Ritkán írok ide, de ez a dvd elérte. Rögtön itt hozzáteszem, hogy alapvetően nem a formátummal van bajom-főként, hogy nem rendelkezem BD playerrel-tőlem kiadhatnák orsós magnóra is, HA TETSZIK! De nem tetszik. Először is, mert semmit nem találtam benne, amitől ez egy Anton Corbijn koncertfilm. Semmi egyedit, nem volt sehol egy ’wow’, egy, na ez igen’ érzés. Más kérdés, hogy marketing szempontból totál elbaszott dolog a nagy DM-től ez a formátum. Először is Deluxe Edit az apjuk fasza. Ez 5 db papírtok, ennél a SOTU boksz a megközelítőleg vinyl méretével, súlyával, certificate levéllel százszor komolyabb. Ennél még a keresztere kihajtható In your room is dölukszabb!
Elindul a koncert, kapunk egy kis ízelitőt Dave-ék koncert előtti perceiből. Ennyi az ’intimitás’, betekintés. Hát kösz bxxxmeg. Még a Live in Milan-ban is látni néha a setlistet a szintin! Közelik alig. Biztos mert öregszenek(?) Rendben, kell a nagy totál a színpadról, de annyi távoli kép van, hogy ezt egy S5-el felveszem az 5. sorból. Nekem Dave az Isten. Az is lesz mindig. De a 74-edik piruettet már magasról leszarom, esküszöm százszor jobban idegesített, mint a dob. Ahogy pedig Dave Ájgnert a végén megtapsoltatta, hát MiSe, dobálhat az ágy! J Ez itt lesz még járókerettel is…Letöltöttem, megnéztem, hogy majd megveszem BD-n, ha lesz. Nem veszem, töröltem.
A Soothe my soul/A pain that…blokk nagyon fincsi, a Halo hibátlan, a B Celebration gyilkosság.
Ui: Tisztelt Martin L Gore! Egyszer méltóztatott mondani egy olyat, hogy célja, hogy ne használja uazt a hangot kétszer, mely nekem nagyon szimpatikus volt! Hallgassa meg a Damaged People-t (ami egy mestermű) majd a The Child Inside –ot. Ezért utálom utóbbit. Mert ez idegesít.
Bocs, ha vkit ismételtem, nem olvastam az elmúlt napokat, nem szerettem volna, ha befolyásolja az irományom. És írtam ezeket úgy, hogy a polcomon figyel DM-ban egy jobb autó ára, ennek is a 70%-a vinyl. Kár értük.
