is megírtam már mindent.

Egy 1990. február 17-i NME interjúban Martin így nyilatkozott

„Aztán ott van még a Blue Dress - ez a perverz dal! Az ötlet, hogy nézzük, ahogy egy lány öltözködik, és rájövünk, hogy ez az, amitől 'forog a világ'”.”

Ez igazából mindent elmond. A Blue Dress egyértelműen Martin máig be nem vallott sorozatgyilkos múltjának második része. Ebben a saját bevallása szerint „perverz” dalban, ne feledjük, Martin végignézi, ahogy valaki felvesz egy ruhát, ésszerűen feltételezhetően a meztelenség kezdeti állapotából. Ez egy furcsa téma egy dalhoz, de, talán nem meglepő módon, működik. A Blue Dress egy remek dal.

Alan persze nem ért egyet, de persze pont Alan értene egyet?. Amikor a Blue Dressről kérdezték az egyik Shunt kérdés-feleletben, azt mondta:

„Nem tartozik a kedvenceim közé - ezért az LP utolsó előtti száma (töltelék pozíció). Ugyanabba a zsákba tenném, mint a Get Right With Me-t a SOFAD-on”.

Keményen fogalmazott Alan. Én semmiképpen sem mondanám, hogy a Blue Dress töltelékszám lenne. Lehetetlen elképzelni a Violator-t nélküle, és biztosan nem lehet épeszű érvet felhozni amellett, hogy bármelyik B-oldal a helyére kerüljön. Ugyanez nem mondható el a Get Right With Me-ről, hogy Alan hasonlatát használjam. A pedantéria kedvéért meg kell jegyeznem, hogy a Get Right With Me sem a SOFAD utolsó előtti száma. Próbáltam elkerülni, hogy ezt írjam, de úgy éreztem, hogy anélkül nem tudok továbblépni.

Alan ambivalens hozzáállása a Blue Dresshez tükrözte a zenekar hozzáállását a World Violation turné setlistjében is. Csak kétszer játszották el, mindkétszer Martin akusztikus szettjében. A San Diego-i Sportarénában játszotta 1990. július 31-én, és a párizsi Bercyben ugyanezen év október 23-án.

A World Violation után a dalt továbbra is hanyagolták, amíg Martin fel nem támasztotta a Touring The Angel (két fellépés) és a Delta Machine turné (13 fellépés, köztük a fenti, 2014. március 7-i moszkvai fellépés) akusztikus blokkjába. Mindig meleg fogadtatásban részesült (legalábbis általam), ennek ellenére a Blue Dress úgy tűnik, hogy örökre ritkaság marad.

Itt a teljes cikk (kiegészítve a Sweetest Perfection és a Waiting For The Night dalokkal)

Itt összegyűjtöttem a videóit: 

Erről 5 éve részletesen írtam - talán annyit egészítenék ki, hogy azóta Billy a Rock And Roll Hall Of Fame beiktatáson is hosszasan méltatta a zenekart. Valamint itt egy teljes koncertfelvétel az 1985-ös houstoni koncertről: