A főprogram utolsó 2 dala majdnem mindig két hatalmas sláger: nincs ez másképp a Live Spirits-en sem. Az ENJOY THE SILENCE benne van abban a 3 dalban, amelyik a megjelenése óta minden egyes koncerten felcsendült (nem számítva természetesen a "túl új" Going Backwards és Cover Me dalokat), és természetesen a Global Spirit Tour-on is végig szerepelt (habár az utolsó fesztiválos turnészakaszra a ráadásba került, sőt, egy ízben koncertzáró is volt). A Stripped után Dave kitárt karokkal áll a színpadon a dal első taktusaira, majd az ujjongó közönséget láthatjuk, aztán mintha a zenekar "megáldaná" a tömeget, Dave után Martin és Andy is kitárt karokkal biztatják a közönséget. A ritmusszekció belépésekor feltűnik a nyuszi a kivetítőn (Anton Corbijn turnéról turnéra furább kivetítést választ ehhez a dalhoz), majd Dave Martin-ra mutat, aki elkezdi játszani a dal hódító, szívet simogató gitárrészét. A közönség természetesen a dal kezdeteitől tapsol és szinte leénekli a zenekart a színpadról. Dave - szinte némi meglepetésre - énekli az első refrént (a "words are very unnecessary" résznél az ujját ingatva "figyelmezteti" a közönséget). A második versszaknál is szinte sorról sorra játssza el a frontember a dal sorait, majd a refrént már átengedi a közönségnek, majd jön a szokásos "yeah, that's right!" kiáltás is. Az instrumentális résznél Dave végigsasszézza, végigkeringőzi a színpadot, de aztán a refrénre visszatér középre és csizmáját a hangfalra téve, puszikat dobálva énekelteti a közönséget. A kiállásos résznél Christian beindul a dobok mögött, amire Dave először kacsatáncos mozdulatokkal majd egy hatalmas pörgéssel reagál, majd Martin is bejön Christian elé ugrálni a gitárral, amihez Dave is csatlakozik. Egy pár pillanatig olyan, mintha két idősödő rajongó ugrálna a DM-re valami rajongói klubban :D A gitárrész kezdetekor Dave felmegy a színpad felső részére (közben a tömeget biztató Andyt is láthatjuk), majd Dave mégis lejön és a "one two three four!" kiáltást és a tapsoltatást már a lenti szinten "végzi". A dal szinte megjelenése óta a koncertek ünnepi pillanata, ez most sincs másképp, még ha Anton mindent meg is tett a kivetítéssel, hogy kizökkentsen minket :D Majd jön Martin teátrális bemutatása: "Mr. Martin!... L!...", majd a "Gore-t" már a közönség énekli (véleményem szerint ez a bemutatásos rész az Exciter Touron volt a legjobb). A dal lecsengésénél Dave meghajol Martin felé...