Harmadikként itt az A PAIN THAT I'M USED TO, ami a Delta Machine Tour meglepetésdalából az újkori DM egyik legnagyobb koncertkedvencévé avanzsált (megjelenése óta csak a Tour Of The Universe során maradt ki a setlistből!). Ráadásul a dal teljes jogú, minden koncerten felcsendülő tagja volt a Global Spirit Tour-nak! Amikor a turné első két szakaszán egymást után eljátszották a Barrel Of A Gun-t és az A Pain That I'm Used To-t, akkor feltűnő volt, hogy mindkét dal ismétel a Delta Machine Tourról, ahol pedig némi meglepetésre szedték őket elő. Igazi formájukat viszont ezen a turnén futották ki, hiszen a minden felcsendülő Playing The Angel nyitódal mellett az Ultra első dala is a fellépések jelentős részén a dallista része volt, ráadásul az emlékezetes Grandmaster Flash betéttel - ám az Ultra közönségkedvence ezúttal sem került koncertlemezre, míg az A Pain That I'm Used To másodszor is ott végezte, a Live In Berlin Soundtrack után... Ami azért is némiképp meglepő, mert pontosan ugyanaz a Jacques LuCont-remix szólt, ami az előző turnén - Stuart Price funkys, húzós, New Orderből átemelt gitárokkal operáló verziója minden alkalommal felrázta a kissé álmoskásan induló setlistet. A dal előtt Dave megtörölközik, Peter pedig előjön basszusgitározni. A dal elején Dave - első ízben a koncerten - kijön a kifutóra. Aztán a frontember visszatér a színpadra és - némi meglepetésre - hátulról meglöki az elmélyülten rágózó és basszerező Gordenot, hogy aztán pár taktussal később - talán bocsánatkérően - odaszökelljen mellé és összevigyorog vele. A versszakok és a refrén között Dave szinte őrült módjára kalimpál a kezeivel, ahogy biztatja a tömeget. Ez is egy "agyontapsolt" verzió egyébként a koncertlemezen, többször is olyan érzésünk van, mintha valami régi LHN lemezt hallgatnánk... A harmadik versszak közepén Dave Andy elé táncol és a nyelvét nyújtja rá - Andy kissé kényszeredettnek tűnő mosollyal reagál - majd a következő versszaknál a "fake" szónál kimutat Andy felé - mindenképpen érdekes pillanatok! Az utolsó versszak alatt az eddiginél többet mutatják a közönséget - látszik, hogy mennyire világos van még - aztán véget ér a dal. De Peter Gordeno a színpad előterében marad... :)
Az A Pain That I'm Used To Live In Spirits verziója:
