Kerek évfordulóra virradtunk: ma 15 éve került a boltokba a Depeche Mode A PAIN THAT I'M USED TO címet viselő kislemeze! A Playing The Angel album második single-jéről fog szólni az egész hétvége itt a Depeche Mode Blogon.
Először is, íme a videóklip, amely alatt egy olyan verzió szól a dalból, amely sehol máshol található meg! A klipváltozat az albumverzió, az egyik radio edit, és a korai élő stúdiófellépéseken játszott dalok egyfajta összegyúrása, de audio formátumban máig sehol nem jelent meg. Talán a legjellegzetesebb a tompított kezdés, valamint az első refrén után a dupla ideig tartó "ítéletnapi harsona".
A klip az "Uwe Flade-triológia" záró darabja. Uwe, már a Bottle Living klipjénél betette a lábát a DM univerzumba, és már az Enjoy The Silence '04 klipje is az ő nevéhez fűződik. A Playing The Angel-időszakban viszont új szerepet kapott: nemcsak a Precious és az A Pain That I'm Used To klipjét, hanem a Making The Angel werkfilmet is ő rendezte. Ez a klip volt viszont a búcsúdala a DM-nél, több klipet nem rendezett a fiúknak.
Az A Pain That I'm Used To klipje sokkal kevesebb animációt és speciális effektet tartalmaz, mint a fent említett klipek (habár a villámok gyanúsan gyakran csapnak le a háttérben :D ). A klip érdekesnek mondható, kérdés, hogy mennyire illik a dalhoz: a DM - ezúttal Christian Eigner-rel kiegészülve - egy női autóversenyzőknek tartott roncsderbyn játszik a színpadon, miközben a háttérben látunk látványos ütközéseket, koszt és a végén még egymással dulakodó női autóversenyzőket is. Mindehhez pedig a "nullás évek közepének", azaz a 2005 körüli időszaknak a szinte kötelező, "rángatózó", rengeteg vágást és közeli-távoli váltást tartalmazó képi világa tartozik.
Nektek mi a véleményetek a klipről?
