A Stripped természetesen minden 1986-os koncerten elhangzott, a koncertek közepén, kevéssel a Martin blokk után. A 86-os változat mindjárt kiváló, szerencsésen ötvözi a Highland mix hangjait és némi fémütögetést az eredeti változat szépségével. Ami kissé lehangoló, hogy Martin a varázslatos szintidallamot meglehetősen szaggatottan játssza, amit sok vesz el a dal élvezeti értékéből. A dal Birminghamben felvett koncertváltozata rákerült az A Question Of Time kislemezre is.
A Stripped a Music For The Masses Touron is végig a setlist része volt, így természetesen a 101 fellépésen (és koncertlemezen) is hallhattuk. Talán ez a legjobb előadása a dalnak! Az első refrén utáni "vascsörömpölés" az egyik kedvenc Depeche Mode pillanatom :) Szerencsére már Martin is "folyamatosan" játssza a saját szintirészét. A közönség természetesen megőrül a dalra, bizonyítva, hogy hiba volt bő 2 évvel korábban a But Not Tonight-ot tenni az A-oldalra... :D A dal vonatzakatolásra emlékeztető alapja aztán tök jól átment a turné korábbi szakaszán a Pipeline-ba... a 101-en "természetesen" már a Somebody-t játszották helyette.
A World Violation Tour-on a Stripped a koncertek közepének "leülése" után következett a setlistben, a Clean után, és a Policy Of Truth előtt. Az 1990-es koncertváltozat eleje plusz zörejszerű hangokkal gazdagodott, a vascsörömpölős rész pedig kicsit rövidebb lett a 101 óta, de ettől ez a változat még a "klasszikusok" közé tartozik.
A Stripped 1993-ban is a setlist kirobbanthatatlan tagja maradt: a koncertek egyharmadának a végén csendült fel. A kezdő hang és Dave Porsche-ja között itt mintha több idő telne el, mint a korábbi változatokban. Sajnos itt már elmarad a vascsörömpölés; maradnak a kissé disszonánsnak tűnő dobhangok (pedig a Devotional-en még nem élő dob volt a dal mögött), és azok a bombasztikus, vesemasszírozó hangok sincsenek benne, mint az eddigi változatokban. Szerintem a Stripped előadása szempontjából a lejtmenet kezdete!
1994-ben is minden egyes koncerten volt Stripped, nagyjából ugyanott a lassú blokk előtt, ahol a Devotional-en. A dal annyiban módosult a Devotional változathoz képest, hogy ezúttal már Alan volt a dobos - legyünk őszinték, ez már olyan, mint Christian "szétdobolt" változatai... Ami érdekessége még ennek a verziónak, az az, hogy számomra úgy tűnik, hogy több benne a visszhangosítás.
A The Singles Tour-on - mivel ezzel a dallal indult a válogatásalbum, amit népszerűsített a turné - természetesen szintén volt a Stripped, noha ez volt az egyetlen Dave által énekelt dal a setlistben, amelyet később lecseréltek a Behind The Wheel-re. A dal végre elhagyta a koncertek közepét és hátrakerült az első ráadásba, a Somebody utánra. Ez egy rövidebb változat, mint az eddigiek, és sajnos marad a turnéról turnéra történő minőségromlás is. Christian kb úgy dobol, ahogy Alan 1994-ben, és talán itt érezhető először, hogy a dalt csak előadják, érzelmi bevonódás nélkül. A dal, ami a 101-en még csúcspont, a Devotionalon már csak "jó pont", itt pedig már csak egy dal, amin túlesnek...
Az Exciter Touron - sok más slágerszám mellett - a Stripped is repült a setlistből, sőt nem csendült fel 2003-ban se Martin, se Dave szólóturnéján sem. Talán még meglepőbb volt, hogy a szinte összes kislemezt rehabilitáló Touring The Angel-re se vették vissza a dallistába, de aztán a turné nyári, szabadtéri szakaszára mégis visszakerült a setlistbe - természetesen a szokott helyére, a Martin blokk elé :D Mivel pont a turné ezen szakaszáról készültek a Live Here Now felvételek, ezért mindjárt szerepel a dal 43 koncertlemezen is. A 2006-os változat nem hoz meglepetést. Ezen a Rock Am Ring felvételen Andy az elején mintha egy ütemmel később nyomná le a basszus jellegzetes hangjait, ám aztán később pontosít. Christian itt mintha kicsit pontosabban játszana, mint 8 évvel korábban, ám a túl sok élő dob így sem tesz túl jót a dalnak - mindenesetre a 8 év után újra elhangzó dal nagy sikert aratott.
A Tour Of The Universe-ön ismét kirobbanthatatlan tagja maradt a setlistnek a Stripped: a turné első szakaszán ráadásul az első ráadás első dalaként szerepelt (ez az egyetlen időszak az elmúlt negyedszázadban, amikor nem egy Martin által énekelt dal vezeti fel az első ráadást). A 2009-2010-es változat különlegessége az, hogy nem különleges: Dave mintha finomabban énekelné a dalt, mint korábban, amúgy viszont kifejezetten sokat énekelteti a közönséget - kicsit az az ember érzése, mintha pihenne a zenekar a dal előadása közben... A Stripped természetesen szerepelt a turné videó és audiokiadványán, a Live In Barcelona-n, valamint mind a 48 Live Here Now dupla CD koncertkiadványon is.
A Delta Machine Tour-ra a Stripped a jól megérdemelt pihenőjére vonult (helyette a Black Celebration című dal érte sokadvirágzását), mindössze egyetlenegyszer játszották, 2014-ben, Madridban. Sok érdekesség nincs, illetve annyi, hogy Dave ezúttal nem énekelteti a közönséget, hanem becsületesen végigénekli a dalt.
A Global Spirit Tour-ra visszaállt a világ rendje, az előző turnén preferált Black Celebration és But Not Tonight ment a csereszámok közé és ismét a Stripped-et játszották csaknem az összes fellépésen (mind a három magyarországi koncerten hallhattuk!). Természetesen a turné hivatalis videó-és audiókiadványára, a Live Spirits Soundtrackre is felkerült. Ez ismét egy "semmi különös" változata a dalnak, de legalább viszonylag szokatlan helyen bukkant fel, kb a koncert kétharmadánál. Az Everything Counts közönségénekeltetése és az Enjoy The Silence-Never Let Me Down Again "tombolóblokk" közti "pihenődalként" szerepelt a dal, amelyben a legemlékezetesebb pillanat Dave okostelefont imitáló tenyere volt a "without your television" résznél. Sopronban is láthattuk ezt a kézmozdulatot:
A Stripped természetesen a szinte semmi újdonságot nem hozó Memento Mori Touron is a setlist része maradt, szinte pontosan ugyanott, ahogy a Global Spirit Touron. Minden egyes fellépésen játszották ezúttal is. Így szólt Barcelonában, a Primavera Sound fellépésen:
