epp most ment az enjoy the silence, hallani ujpalotan :)

Hát ez k. jó volt!

hát én az örök kekec kicsit más véleményen vagyok...
a black celebration nagyon el lett k*va fél sebességen és hiányoznak belőle a jó kis alan-es effektek
de maga a show hibátlan volt. jó fej ez a gahan csávó :-)))))
és jó látni, hogy Mart és David között ekkora az összhang (pl számomra ezt mutatta az a kis combsimizés is) ;)

Pontosan, a ritmusért nagyon kár volt, a Clean nagyon jó volt, a Breathe sokat javult így a koncertre, több nem is jut eszembe - csak ne lett volna előttem az a pár parasztgyerekből álló banda, akiket inkább a szüretre küldtem volna ;)

Koncert pedig szerintem jó volt, bár nincs összehasonlítási alapom.
Kicsit túl profinak találom az egész légkört, az alig változó setlist-tel, a 4 állandó ráadás-számmal.

hat mitmondjak. a beharangozottakhoz kepest joval gyengebbnek tunt a show.
bar voltak emlekezetes momentumok: halo, walking in my shoes, surrender, enjoy the
silence [ez utobbi vitte a palmat. attol fuggetlenul, hogy ennel a szamnal
esett a legjobban az eso]. I feel love kimaradt, es a kivetitoket is jobban
kihasznalhattak volna...
az igazi pozitivum dave lelkesedese volt!

ennyit roviden.

ps: ja es tuti volt a dream on kozepen az "electro" resz. magat szamot
viszont mar ki nem allhatom...

Tegnap lement ugyebár egy Depeche Mode koncert. Nekem nagyon bejött, foleg, hogy viszonyítási alapként a Detroit-i koncertet hallottam, s szerintem egy jópár szám (Dream On, Never Let Me Down Again stb.) hosszabb verziójú volt mint azon a cd-n. No de ez lényegtelen.
Szóval:
Iszonyúan jól éreztem magam, jók voltak a számok. Imám meghallgatásra talált és lement a Surrender. A kivetítés közepes volt viszont a Waiting For The Night, az It's No Good, a Surrender háttérképe nagyonis találó volt (foleg az It's No Good amikor mindenki a kivetitot bámulta - még Martin is az elején - és Dave a szám felénél elkezdett ugrálni, rohangálni a szinpadon, mintha azt akarná jelezni: Hé itt vagyok). Kellemes történések (amiket láttam és amik úgy hirtelen eszembe jutnak; remélem jól emlékszem) nem sorrendben: I Feel You elején mindenki körbeálta a dobost, sot Andy egy kis vizet (?) is fröcskölt; Personal Jesus-nál Dave Martin hátához dolt és együtt táncikáltak; It's No Good video; Surrender (+ eloadás: nem gitárkiséret, hanem zongora); Never Let Me-nél a kézlengetés sehogy sem tudott harmonizálni; szét röhögtem magam a + szintisen ahogy beleélte magát a számokba; Dave a legvégén csókot dobott a tömegnek, plusz meg is hajolt. Összegezve: nekem jó estét teremtett a koncert, s szerintem örülni kéne, hogy egyáltalán eljöttek. :))))))))))))))))
Koncert után összefutottam Fekete Istvánnal (klubalapító):
Kézfogás majd én: – Jó kis koncert volt. – Mire o: – Kis koncert volt. – és vigyorgott. :))))

Jelentem, a koncert a Kisstadion melletti kis utcában is jól hangzott. Lehetett volna nagyobb helyen is, hogy többen beférjenek.

pazar koncert volt! Bár az elején kicsit leült a dolog (nekem az "új" album nem igazán jött be), a lassús blokk meg túl hosszúra nyúlt, ami azonban utána jött!!!
Ahogy többen is megjegyeztétek, Dave lelkesedése/közvetlensége nagyon megdobta a dolgot.
Mikor jönnek legközelebb ? :))

Nem tudom, ti (marmint azok, akik akkor is ott voltak) hogy vagytok vele, de a 93-as koncert sokkal katartikusabb elmeny volt. Talan azert, mert az volt az elso talalkozas a hon imadottakkal? ;) Vagy mert akkor meg csak little 16 voltam? :)
Egyebkent nekem meg a Fad Gadet is tetszett :) Bar a polojat kar volt levennie ;) Viszont a ket gitaros nagyon bejott, foleg, amikor kozepen egymasnak jatszottak.
Martin igazan jol nezett ki, Dave azert mar kicsit oregszik (de ettol fuggetlenul imadom :), plusz szegenynek a hangja sem volt az igazi, a salat is ezert vette fel vajon? Fletch teljesen unszimpi volt, pedig soha nem volt vele semmi bajom. Martin enekli nagy erzelmesen a magaet, o meg a hasat mutogatja - haaaat...
A tomeg azert meg mindig a regi szamokra indult be foleg :) Bar ez anno is igy volt.
Az eso annyira nem szamitott szerintem, miattam vegig zuhoghatott volna.
Martin eszmeletlen szepen enekel meg mindig...
A vokalista nenik mozgasa nagyon ott volt, nem?
Mennyiben mas a magyar kozonseg, mint a tobbi? Mindenhol ugyanilyen a hangulat?
Es miert lett sokkal rovidebb a koncert?

Ez is megvolt! És most kicsit szomorú vagyok, hogy már vége. :(
De: a koncert iszonyatosan jó volt, Dave "nemnormális" :), nagyon jó fej, kitett magáért. Martin színpadi fellépése az elmúlt 20 év alatt rengeteget fejlődött (emlékezzünk vissza a 80-as évekre, amikor félve kiállt a színpad közepére és szinte mozdulatlanul elénekelte a számait), de azért messze van Dave-től.
Sajnos sokszor nem láttam a színpadot a sok kéztől és az előre tolakodó "törpe" emberektől.
A helyszín szerintem is kicsi volt, az MTK Stadionban kellett volna tartani, de most már mindegy. Hiányoltam az I feel loved-ot, mi lehet a magyarázata, hogy már a 3. koncert, ahol kihagyják ezt a számot? Egyébként a setlist-tel más bajom nem volt, nekem nagyon tetszett. Nagyon jól hangzottak a dalok így élőben előadva, átdolgozva.
Szóval k..va jól éreztem magam, már csak abban reménykedem, hogy lesz még DM turné 2-3 év múlva. :))))

több pozitívumot már nem találtam/hallottam ahhoz képest, amit Prágában tapasztaltam... :) A lelátón állva (III. szektor) ezúttal én is éreztem, hogy vmi nem stimmel a hangosítással - nekem legalábbis halk volt egy kissé... A közönség (küzdőtér) előtt le a kalappal, de összességében Prágában nagyobb tombolás volt, nem is igazán értettem jónéhány "birka" embert az ülőhelyeken...csak bambultak, arcukon a leghalványabb elégedettség nélkül még a top számoknál is.
Mindenesetre nagyon sok emlékezetes momentum volt - az I Feel Loved-ért viszont kár... :(

Eső ide, eső oda, a látvány pazar volt! (életemben most áztam el talán harmadszor, de megérte!) A hosszított változatok nekem is nagyon tetszettek.

Szerintem jó volt a koncert, bár aki akar fanyalogjon nyugodtan. Örüljünk, hogy egyáltalán eljöttek. Bár jó lett volna, ha az I Feel Loved-ot is játszák... Meg még annyi mindent jó lett volna, ha játszanak. :))) Bár szerintem is röhejes volt egy kicsit az utolsó számnál az a "csápolás" (Dave ki is figurázott minket:))), de mégis jó volt látni, hogy majd 15000 ember ennyire együtt van. Számomra még az volt meglepő -és egyben örülök is neki-, hogy annyira különböző emberek voltak ott, de mégis mindenki énekelt és táncolt (pedig ülőhelyről volt szó:))). Azt hiszem el tudnék viselni egy ilyen koncertet havonta legalább egyszer, de szerintem Ti is. :)))

a koncert alapvetően jó volt, nekem kicsit lassú volt, kb. fele ennyi lassú lett volna rendben, de ők tudják. (az meg már csak az én problémám, hogy martinos számokat meg egyáltalán ne)
introk után azért valami beindítósabb kezdés is elfért volna. eső is jó volt, azért nem áztunk szarrá.
az a szintis nagy arc volt, kb. mintha miatta mentek volna az emberek:-)
a háttérvászon nekem nagyon bejött, profi volt. (halacskás trip a legkomolyabb!)
hangzásilag semmi kivetnivalót nem tudnék említeni, de valóban egy picit lehetett volna hangosabb.
dave egy isten, jó volt látni, hogy bírja még az öreg drogos!:-))

Na, hát ez is megvolt...)))) Amikor már benn voltunk, akkor éreztem, milyen iszonyú kicsi ez a stadion. Nem is értem, 93-ban miért a jóval nagyobb MTK-pályán tartották a koncertet. Persze, szó se róla, jobban elfértünk, s lehet, hogy most az akkori kihasználtságot vették alapul a méretezésnél... Meg is látszott. Fineasnak még egyszer örök hálám Eszter nevében is, hogy együtt mehettünk! Állt mellettünk egy kicsit harsány, de jópofa ürge egy nagy pohár sörrel a kezében, s mindenáron Fineast akarta megitatni belőle. Szegény hiába tiltakozott, hogy ő antialkoholista és egyebek, a faszi mindenre csak annyit mondott, hogy szard le, és húzd meg vagy valami hasonlót.
Úgy sajnálom, hogy ilyen pici volt a színpad! Annyira klassz volt látni a Devotional Tour hatalmas méreteit, kivetítőit, s bevallom, nagyon tetszett a monumentalitása. Ennél még a Singles Tour szinpada is nagyobb lehetett, s hiányozott az a rengeteg egyéb, amivel a vetítésen kívül szórakoztatták annak idején a közönséget.
Határozottan jobb választás volt Fad Gadget, mint a Sonic Smell. Az ürge elég érdekesen celebrálta a kis miséjét, s nekem minduntalan a Sisters of Mercy jutott eszembe róla. Ha művért nem is, legalább a fúróját előkapta... Fineassal ott irigykedtünk a dobosa szerkójára...)))
Az intro nagyon kellemes meglepi volt nekem, a második számra viszont nem nagyon tudtam figyelni, mert éppen a klausztrofóbia elől kellett menekülnünk balra. Ott legalább lattunk, de a fülünkbe ordított a mélynyomó, meg egyszerre három lány...))) Rongyos lett a fülem a végére. A Freelove-nak tényleg nagyon jót tettek az élő dobok, a Waiting és az It’s no good alatt állat volt a vetítés. Szegény Dave! Tényleg egész végig a kivetítőt bámultam...))) Aranyos volt, amikor csitított bennünket a When the body speaks végén...))) Vártam, hogy Mart mit szánt nekünk a kis egyszemélyes műsorában. Fineas persze a Dressed in vlacket szerette volna, emiatt persze, hogy a Surrendert nyomta. Figyeltem a szájakat, és elég sok marad zárva. Mellettem megkérdezte egy srác a másiktól: Ez melyik albumon van rajta?
Szerintem az Enjoyt nagyon elkúrták, főleg Martin a gitárszólóval. Nekem még mindig a kölni verzió a csúcs, a Black Celebration elején meg majdnem seggre ültem, mert hirtelen azt hittem, hogy a Something to do-t fogják nyomni. Aztán rájöttem, hogy a „főriffből” kihagytak néhány hangot, majd lejjebb vitték minimum két oktávval. Nem igazán jött be így.
Herr Eigner egy kicsit sokat cifrázott, Alan megoldásai jobban tetszettek az In your roomban, a Never let me-ben stb. A Dream on viszont klasszul szólt... Olyan rekedt és süket lettem a végére, hogy a Dead of nightot simán elénekelhetném... mondjuk süketeknek...)))
Dave-nek még mindig jó a mozgása, Martin meg olyan fémesen elegáns ebben a krómszínű cuccban. Sajnos Andyről lemeradtam, csak annyit láttam belőle, amikor Mr. Kávéfőző bejött meg kiment...))) Gourduno (bocs, ha rosszul írom) úr kis improvizációja nagyon fekszik nekem a Never let me-ben, csak most éppen semmit nem hallottam belőle. A Surrender átiratát meg először meg sem ismertem.
Szóval, tetszett, amit láttam, de nekem a 93-as hangulatot semmiben sem tudták felülmúlni. Mindegy, jó volt látni őket!

Nekem időnként Dave "mozgása" erőltettnek tűnt, de azért tud alakítani még mindig. :)) Martin tényleg szépen énekel(t) (talán szebben is mint Dave), de vhogy mégis a Dave által énekeltek tetszenek jobban...

Sajnos en oriasit csalodtam a tegnapi koncertben.
kezdodott a beleptetessel ami egyszeruen tragikus volt, majd folytatodott a benti fejetlenseg (mindegy milyen jegyed volt "menj oda ahol meg van hely".
Ugy ereztem, hogy ez az egesz a "kis penz kis foci" jegyeben zajlott, a szinpadi kep eroteljesen idejet mult, az orias kivetitot csak diavetitesre hasznaltak,nem tudom mibol allt volna kivetiteni az esemenyeket.
amire abszolult nem panaszkodom az a kozonseg lelkesedese (az ember a sajat penzen legalabbb szorakozzon,persze a koncert szinvonalat jellemmzi a kigyozo sor a bufeknel.

Isten király volt a koncert!!!!! Én is a 3. szektorban voltam, de mi tomboltunk végig! Kedvencem a Dead of Night, így az elején sikerült megalapozni a hangulatomat!!
Martin drágám olyan szép és szexi volt abban a tiszta fehér szerkóban!!!! A Breath így sokkal jobb volt szerintem! A Home szintén egyik kedvenc, zseniális volt. Csodaszép hangja van még mindig, imádom!!!!!
Háttérképek zseniálisak, az a piros izzókból álló "függöny" sem volt semmi!
Dave miket pörgött össze a mikrofonnal??!! Azt hittem, már le sem áll!!!
Csak jókat tudok mondani - igaz, még soha nem voltam ezelőtt Mode koncerten - egyetlen hibája volt, hogy rövid volt!!
De azt hiszem ezzel mindannyian így vagyunk!
Dave igazából nálam mindig háttérbe szorult, de most hatalmasat nőtt a szememben! Igazi bulis, jó fej pasi!!! Martin szivem olyan édes kis gyöngyszem, mint azt gondoltam, Andy meg egy bábu. Nem is tudom minek volt ott! Néha táncikált, néha zsebretett kézzel állt, néha nyomott egy gombot a szintin... néha röhögött. Tökre meglepődtem, hogy ennyien vannak a színpadon!! Az a két feka csajszi!! Hú, szuperek voltak!

az a belogo izzosor eroteljesen emlekeztetett egy videki bucsu zaronapjara.voltam anno a jamiroquaion a megboldogolt BS-ben, nem tudom hanyan fertek be, de szerintem nem sokkal tobben, mint itt es ott ket ket kivetito is volt amin lehetett latni az enekest es a zenekart "testkozelbol". en az otos szektorban voltam igaz a jegyem a harmasba szolt, de oda mar nem engedtek be, innen felolem kakrki allhatott a szinpadon,mert semmi nem latszott beloluk.
de lehet,hogy azert vagyok csalodott, mert a regi koncerteken fiatalabb voltam es lelkesebb.

a koncert összességében rendben volt, vagyis megvolt a közönség és a zenekar között az az összhang, ami ahhoz kell, hogy egy jó buli kialakuljon (legalábbis a küzdőtérről így tűnt. az ülőhelyeken úgy láttam, inkább csak a legvégére mozdult meg a tömeg). a közönség tehát egyáltalán nem vallott szégyent, bár ez a magyar dm rajongóktól elég nagy szégyen lett volna, valljuk be. aki a nézőtéren ült, annak hogy szólt? mert szerintem a keveréssel az elején gondok lehettek, és igzaából dave hangja a végén sem jött át úgy, ahogy igazán kellett volna. vagy ez hátulról másképp hangzott? azért gondolom,hogy lehetek gondok, pl a kontrol hangfalakkal, mert dave némely számnál jól érzékelhetően, nem hallotta rendesen a saját hangját, így aztán néhol átcsúszott egy másik hangnembe. martin számai azért szóltak kurva jól, mert - amellett, hogy a fickónak nagyon rendben van a hangja - azoknál jóval finomabb volt az alap, így aztán simán koncentrálhatott a szép éneklésre (ez látszott is).
a kivetítő, ha úgy nézzük, szegényes volt, más szempontból viszont nem vonta el a figyelmet a zenekarról. de mindenesetre több számhoz is kitalálhattak volna valami látványt.
a kézerdő a végén egyáltalán ne volt ciki. sőt. ha valami megmarad a zenekar tagjaiban az ezredik koncert után, a ezredik városban, szinte ugyanannak a setlistnek az ezredik lenyomása után, hát az éppen az ilyen lelkes momentumok. nyilván hambrurgban vagy ottawaban is másképp mozogtak a never let me down-ra.
egyébként nekem a három csúcspont: breathe, enjoy, never let me down. na meg persze a "reach out, touch faith", meg a waiting for the night, meg a freelove, meg a ... :)

en egy ortodox dm fan vagyok de tegnap este
egy eroltetett haknit lathattunk sajnos..

szerintem a koncert szuper volt. a Iv. szektorban álltam és örültem , hogy végre nem a küzdőtérről néztem a koncertet. Talán így az egész koncertről és a hangzásról is jobb képet kaptam, mint amikor a küzdőtéren voltam. Nekem legjobban az In Your Room és a halacskás jelenet tetszett. Igaz, hogy akkor szinte a zenekart nem is néztem. Többedmagammal a kishal(ak)nak szurkoltunk.Furcsa volt látni a 93-s és Singles szinpadokhoz képest a mostanit. Talán a DM ezentúl nem csinál gyönyörű szinpadokat, és csak a zenére koncentrál. Az I feel love miért maradt ki? Komolyan nem értem most már mi ezzel a számmal a baj.
Dave bár már sokszor láttam élőben is mindig teljesen ámulatba ejt. Nagyon fel tudja pörgetni a hangulatot. Bár a Dead of Night közben amikor majomszerűen felugrott és verte a mellét, sokan elröhögtük magunkat.Nem is tudom eldönteni poén vagy inkább ciki volt-e.
Andy-t szándékosan nem is néztem, mert biztos végig nevettem volna. Azért kár, hogy Dave őt nem mutatta be, mint Martint.Biztos azért ment Andy szólók nem nagyon voltak. Egy billentyű leütés után pedig égő odarohanni, hogy "Mr. Andrew Fletcher".
Martinnak marhajó hangja van. Nem tudom melyikük énekel jobban én D.-t csípem jobban.

Szerintem jó volt a koncert, észre sem vettem, hogy esik az eső. Igaz, 93-ban, és korábban Alannel még jobb volt,hiányzott a billentyűs szakértelme, de ez a dobos fergetegesen játszott! Viszont én is hiányoltam a kivetítést.Ja, Andy nem sokat "művelt", lehet, hogy kicsit bíztatni kellett volna?!

Koncert jo volt.Nekem tetszett a szinpad foleg a waiting alatt, szam nekem tetszett a blac celeb is.En mint aki mar rohadt sok koncerten voltam azt kell mondjam orom volt nezni a telthazat, de annyira nem volt beindulas a kozonsegben pedig kuzdoteren kozepen voltunk.Az integetes hat arrol meg leginkabb Akos-Idelenn idegen... jut eszembe.
Szervezes na ja: atvizsgalas csak kamubol volt, azt vihettunk volna be amit akarunk, pedig mi mar kb 1/2 7 fele bent voltunk, de minek?Az elozenekar a fad akarmi nagyon gaz volt.Jo nehany helyen brutalis Rammstein nyulas.kuceed nem tudom neked hogy juthatott eszedbe rola a sisters.Eg es fold.
Ott van a top koncertjeim kozott de nem a top1.na jo Missiont sose lehet letorolni nalam:)
mar csak egy U2 kene (Sisters ugye ugyse jon:)
Viszont nekem ellentetben a tobbseggel tetszettek a lassu szamok (body,freelove,waiting), de egy ket szamba a csajszik tok feleslegesek voltak.

ESZMÉLETLEN JÓ VOLT!!!!!!! Ez volt életem első DM koncertje, de már most látom, hogy nem az utolsó!
A 4es szektor alsó felében állati hangulat volt! Végbuliztuk és üvöltöttük az egészet. Olyan emberkékkel akiket nem is ismertem...Mindent láttam....WOW...nem is találok szavakat! Én semmiben sem találok hibát...valszeg azért, mert nincs összehasonlítási alapom még....
Fúúú!
Még most is a hatása alatt vagyok, nem is gondoltam volna, hogy ilyen utóhatása lesz! Nem is bánom már azt a U2 koncertet.....szerintem a legütősebb az I feel you volt...na meg a Personal...a Black Celebrationt meg most szerettem meg igazán, na arra aztán ment a party.

Első sorban voltam, és nagyon élveztem az egészet! Igazából gyenge pillanatra nem is nagyon emlékszem! Csak arra, hogy mindig 1-1 Violator dalra kezdett el esni az eső! :-)
Dave és Martin nagyon elemében volt...
A legkellemesebb meglepetés talán a When The Body Speaks és a Breathe volt!
Az I Feel Loved-ért pedig tényleg kár... :-(

annak ellenére, hogy nem nem igazán vagyok híve koncerteken a lassú számoknak, a freelove tetszett talán a legjobban. az a cinikus szöveg! (meg a fej hozzá) az ártatlan bárány!

Nekem mindegy hogy nem volt minden high-tech, ők voltak, ott voltak , jók voltak! Nagyon!
Dave felülmúlhatatlan. Hihetetlen, hogy ennyi év után is ennyire élvezi a fellépéseket.
Martinnak gyönyörű a hangja , vitathatatlan, de a Surrender...nekem így nem jött be.Sorry.
Imádom az átdolgozásokat, de ezt a számot békén kellett volna hagyni, Sztem.Jöhetnek a kövek! De hát az Enjoy...szívem csücske!! Bár TSS szerint csak egy csöpögős "szerelmes" nóta.....Tényleg, TSS ,mi van veled?? TSS, a jó ,és túlélő??????
Andy.......a profi! Elnéztem időnként mit produkál, jókat mosolyogtam..egyszer a pólója ujját akarta feltűrni ,de mivel rövid volt és szűk nem akart fennmaradni, aztán áttért a nadrágszíj -igazgatásra, de a legjobban az tetszett benne ,hogy folyton tekergetett valamit a szintijén.
Árulja el valaki aki ért a szintikhez, mit kell azon annyit tekergetni? Vagy az övé húros volt?:-)))))))))))))))
Fad G: Nekem tetszettek! Kicsit negatívan álltam hozzájuk, mert jól lehúztátok itt őket, de szerintem jó zenét csináltak, az énekes is jó előadó, és sz.tem nagyon ott van hangilag is.
A két gitáros meg mint két tojás..Az biztos , hogy nem egy hálás feladat DM előtt fellépni..
Egy bajom volt csak, hogy nem láttam mindent. Vagy én mentem össze, vagy az összes ember nagyobb mint én, de csak lábujjhegyen sikerült a színpadi rálátás...
Bár a társaságban ahová csöppentünk, volt egy kicsi srác aki minden magas emberkét kiutált előlünk (tök cuki volt!!), de csak a kezdésig hallgattak rá, amikor már beindult a daráló, hát..
A két csajszi tényleg nagyon jó volt, az is, mikor Dave közéjük állt tercelni!
Az eső meg kellett mint egy falat kenyér, legalább hűtött, vizesnek már úgyis csupa vizesek voltunk....Jajj nem hallgattam rád MarK, nem csavartam ki a pólómból a vizet.Majd legközelebb,jó??
UI: Miért mondhatta Dave, hogy viszlát? Hát jön nekünk megmutatni majd a szólóalbumát! Garantáltan kevés lesz rajta a Martin által énekelt nóta...:-)))))) (Ami sz.tem is sok volt most egy kicsit )

Mindent összevetve kicsit keserű szájízzel távoztam a buliról. A beengedés horror, az ülőhelyvadászat nevetséges, a színpad csaknem minimál (én is a '93-as koncerthez tudok viszonyítani), a program egy az egyben a prágai. Azért nagyon élveztem :), de öreg vagyok már, inkább sok-sok régi számra vágytam volna. Tíz éve voltam nagyon otthon DM-ügyben és némileg helytelen kiejtéssel még a szövegeket is tudtam, persze azóta sokat felejtettem. Na, ne sírjak, ez "lemezbemutató" volt, nem kívánságműsor. Prágában küzdöttem, őrjöngtem, de nem láttam valami sokat; itt mindent láttam, de a hangulat csak néhány nótánál hágott a tetőfokára körülöttem :( Enjoy, Personal, Never let me - mindent beleadtam. Nagyon jó volt újra látni Őket, és remélem, a "seeya' next time" nem csak valami megnyugtató duma.
A jegyeket 25e helyi petákért árulták a bejáratnál, horror. És megvették. Én is megvettem volna, ha nem lett volna jegyem és gazdag lennék!!!
Ja, láttam Ákost, nagy élmény volt :)

Azt pedig nem értem, hogy bárki is miért várja, hogy a DM leragadjon a régi daloknál?? A közönségnek is észre kéne venni, hogy ez korántsem "depihegy"ről szól, jókedvű, optimista, szívét, lelkét kitevő Depeche Mode-ot láttunk.

Színpad: alacsony, de én 183cm magas vagyok, ezért nem voltam akadályoztatva, főleg hogy kb. 5 méterre voltam a színpadtól.
Előzenekar: egy-két szám kifejetten jó volt, a '93-as koncert előzenekarához képest fenomenális.
Fénytechnika: elfogadhatól, az előzenekar alatt jobban ki volt használva mint a DM alatt.
Kivetítés: mind művészi, mind látvány szempontjából dupla 0 kétszer aláhúzva.
Hangtechnika: mind hangerő, mind minőség szempontjából kitűnő, bár a vége hangosabb volt mint az eleje. A volkalisták hangját egyáltalán nem hallottam.
Számok összeállítása: bár előre tudtuk mit várhatunk, egy kicsit csalódtam. Az eleje nagyon lassúra sikerült. Ha már lefaragtak a számokból, akkor nem értem miért nem a Sweetest Condition-t hagyták ki, és miért nem a I Feel Loved-ot játszották. Nekem nagyon hiányzott.
Az Enjoy The Silence, I Feel You, Personal Jesus fantasztikus volt. Különösen tetszett az ETS átdolgozása.
A tapasztalat azt mondatja: a Clean nem koncertre való szám, annak ellenére, hogy a kedvencem. Ennek a számnak pont az a lényege, hogy nagyon "üresen" kezdődik és a végére tombol a zene. Ez a hatás teljesen elveszett.
A Black Celebration nem tetszett.
A Surrender és a When The Body Speaks gyönyörű volt. Jó ötlet volt a Surrender-t berakni.
Kiváncsi lettem volna, hogy ha a közönség hagyta volna Dave-et énekelni, akkor is ilyen keveset énekelt-e volna.
Összességében nagyon jó volt, egy hét múlva már csak a jó dolgokra fogok emlékezni és dicsőíteni fogom a koncertet.

A lassúból valóban sok volt, de nekem ezek is bejöttek. A WTBS-et most szerettem meg. Dave zseniálisan, nagyon érzelmesen énekelte.
Én több SOFAD-os dalt vártam volna (pl. Rush). De azt mégsem várhatja az ember, hogy a BC anyagát egy-az-egyben lenyomják.

Eszméletlen jó volt a koncert!!!!
Nálunk a bengedésnél semmi gond nem volt,épp,hogy csak átnéztek minket.
Dave nagyot alakított,nem mai fickó,mégis csodát művelt a színpadon.
Nagyon jól mozgott és a hangja is igencsak ott volt.
Viszont túl sok volt a lassú szám,és a BC-t se kellett volna fele tempóra levenni...
A közönségtől viszont többet vártam,én a küzdőtéren álltam,de a körülöttem lévő emberek többsége mozdulatlanul állt.
Aztán az Enjoy-nál már beindult mindenki!
Szuper volt!!!

Kellemes meglepetés volt a koncert,mert nem úgy vártam,mintha az istenek szállnak volna le közénk.Ami igazán pofán vert engem az ÉLŐ DOB,szenzációsan szólt,végre tényleg végig zenéltek a színpadon,az embernek nem olyan érzése volt mintha "bekapcsolnák a muzsikát,asssztán had szóljon".Kihasználták az élő zene adottságait.Nekem ez hiányzott már régóta.

Én a ráadás dalokat más módon állítottam volna össze. Íme a verzióm Black Celebration, Never let me down - Home, Clean.
A Clean végén pedig szépen sorban kivonultak volna az emberek. Fletch, Mart és végül Dave. A zene pedig elcsendesedve szól, a tömeg örjöng stb.

F.G. teljesen bejött, ahhoz képest, hogy Prágában leszóltam őket és alig vártam, hogy elhúzzanak; így második hallásra egész jó volt, bár az énekes egy állat, nem ártana neki egy kondibérlet vagy legalább a pólót nem kellett volna levetnie. Viszont a két gitáros csúcs volt, főleg, amelyik a bal odalon állt, előttem.
Nekem, így első sorból fergetegesnek tűnt a koncert, örök hálám és köszönetem annak a három magas és erős srácnak, akik mögöttem tartották a tömeget, bőven hagyva helyet táncolásra és tombolásra. Egyszer sem préseltek a korlátnak, hatalmas mákom volt, mindenki irigyelt körülöttem, az első sorban legtöbben még tapsolni is alig tudtak, én meg simán ugráltam mint állat.
Olvastam itt egy-két negatív véleményt is, de szerintem felesleges egy koncertet a legapróbb részletekig kielemezni, ilyen hamar. Most az legyen a kérdés: jól éreztük magunkat? Igeeen! hát akkor...várjuk az ismétlést. Dave hatalmas showman, rengeteget fejlődött; legalábbis 98-as bécsi emlékeim szerint, amikor szintén a 1,5-ik sorban voltam, nem produkálta magát ennyire, de most!! Tudta, mi kell nekünk és így közelről nagyszerű élmény volt látni a grimaszokat az arcán: "gyertek, itt vagyunk nektek, imádjatok!"
Ez kellett nekünk és megkaptuk, régóta vártunk erre!
Nekem egy rossz szavam sincs, frenetikusat buliztam tegnap!

koncert: mire ez a sok nyafogás? mindenki legyen happy, hogy itt voltak...én is találtam apró hibákat, (halk hangzás - többet hallottam a mellettem álló fél-részeg shape ádám kissé hamis, fél-angol/fél-halandzsa vokálok-ból, mint dave-et...:-)a "csirimpelő" szinti a waiting-be 1-2 másodpercel off volt, stb.) de...a körűlményekhez képest, a fiuk jók voltak.
highlights:
- andy latinos dance-je az enjoy-ba
- martin 2 lábbal való nyuszi ugrásai gitáral
- dave part ape-part-elvis szinpad mozgása
- na és a félvér vokálista nők szinkrozinált vergődése...
ja, a zene és a látvány is nagyon ok volt (bár én utoljára az exotic túrnén láttam őket, és nekem nagyon hiányzott alan a képből...), de most először; az egész band, fiúcsapat módjára, táncólt on-stage...:-)
visszaszívom anton kritikáimat...a tour book 1szerűen gyönyörű...(design-ba legalábbis)

Király volt a koncert!
A Fad Gadget olyan volt, mintha a Prodigyben egy rossz David Bowie-utánzat lenne az énekes.
Dave jól mozgott, nekem egyáltalán nem tűnt erőltettnek, Martin szépen énekel (bár ezt eddig is tudtam), Fletchről meg inkább nem írok semmit. :-)
A videók jók voltak, de lehetett volna több.
Valaki írta, hogy a Clean nem koncertre való. Igazat adok neki, én mondjuk a Useless-t jobban el tudtam volna képzelni a Home és Black Celebration között. Bár akkor a BC-t gyorsabbra kellett volna venni. (Ezt speciel én sem bántam volna.)
A viszonylag sok lassú dalnak a lelki tényezők mellett fizikai okai is lehetnek. Én az első sorban álltam és onnan jól látszott, hogy Dave - bár jókedvű volt és energikus a gyors dalok közben - mennyire elfárad egy-egy szám végére. Azt hiszem, nem várhatjuk el egy negyven körüli tagokból álló csapattól, hogy lenyomjon egy ugyanolyan pörgős setlistet, mint 10-15 évvel ezelőtt. Lehet, hogy nekem is csak azért jött be ennyire ez a koncert, mert harminc fölött vagyok? :-)
Összesítés: 9 (10-es skálán)

Surrender alatt már szinte sírtam, hogy hogy el lehet cseszni egy ilyen jó számot. Martin hangját imádom de nem volt jó ez a szám így! :-((((

Én azért sírtam a Surrender alatt, mert nem gondoltam volna, hogy ezt az amúgy is gyönyörű dalt Martin még csodálatosabbá tette fantasztikus hangjával és előadásmódjával.
És nem utolsósorban a hátttér is nagyon megfogott a szám alatt.

Rajtam kivul senki nem volt duhongon kivul?
Bar egyertelmuen lenn jobb lehetet a hangulat, de fenn sem volt tul huvos (meg a hideg eso ellenere sem - hozzateszem, hogy kedvenc szamaim alatt fel sem tunt :)))
Szal regi modos leven jobban huz a szivem a regebbi szamokert ... exiter (ha jol irom :) nekem nem nagyon jott be.
- 93-as koncert tenleg porgosebb volt -
Szal fenn is nagyon allat volt a hangulat.
11es szektorban voltam, de mintha ott is inkabb a regebbi szamokra varakozo tomeg lett volna. A buli nagzon leult az ujabb szamoknal, de ez rogton megvaltozott mikor jott a HEllo, Enjoy,
majd mikor felhangzottak az elso utemek a BC bol, hat az orjonges kifejezes nem fedi le a valosagot.
Bazi nagy buli volt.
En nem tom, hogz duhongoben mit lehetet latni a tomegbol (emlekeim szerint semmit), de a Never let me down again (hozzateszem, hogy Bestof nalam, egyszeruen imadom :))
de a szam alatt a kezlengetes > mintha a Kisstadion megmozdult volna. Kezrengeteg, mint a 101 alatt csak kisebben, de ELOBEN. Kesz voltam... innentol kezdve lett volna tenleg BAZI nagz a koncert. De sajna ez nrm a 93as volt (mondjuk akkor nem is volt ez a szam)
de OROK ELMENY MARAD !!!

A koncert: Ismét nagyon jó volt.
Küzdőtéren voltam, az első harmadban, de a nyugalmasabb részen.....elég volt nekem a prágai őrület.
Az I feel loved-ot rettenetesen sajnálom. A színpadot hálisten magasabbra helyezték mint prágában, így többet láttunk. A kihangosítás is jó volt, nem recsegett, viszont halkabb volt, ezt betudom a szabad térnek. Viszont a vokálos lányok néha nagyon zavaróak voltak, nem tudom nekem valahogy nem hiányoznának ha nem lennének.
A koncertet nem bírom nem összehasonlítani a prágaival. Sajnos a zenekar hangulata jóval lanyhább volt a csehországinál! Dave ott valahogy sokkal nagyobb show-t csinált, ha jó figyeltem, tegnap nem is volt egyszer sem pl. az az igazi, gyors, amolyan tipikus Dave-s pörgés. Csak valamilyen lassított változatban. A kinti show sokkal lendületesebb, energikusabb, lüktetőbb volt. De ezt betudhatjuk a körülményeknek, betegség stb. végülis örülhetünk, hogy eljöttek.....
A közönség is szerintem nyomottabb volt mint kint.
Mennyire örülök, hogy kint voltam ott is!!!!!!!!!!
Fletch szerintem nagyon szarul érzi magát a színpadon, ez látszik. Komolyan azt sem tudja mit is keres Ő ott fent, nemigen tud magával mit kezdeni. Legviccesebb az volt, mikor látványosan a háta mögött összekulcsolta a kezét, "Nekem aztán semmi dolgom itt". Emlékeztek a reklámra: (Asszem Unicum) Vajon mit keres Napoleon a kabátja alatt? Vajon mit keres Fletcher a háta mögött?
After party: Van egy haverom aki kapott valami fülest, hogy hol mulat a zenekar a koncert után. Odament és igen!!!! Az egész estét végigtáncolták Martinnal!!!!!! Majd megkérdezem a szórakozóhely nevét!
A Never let me down again alatt egyszerre voltam nagyon boldog és szomorú is. Imádom ezt a számot, így "exciteresen" meg méginkább, boldog voltam, hogy hallhatom.
Aztán belémnyilallt a fájdalom............lehet, hogy EZ az utolsó dm szám amit élőben hallok életemben?????????? Sajnos lehet.........

Egy ismerősöm nemrég hívott, a Kempinski felé vannak. Most nincs olyan hisztéria és tömeg, mint 93-ban, mindenki nyugodtabb. Talán a zenekar is láthatta ezt, mivel minden gond nélkül kijöttek, Andy osztogatott néhány autogrammot (ha jól tudom, Jockey is ott volt... :)), Mart sétálni ment néhány rajongóval! Abszolút kellemes a feeling, no para! :))

en is megemlekezek kicsit elso/es utso(?) DM koncertemrol
kuzdoteren voltam, ugy 20 meterre a szinpadtol.
az elejen kicsit megijedtem a Dave gyerektol, hogy te jo isten ez a csavo biztos nem trogozik, meg mintha nem lett volna hangja... aztan a Dream On-nal mar olyan volt a hangja, mint a lemezen, meg kezdtem aterezni a stilusat... aztan mar jo volt minden!:)
Dave alakitasa leginkabb Blixa Bargeld-re emlekezetetett, Einsturzende Neubauten, pont egy eve. csak mas zene:)
szar hasonlat, mi? de ez van:)
Szerintetek a hangositas jo volt? En nem vagyok valami vajt fulu, de nem szolt valami tisztan:( sziget nagyszinpad jobb volt. valaki esetleg volt a ahtul-szemben levo lelaton?

Jobb volt a koncert mint Prágában, szerintem. Igaz most a 2. sorban voltunk kint "csak" a 8-10. sor körül...;) Tényleg valamivel halkabban de jobban szólt az egész cucc.
Nagyon kellemesen csalódtam a közönségben! Sokkal jobb fogadtatást kapott a FAD GADGET mint Prágában, ott azért röpködtek befele az üvegek rendesen a fellépésük alatt. Itt még egy 'Thank You!' is elhangzott... A 'Ricky's Hand' ismét állat (jó) volt! És a nejem még pacsit is kapott Frank Towey-tól!!!:o))))) Volt ám öröm...:o)))
Nem tudom mi a bajotok a 'Black Celebration'-nel, igaz, hogy nincs benne az a pörgősebb alap, de szvsz nagyon eltalálták ezt az átdolgozást, ki....ott jó lett.

Fingunk nincs, merre van a Kisstadion, megyünk, megyünk, egyszer csak látunk egy kaput, előtte kb. 10 rajongóval. Odamegyünk, érdeklődünk, hogy mi az, itt is be lehet menni? Azt mondja a biztonsági őr, hogy igen, csak erről senki nem tud, mindenki a másik irányból megy...
Na ezért voltam én tök kényelmesen az első sorban - igaz inkább a hangfalak felé...
Amúgy most csapódnak le az emlékek...
A Dead Of Night piperkőc Dave-mozdulatai, és a nyomakodás...
A Sweetest Condition, ahogy hullámzik a tömeg...
A Halo, ahogy tombol, és ahogy Dave ugrál és őrjöng a színpadon, aztán a végén kibicsaklik a hangja, és végigénekelteti a számot... (itt aggódtam, hogy teljesen bekrepált a hangja - nem is folytatja a koncertet???)
A When The Body Speaks, ahogy Dave egyszemélyes show-t csinál a végére... Meseszép!!! Talán ezt a dalt énekelte a legnagyobb beleéléssel Dave!
A Surrender, ahogy UGYANOLYAN KIRÁLY, mint a valóban csúcskirály kislemezverzió?
A Breathe, amely akkor dobalapot kapott, hogy leszakadt a fejem???
A Freelove azzal a gyönyörű, megváltoztatott bridge-dzsel (asszem a kislemezverziót hallottuk!!!), és a végén az énekeltetéssel?
Az Enjoy The Silence alatti egész stadionos boldog tánc???
Az In Your Room halacskái és mély sorai?
A Clean meseszép taktusai és a végén Dave madár-szárnyalása?
A Black Celebration csodás hangulata?
A Never Let Me Down Again őrjöngése, hullámzása, karlengetése, és az a remek ötlet, hogy az aggro mixből belegitározott Martin?!?!?!?!?!?!?!?!?!
CSÚCS KONCERT VOLT!!!!! KÖSZÖNJÜK, DEPECHE MODE!!!

A 4 koncert közül, amit láttam, a prágai volt a legjobb, Bp nálam a 2., de szerintem a DM mindenhol kitett magáért, inkább a közönség lelkesedése volt változó.
Andy színpadi szereplése tényleg nevetséges, nem tudom minek jön engedik fel. Vitatkoznék azokkal, akik szerint a Clean nem koncertre való. Szerintem baromira hangulatos, főleg a vége felé, a leállós rész után, mikor újraindul. Az új effektek is isteniek benne. Viszont pár számban nekem is feltűnt egy kis csúszás, mint Fabe-nek. Waiting..., It's No Good és ha jól emlékszem az I Feel You-ban is. De ezek minden koncerten így tűntek nekem, nem csak itthon.
"Van egy haverom aki kapott valami fülest, hogy hol mulat a zenekar a koncert után. Odament és igen!!!! Az egész estét végigtáncolták Martinnal!!!!!! Majd megkérdezem a szórakozóhely nevét!"
A koncert után a Garage nevezetű helyre ment Martin, Andy, Peter meg az egyik háttérénekesnő bulizni. Jockey elhozta Martin poharát, meg ott is kértek aláírást tőlük páran, akinek erre volt szüksége. Lala a Kozmixból, és Hauber Zsolt is a helyszínen tartózkodott, de erről majd talán Gustee ír nektek részletesebben. Ő ma is ment a Kempinskihez, én tegnap rájöttem, hogy a dolgok ezen része már nem érdekel.

Néhány szó a koncertról:
...19:00 után érkeztem a kapuhoz.
Nagy tömeg, mindenki más irányba indul...
Megállok egy hosszú sor végén,..... HALADUNK.....
Forgatom a fejem, mögöttem 6-7 meterrel felfedezem
a SHAPE zenekart. :-)
…20:00 körül BENTVAGYOK!
…A Fad Gadget sokkal jobb volt, mint amire számitottam.
Az énekes viszont elég idiota.Föleg, mikor szájbaverte magát
a pörgő mikrofonnal.A zenekar levonul..halk zene szól...
beindul az élet a szinpadon...ellenörzik a hangszereket, a fényeket…
...mindeki elfoglalja a helyét.
…20:45 Hirtelen sötét ….lassan bevonulnak…
Martin megjelenik…hangos ováció…ELKEZDŐDÖTT…
A Dream On ismert alapját játsza, néha háttal a tömegnek...
...A ruhája elég visszafogott, egy sima fehér "kisvárdai_elsőáldozó"
szerelés...
…Dead of the Night…felzúg a jellegzetes kezdés…
…és belibben Dave…"We're the horniest boys with the corniest ploys…."
…és a tömeg egyszerre zendit rá…már mindeki várta hogy beinduljon a buli...
...lendületes ének, mozgás, (mellveregetés:-))...ezzel a sodrással lemegy
a Sweetest Condition és a Halo…
…Első meglepetés számomra, a Walking in my Shoes…
…Húúú… eszméletlen jó hangok…Dave lendületben…nekem nagyon TETSZIK!
...ilyen energikus változatot még nem hallottam (lehet hogy le vagyok maradva)...
…a Dream On elején semmi extra, de a vége bevadul…jó látni
hogy Dave és Mart milyen jól elvannak egymással a szinpadon (több szám alatt is)…
…nekem bejön a lassú blokk is…When the Body Speaks és a
Waiting for the Night megfogja egy kicsit a tömeget, de a
hangulat megmarad…
…Surrender…Martin nagyon jól énekel….érdekes változat, igy jobban
oda lehet figyeni az énekre..(ez is tetszett :-))…… és a video is el lett találva…
…Breath… jobban szolt mint a lemezen…
…Freelove…itt is megvolt a kapcsolat Dave és a közönség között…
"No hidden catch No strings attached Just free love..sssssssssssssssssss"
…és nagy csend lett a stadionban…..és elkezdett esni az eső…
…Enjoy the Silence…az eső rendesen rázenditett, de körülöttem senkit sem zavar.
Mindenki, énekel, táncol, ugrál, …végre egy "pörgős" szám…:-)
…I feel you…semmi extra, IGY JÓ……..
…In Your Room…szeretem ezt a számot (is)…a video is nagyon ott van……
…It's no Good… az emberek egyből beindulnak...tetszett a video...
...nehezen tudtam eldönteni, hogy a szinpadot nézzem, vagy a vásznat...
…Pesonal Jesus…Dave ismét "megdolgoztatja" a közönséget...
..."...reach out and touch faith..."-énekli mindenki egyszerre...
…Home…csodálkoztam volna ha kimarad(és szomorú lettem volna)...
…Black Celebration…hááááát…nem is tudom…nem az igazi…
az egyetlen gyenge dal az este.... szerintem…
…Clean… megint virul az arcom…szépen szól…:-)
…Never let me down Again…az első néhány ütem után, a közönség felpörög...
...rengeteg kéz a levegőben...Dave rohangál (mint általában :-))...kezek lengenek...
...ez is jól szól...
…22:45 vége…levonulnak...Dave még kicsit játszik, de Ö is gyorsan elindul a többiek után.
...fények gyulnak…a tömeg megmozdul…kezdem kipréselni magam a kapun…
…vissza nézek(kár volt)... már bontják a "cuccot"…kicsit illúzió romboló…
még 1-2 dolog:
Nem töltöttem le a TOUR-ról egy számot sem, igy volt néhány meglepetés. :-)
A szinpad lehetett volna 50-80 cm-el magasabb.Néha nem láttam semmit.:-(
Az Exciter daloknak nagyon jót tett az élő dob, és a dobos(Christian Eigner) is
rendesen dolgozott.A szintis(Peter Gordeno) is élvezte a koncertet(legalábbis így láttam).
Dave és Martin, a sokadik koncert után is úgy tünt, nem unják, pedig lement
már pár buli.Dave-en azért már látszik az idő;-)....Andy-t meg igy szetetjük! :-)
A vokalisták(Jordan Bailey,Georgia Lewis) is jók voltak, de néha nem hallottam a hangjukat.
A hangszerelés profi volt (talán a BC-t leszámitva).
Kimaradt az I Feel Loved! Szerintem megunták :-).
Nekem hiányzott a Shine és az I am You! (elvégre EXCITER TOUR)
A koncertet nagyon élveztem, kellemes este volt!

Ez volt a harmadik Mode-koncertem (MTK `93, Stadthalle `98). Szerintem nem kell azzal a lazas MTK-beli koncerttel osszehasonlitani. Ok is idosebbek lettek, meg mi is. Ezen a koncerten pont az ilyen finomsagok voltak a jok, mint pl. amikor a WTBS vegen Dave lecsititotta a tomeget, meg amikor (mar nem emlekszem, melyik szamnal) Dave felguggolt a szinpad bal szelen valami kis emelvenyre, Martin meg melle ult gitarozni; egyszer a szinpad kozepen egymassal szemben tancoltak (Mart gitarral), mint valami Lennon meg McArtney, de hat nyilvan ti is emlekeztek a tobbire. A Devotionalon ilyen kedves jelenetek nem annyira voltak! En egy kicsit mar mechanikusnak is tartom a minden-szamot-vegigenekelek-meg vegigugralok-es-minden-szam-utan-orditok tipusu koncerteket, a mostanin azt banom a legjobban, hogy nem maradtam tobbet csondben, es hallgattam csak ugy a zenet. Ennek ellenere en is ugy gondolom, hogy neha egy kicsit "punnyadtak" voltunk (ezt itt a forumon irta valaki); foleg ahhoz kepest, hogy milyen hamar elkeltek a jegyek. Ezzel kapcsolatban eltero hozzaszolasokat olvastam, mit gondoltok errol? Egyben azonban biztos vagyok: a Freelove vegen, amikor a zene elhalkult, es a tomeg sem kiabalt, hanem az egesz stadion tiszta hangon enekelte azt az utolso sort, akkor nagyon ott voltunk! Es ha hozzavesszuk, hogy, ha jol emlekszem, az Enjoy alatt a Dave egyszer sem enekelte a refrent, (meg a taps a WTBS alatt), azt hiszem, nem szegyenkezhetunk, es szepen megkoszontuk nekik, hogy itt voltak.
Nehanyan azt irtatok, hogy elegedetlenek voltatok a latvannyal. Ezt egyaltalan nem ertem. Szerintem a videok kurva szellemesek es szepek voltak! Jobbak, mint a Devotionalon!
Szerencse, hogy a Dave meg a Martin olyan jok voltak, hogy az Andyra nem is figyeltem, egyebkent meg bekaphatja azt, amit a koncert kozben folyton meg akart vakarni.
Vegezetul meg egy-ket kerdes: en a szinpad jobb szelenel alltam, kb. 10 meterre, ott a Martin gitarja alig hallatszott. Ez mashol is igy volt? (Nem tudom, lehet, hogy sztereoba kevertek, es a masik oldalon szolt, ahol Martin egyebkent jatszott?) Es a Waiting for the night nekem is, mintha ugy el lett volna csuszva. Mit gondoltok errol?
Vegul, osszessegeben nekem ugyanannyira tetszett ez a koncert huszonnegyeves fejjel, mint a Devotional tizenhat eves fejjel.

A When the body speaks és a Freelove nekem is nagyon bejött, egyszerűen gyönyörű volt ahogy előadták.

Előzenekar. Leszámítva, hogy gyanúsan playback, zeneileg kevéssé újszerű, ámde monoton és önismétlő volt, a gitárosok tekintete pedig majdnem olyan zavart, mint az idióta énekes (?) viselkedése, tulajdonképpen nem is volt olyan elviselhetetlen.
Színpad. Kicsit furcsa volt a minimál díszlet meg a szolíd fénytechnika, de végeredményben hangulatos volt.
Hangosítás. Ahol én álltam (3 méternyi embertömeg mögött, Martin mikrofonjának vonalában), elég halk volt a zene, viszont tisztán szólt. Bár Dave üvöltései jó torzak voltak, és az énekesnők hangja igen-igen nehezen kihallható, ez utóbbi nem nagy baj.
Zene. Szerintem kitűnő volt a setlist, a lassú számok is nagyon jók voltak. Az exciterös nóták élő dobbal (elsősorban a Breathe és a Freelove) nagyon jól szólnak. Az új instrumentális részek(Dream On, Enjoy, Never): abszolút királyság.
The Band. Martin és Dave hangja is nagyon tetszett élőben, jó showt adtak elő, bár Dave-nél nekem is kicsit "megcsinált" (begyakorolt, előadott) érzésem volt, de hát, ugye, 21 éve a pályán lévő profikról van szó, így ez nem csoda.
Momentumok.
- Az elején a monumentalitás, izgalomfokozás stb. teljes hiánya kicsit hiányérzetet hagyott bennem.
- A Halo még mindig nagy közönségkedvenc nálunk.
- Sssshhhhh..... (mindenki tudja, hol)
- Surrender: talán erre voltam a legkíváncsibb a turné során előadott Martin-dalok közül. Szép volt.
- Enjoy, szakadó eső.
- Home: izgultam, hogy ki ne hagyják a Cleant és a Black Celebrationt.
- Clean, a vége, élő dobokkal, nagyon is koncertre való.
- Never: kitűnő befejezés, szeretem, ha egy koncert a legnagyobb tombolással fejeződik be, a DM-nél mostanában ilyen nem volt (ja, talán az Exotic Touron).
- Néhány általam (ákososként meg-)ismert lány kisírt szemei a koncert után a küzdőtéren.

Életem első DM koncertje nekem tetszett:)
Nagyon örülök, hogy tényleg volt Enjoy The Silence-kedvenc számom-pont akkor volt, hamikor a legjobban nem érdekelte az embererket, mennyire szakad az eső.:))Végig ugrabugra, meg éneklés, kisebbfajta megfázás utórezgésként.
Szeretem Daveéket, és minden tiszteletem az Övék. De azt kell megállípítanom, hogy öregszenek már...Tele vannak kedvességgel..de nekem bizony sokszor nevetségesnek tűntek, ahogy mozogtak a színpadon.Mosolyogtam:)))
Az I feel loved-ban biztos voltam, lesz-milyen sláger-tényleg eljátszhatták volna.
Rajongótábor:
Alkohol-cigaretta-emberszag keveredése mindenhol.Koncert előtt kedvesen előre engedő nézőközönség-leszámítva azt a nagy darab kopasz fiatalembert aki igen erőteljesen óvta bnőjét-Jobb oldal, kb.5.sor:Igen rendes idegen fiatalemberek, akik 100%osan figyeltek rám a koncert alatt, néha felkaptak, hogy lássam Őket, együtt ugrálás-éneklés, még kapucnis pulcsit is kaptam, hogy ne ázzam meg annyira:)Régen találkoztam ilyen kedves emberekkel:))))
A koncert elején úgy láttam nem örülünk annyira, hogy itt lehetünk, de viszonyítási alap hiányában, ezt nem is feszegetem tovább.
Utóparty:Süss fel nap.:)Rengeteg ember, közös örülés, (végre) remekbeszabott hangulat:)
Rocktogon milyen volt?Aki ott volt?

Tudjátok miért örülök. Mégiscsak volt Surrender. Amúgy tényleg nem sokan ismerték. A kislemezes verzióban azért jobb lett volna. De így is király volt. A koncert meg egyszerűen fenomenális. Sikerült bevinnem fényképezőt. Csináltam egy tekercs filmet, bár a gép elázott, de remélem a képek túlélik.
Csináltam képeket Andyről is :))))))) Nem semmi az a csávó. Csak tudnám mitől kapott a Devotional turnén idegösszeroppanást.

Elmúlt a várva várt nap, amely a Depeche Mode hazai koncertjét hivatott jelölni. A zenekar itt volt, és adott egy fantasztikus hangulatú koncertet. Kivetnivaló nem volt benne, de a teljes közönség kedvében járni lehetetlen feladat volt. Halhattunk mindenféle számot, új és régi slágereket egyaránt. A vélemények megoszlanak, de mindenki egyet ért abban, hogy a koncert frenetikusra sikerült - bár sokak szerint lehetett volna jobb is, de ilyen volt és kész... Egyedül az I feel loved-ot hiányolja a nép, valljuk be őszintén nem ok nélkül, ez a legutóbbi kislemez, azt hittük, enélkül nem lesz koncert az Exciter Tour-on. De lett.
Sebaj. Akkor is itt voltak Budapesten és nekünk, magyaroknak játszottak, ami nagyon felelmelő érzés volt! Boldog vagyok, hogy ott lehettem, mindannyiatokkal.........
Egy két megjegzés az elmúlt két nap terméséhez.
Népszabadság cikk a koncert előtt. Prágában a koncert előtt igenis lehetett jegyet venni a hivatalos jegyárustól a pénztárban, azaz ők tartogattak az előadás napjára is jegyet, az egyik haverom is valamivel áron alul adta el a megmaradt jegyét, beállt a jegypénztár elé és ott kínálta a pár száz forinttal olcsóbb jegyet... Nem tudom, Mo-n lehetett-e hivatalosan jegyet venni a koncert napján. Talán illendő lett volna.
Kisstadion. Hosszú várakozás + bemelegítés a stadion területén. Befelé gyorsabban jutottunk be, mint kifelé. Azt hittem, hogy újra ellenőrzik a jegyeket. Bocsánatot kérek én is a magam és Fineas nevében, akivel eléggé romboló módszerrel törtünk utat magunknak a koncert alatt. Sorry, de mind a ketten teljesen fel voltunk pörögve...
Fad Gadget. Prágában nagyon útáltam, de a csütörtöki koncert előtt teljesen kultúráltan viselkedett az énekes. Prágába nagyon magára haragította a közönséget, olyan mutatványokkal, hogy a hónalj/fanszőrét húzogatta és szórta a színpadra, a koncert elején a műkezet az elektromos fúrógéppel átfúrta (ezért volt hentesruhában!), majomhangot utánzott és ugrált a színpadon, majd a show végén felkapaszkodott az egyik oldalálványra kb 8-10m magasra, beakasztotta a lábát az állványzatba, majd fejjel lefelé énekelt egy ideig. A barom még a közönség közé is beugrott, de csak egy kopasz állat ütötte/rúgta meg néhányszor - és sikerült a biztonságiaknak megmenteni.
A koncert. Utánozhatatlan érzés volt újra Budapesten látni a Depeche Mode-ot. Az álló tömeg mindent kitett magáért, a végefelé már mindenki elcsigázott volt, és a végkimerültség határain jártunk. A koncert programban nem volt semmi meglepő, gyakorlatilag ugyanazt kaptuk, mint Prágában, kivétel az IFL. :-(
A piros lámpafüggöny állítólag egy Depeche Mode feliratot szinbolizált volna. ? Ez feltűnt másnak is? T.JAY. A Mode amúgy is szereti az ún retro-feelinget. 98-ban pl. egy nagy tükörgömböt világítottak meg a színpad felett, és az is hatalmas élmény volt egy ekkora koncerten.
Black Celebration. Egy picit (!) volt csak lassabb az eredetitől, de nem tudom miért baj, az eredeti sem egy tombolós gyors szám. szerintem feelingben teljesen el volt kapva a háttérrel együtt. Prágában Dave a BCben jóval kevesebbet énekelt.
I feel loved. Egyszerű a magyarázat a kimaradásra: Dave hangja csak nagy erőltetések árán lett olyan, amilyennek hallottuk. A koncert első néhány száma alatt többször elcsuklott, néha már azt hittem, hogy nem is tud tovább énekelni, ezért rengeteget kiabált, fogta a torkát - aki elől állt biztos látta. Aztán a koncert második felére belemelegedett, és tudta a showt is csinálni. Prágában sokkal (!) többször énekeltette a népet, mint idehaza, és ez egyfajta elismerés is, ő is megtett mindent értünk. Szívét-lelkét odaadta.
Dave. Látszott rajta, hogy az X+1. koncerten is a maximumot próbálja adni, szerintem rengeteg energiákat ad le egy-egy este, és abszolút korrekt volt a körülményekhez képest. És láthatóan nem drogozik!
Martin. Néha kicsit session-zenész, néha kicsit frontember a színpadon - a megfelelő arányban.
Andy. Lehet, hogy nem lesznek reumásak az ujjpercei öregkorára, de azért a DM tagja, és szerintem nagyon élvezte a koncertet. A mellettem álló sráccal megbeszéltük, hogy ilyeneket azért nem csinált Prágában (ui. ő is ott volt). Kicsattant a jókedvtől. A legjobban talán ő áll hozzánk legközelebb...
Mondjuk láthatóan mindhárman újra jól érezték magukat.
A várakozás, a küzdelem, a pénz megérte. És csak reménykedhetünk, hogy "See you next time"!!!
Powerplant. Együtt tudok érezni veled, többszörösen is maradandó élmény okozott a koncert.
karligergely. Martin gitárja középen sem ütött agyon - bár, elöl álltam kb a 4-5. sorban. Gondolom a keverőpultnál jól szólt. :-)))))
Estee. Sajnos nem emlékszem rád, így a képeid alapján sem, szal nemigazán tudom, tényleg mi (Fineas+én) keserítettük meg az életed a koncerten... :-)))
Egy rövid sztori irományom végére:
Miután vége lett a koncertnek, és meg is kajáltunk az OMV benzinkúton, és elindultunk a Keleti felé gyalog történt egy érdekes esemény... Megállt egy romániai rendszámú autó mellettünk, és a kihajoló fiatalember tört angolsággal a Kisstadion felől érdeklődött. Mi teljesen nyugodtan mondtuk neki, hogy forduljon vissza, mert mi is onnan jövünk. Aztán kicsit félve, de megkérdezte, hogy tart-e még a Depeche Mode koncert. Hát, gondolhatjátok, mennyire legörbült a szájuk, amikor megemlítettem, hogy kb 1,5 órája vége van... :-(((((((((( Annyit mondtak még, hogy a határon megváratták őket, és csak akkor értek oda. Rettenetesen fájt nekem is a dolog, mert hirtelen bele tudtam magam képzelni a helyükbe, én biztosan valamilyen nagyon súlyos, örjöngő rohamot kaptam volna ott a helyszínen... Szerencsétleneket nagyon sajnáltam...

Én a 3. szektorban álltam, úgyhogy tökéletesen láttam mindent! Pedig nem vagyok túl magas! Láttam fentről, ahogy a 17000 ember egyszerre lóbálja a kezét!! Hát, nagyon állat volt! Borsózott mindenem közben! Még most is, ha rágondolok...úúúúúú!

Waiting For The Night: nekem is feltűnt, hogy el van csúszva fél hanggal a dal, bár mintha Dave-et és Martint nem zavarta volna – bár Dave mintha ezzel a dallal „szenvedett” volna a legtöbbet a koncerten… Az I Feel You egyik csikorgásánál pedig elment a jobb oldali hangfal, szerencsére a csikorgás elmúltával visszajött…
Még csúcs pillanat volt, mikor a Walking In My Shoes alatt a „But I promise now my judge and jurours” résznél „esküre emelte” a kezét…