1. Szakos feat. Ákos: Here Is The House
Kicsit sok benne a torzított gitár. Ákos mint Cher érdekes, mostmár legalább Mákos is elmondhatja magáról, hogy ő is csinált ilyet.
Összességében nem rossz.
(7)

2. Zagar: Only When I Lose Myself
Szerencsétlen ének, a magas nagon nem megy. Zenét egész jól elkapták.
(6)

3. Spigiboy feat. Hauber: Question Of Time
Zene helyenként Bonanzás, fülbemászó, rádióbarát megközelítés. Dobszekció nem lett túlkombinálva. :-) Sokkal rosszabbra számítottam, könnyed nyári hangulat. Spigiboy nő vagy férfi: :-)
(8)

4. Nona: Shake The Disease
Zeneileg a legkacifántosabb, jól összerakták. Kellemes énekhang. Ügyes!
(8)

5. Hooligans: Personal Jesus
Abszolút mélypont. Valszeg a Hooligans léptékeivel mérve jó, de amúgy... Ha ez a zenekar ilyen zenéket készít, felőlem már most befejezhetik az erőlködést. Egyedül a basszusgityó értékelhető.
(2)

6. Váczi Eszter feat. XPC prod.: Master And Servant
Váczi Eszter hangja most is nagyon ász! A jazz zenét is kedvelem, szal az egyik csúcspont nálam! (Egyetlen negatívum, hogy ezen a dal, nagyon hasonló feldolgozását anno rengeteget játszotta az ESTFM. Gondolom az XPC+Eszti is hallgatta akkoriban a rádiót... ejnye)
(9)

7. Kozmix: Strangelove
Hozták a formájukat, tőlük nem rossz. Arról pedig, hogy nem állt meg az idő kereke 1994-ben nem ők tehetnek... :-) Classic Rave! ([Roxy]Rádióesélyes ez is)
(7)

8. Ketten: Higher Love
Higher Love, amihez bűn hozzányúlni. Ezt igazolja ez a verzió is, kár volt.
(3)

9. Groovehouse vs Latenite works: Stripped
Ötletes, fülbemászó, hallgatható bárhol bármikor!
(7)

10. The Cas!o Samples: Black Celebration
A leginkább dm hangulató dal a cd-ről, casioék azért tudnak minimálkodni. Sláger tuti nem lesz belőle, max egy dm klub warm up muzaxnak lesz alkalmas! (erről a verzióról nekem a limitált dream on maxi jutott eszembe)
(9)

11. Ákos: World In My Eyes
Általában nem foglalkozom Ákos munkásságával, Ákosi léptékkel mérve, gondolom nem rossz verzió, de engem ez a dala is hidegen hagyott. Ez a nagy gitárerőlködés meg külön rossz is, mi ez már Rammstein?
(4)

12. Alex feat. Quick: Halo
Zeneileg rendben van, dícsérendő a tapintható kísérletező kedv, kár hogy az éneket egy újkori Balassi Bálintra bízták... :-)
(6)

13. Sexepil Viclaz: I Feel Loved
Az ilyen fantáziátlan rockzenéket sosem kedveltem, most sem.
(3)

14. Splash: Condemnation
Jobb mint az eredeti! De ezzel sajnos, nem a Splash-nek hízelgek.... :-)
Gyenge ez a dal "így" is, "úgy" is.
(4)

15. Challenger In Pieces: Personal Jesus
A végére végre valami dögletes elektronyosság! Baró verzió! Odavissza üti agyon a huligánok perforált jézusát!
(10)

A Personal Jesus miért került rá 2X? Az első résznél, mintha lett volna egy olyan kikötés, hogy amit már valaki megcsinált azt nem lehet rárakni. (Mintha a Shape féle Its No Good is ezért esett volna ki)

Egyébként nem olyan rossz anyag mint gondoltam elsőre, még legalább egyszer meg fogom hallgatni hátralévő éveimben és ez igen nagy szó nálam! :-)))))

---

bár senkit nem érdekel, de azért 1-2 mondatott elmondanék a Thank U.. Too - A Tribute to DM kiadott anyagról.

Privát vélemény, és elég kemény, szerintem sok embernek nem tetszik majd... ez van..

Összességében ha osztályoznám, akkor 1-5 közül akkor jó indulattal 1-est kapna :))))

Ők kettek akit díjat érdemelnének.
11-akos - world in my eyes
12-alex feat. quick - halo

---

1. szakos feat. ákos: here in the house - 8 - Torzít a gitár, de nem baj, Ákos meg szépen énekel.
2. zagar: only when i lose myself - 3 - sztem nem szerencsés számválasztás.
3. spigiboy feat. hauber: question of time - 5 - pörög ezerrel és a csajszi hangja nagyon jól illik hozzá.
4. nona: shake the Disease - 9 - nagyon jól fel lett dolgozva és szép nona hangja.
5. hooligans: personal jesus - 2 - amerikai rágógumis éneklésben előadott borzalom...
6. váczi eszter feat. xpc prod.: master and servant - 2 - lagymatag, egyszer már hasonló stílusban előadott feldolgozás, plusz szerencsétlen hely a cd-n...
7. kozmix: strangelove - 5 - pörög ez is ezerrel szokásos előadásmódban.
8. ketten: higher love - 2 - nemtetszik...
9. groovehouse vs. latenite works: stripped - 4 - érdekes megközelítés, kevés fantázia...
10. the casio samples: Black Celebration - 8 - nem rossz feldolgozás, kár hogy élőben már nem nagyon lesz hallható.
11. ákos: world in my eyes - 6 - már egyszer kiadták, kiváncsi lettem volna, hogy "stúdiósan" milyen...
12. alex feat. quick: halo - 8 - jó feldolgozás, de az ének kicsit "erőltetett"...
13. sexepil - viclaz: i feel loved - 9 - nagyon kellemes újraértelmezés, kellemes effektekkel
14. splash: condemnation - 4 - az elejét nem értem, a többi elmegy
15. challenger in pieces: personal jesus - 7 - nagyon kellemes, visszafogott feldolgozás, kár, hogy nagyon sokan feldolgozták már, így nem új élmény...

---

Szakos feat. Ákos/Here Is The House: "bááádi end szól kám..." Erős közepes. (5)

Zagar/Only When I Lose Myself: elmegy. Hangszerelés szó-szó, az ének viszont nem jött be... Kicsit olyan kapkodós-rohanós lett az egész dal... (5)

Spigiboy feat. Hauber/Question Of Time: a női ének egy kicsit megdobja... (6)

Nona/Shake The Disease: Kellemes feldolgozás, érdekes zenei értelmezésben, tetszetős énekhanggal. (8)

Hooligans/Personal Jesus: zajos-borzalmas kezdés, de aztán sztem nem annyira gáz, mint ahogy itt néhányan véleményezték... Ennek ellenére tőlük többet vártam. Az az "élesedő Edda-szerü gitártéma" nem kellene bele... (4)

Váczi Eszter feat. XPC/Master and Servant: egyértelmű a hasonlóság a For The Masses tribute-on hallható feldolgozással...talán ez egy kicsit bárhangulatúbb :). Az is tetszett, ez sem rosszabb. (7)

Kozmix/Strangelove: a hozászólások alapján sokkal rosszabbra számítottam... Tipikus Kozmix style, de az ugyancsak tipikus DM dalmenet meghagyása miatt érdekes "keverékdal" lett :). (6)

Ketten/Higher Love: Az ének jó, a hangszerelés sem rossz...végül is. (7)

Grovehouse/Stripped: ebből egy teljesen más dal lett...megérdemel egy (6)-ost.

The Casio Samples/Black Celebration: tőlük vmi ilyesmit vártam, bár talán túlságosan light-os :) (7)

Ákos/World In My Eyes: ismert, tetszetős darab (8)

Alex feat Quick/Halo: igen jól prezentált Dave-ének! Kellemes zongora-gitár összhang + egyebek :) (9)

Sexepil VicLaz/I Feel Loved: ütős kis darab, jó gitártémák + ének (ki írt Shape-re utaló jegyekről és miért is??) (8)

Splash/Condemnation: Jobb lett volna csak az éneksávot rátenni egy szolid zongorakisérettel, így csak (7)

CH.I.P./Personal Jesus: EDDIG nem tetszettek az olyan feldolgozások, amik teljesen elütöttek az eredetitől - még énekben is. A dalmenet más, de mégis könnyen befogadható...nem tudok mást mondani, egyszerűen szép az ének (különösen a "someone who caress" nyújtás tetszik :). (9)

Összességében valamivel jobb, mint az első Tribute lemez(Thank You). Nincsenek rajta akkora gázok, de sajnos olyan csúcspont sem, mint amilyen a Neo féle New Dress volt... :)

---

1. Szakos Krisztián feat. Ákos: Here Is The House: Ákos Monumentum-feldolgozásának jellegzetes gitárriffjével indul a szám, és ez végigkiséri a dalt… Nem egy könnyen emészthető alkotás: Szakos jellegzetes „Új Törvényes” zúzása (vö: Egyetlen Egy című dal az új lemezről) keveredik a torzított hangú Ákos jellegzetesen kimódolt angol kiejtésével. A helyzet az, hogy én nagyon bírom az Egyetlen Egy-et… :-) Jó a lezárás. (7)

Zagar / Yonderboi: Only When I Lose Myself: Nem rossz, noha itt érzésem szerint az OWILM subsonic legacy mixének a feldolgozásáról (…) van szó. Korrekt, kellemes, ott van a szeren. Az énekes kevésbé jó. (7)

Spigiboy / Hauber: Question Of Time: Egyáltalán nem rossz, jellegzetes könnyed discohangzás, kis jóindulattal még egy discosabb Pet Shop Boys számhoz is hasonlíthatjuk. Jól ki van emelve a szinti, szerintem fog új rajongót hozni a dal a discokból. Jó az „It should be better (with you)” rész. Nem túl izgalmas (persze ez a stílus velejárója), ezért csak (6)

Nona: Shake The Disease: Finom hang, kellemes hangulat, eredetien újszerű akkordmenettel bíró refrén (viszont a DM refrénjének az akkordmenete jobb, „szárnyalóbb”, ráadásul itt a refrén ráfut az őt megelőző versszakra, ami tovább csökkenti a „szárnyalóságát”). Az a baj itt is, hogy nem igazán izgalmas ez sem, pedig jó kis hangszínekkel operál (pl. a Rammstein féle Ich Willből) (6)

Hooligans: Personal Jesus: Nem veszélyes; kissé Publo Hunnysan elpoénkodott alkotás. De pl. jobb a Rémember-féle Policy Of Truthnál is szerintem. A lihegős rész nagyon működhet egy koncerten. (5)

Váczi Eszter: Master And Servant: Olyannyira hajaz a Locust-féle verzióra, hogy Eszter kezdő hangszíne tökéletesen megegyezik a For The Masses verzió hangszínével. Na most az a baj, hogy ha egy finom, törékeny női hang egy füstös, bárhangulatú dalban a szado-mazo szexről énekel, akkor nekem végem van... :-) Sky stílusában: SADE ATOMRULLAH 4EVA! :-)))) (8)

Kozmix: Strangelove: Jellegzetes primkó Kozmix kezdés, úgy tűnik, hogy vagy a lábdob, vagy a Scooteres szinti agyon fogja vágni a dalt, de aztán valahogy mégis kijön egy elég jó kis verzió a dalból. A „Pain”-es rész meglepően jó. Lala kiejtéséért pluszpont, így kijön egy (6).

Ketten: Higher Love: A számban végig bujkáló ATB hangszínért kár, de nem vágja tropára a számot. Valaki nagyon szidta az énekesnő kiejtését, én semmi gázt nem érzek itt. Korrekt dal, viszont a Higher Love viszont a végén kiteljesedik, itt pedig… (5)

Groovehouse: Stripped: Talán a legkellemesebb meglepetés. Soha nem voltam nagy rajongója az együttesnek (enyhén szólva), és a Hajnal-Vándor vonulattól is kimegyek a világból, de ez elég jó lett. Az eurotrance szintihangszín nem fülsértő (á la Alice DeeJay), egyfajta italo-discoba fullad a dal, ami már nem rossz (vö: PSB: Absolutely Fabulous), a zongorás kiállás és Judy hangja+kiejtése meg külön jóleső csalódás. Több váltás is van a dalban, emelgethettem a szemöldökömet. (7)

Casio Samples: Black Celebration: Ragyogó ötlet a gregorián hangulat, furi az eredeti csilingelő hangszín, a dal aztán nem lép tovább igazán – ha a minimál dobokkal az Exciter-hangzást szerették volna becélozni a fiúk, az nem jött össze. (5)

Ákos: World In My Eyes: Ismert darab az „Alig hitted” maxiról; a szövegből az utómunkálatok során „eltüntették” Ákos szöveghibáját (ugye mindkétszer „you can feel now”-t énekel, pedig.) Tökös dal, bár kissé primitív a zúzás. (6)

Alex feat. Quick: Halo: Riasztó kezdés után kevés egyedi pillanat: remixként picit nehezen lehet értelmezni ezt a dalt, kis túlzással akár lehetne a Halo egy live-verziója is. Az énekes hangja tényleg jó. (4)

Sexepil / VicLaz: I Feel Loved : A tökös rockhangzáshoz kicsit vértelen VicLaz hangja. A refrén és a második versszak alatt a Cure: Hanging Garden-jének a dobalapja hallható. Jók a háttérvokálok, mintha tényleg Mart énekelne a háttérben... (5)

Splash: Condemnation: Hát ezt sajnos nem annyira sikerült, és ráadásul nem úgy, ahogy lehetne várni: igenis odatette magát a Splash zeneszerzője, próbálkozott mindennel, de nem nagyon áll össze a dal. Az énekesnő pluszpont, a kiejtés is, viszont a Condemnation dallama egy kvinttel feljebb van. Kár. A kiteljesedés itt is elmarad. A dal végén a Mart féle hangjáték igazán nem olyan nehéz, át lehetett volna menteni… (a „feel elation”-nél a kiállás jó). (5)

C.H.I.P.: Personal Jesus : Finom kezdés után erőteljesebb hangszínek: picit a Dead Of Night bridge-e ugrik be (a jellegzetes „operás” rész) . Újszerű dallamvezetés, teljesen rendben van. A második versszak előtt merészebb váltást sejtet a dobalapváltás, ám aztán visszatérünk az eredeti hangulathoz (ezért kár). A lezárás mókás, de semmi köze nincs a dalhoz (6).

Összességében: MarKkal tudok egyetérteni; jobb a lemez, mint az 1 volt, viszont itt kevés a kivételes pillanat, ami ott számomra a Pierrot és a Unique dalban volt. Pozitívum viszont, hogy nincsenek is olyan zenei ámokfutások itt, mint Sterbi, vagy a Publo Hunny alkotása. Mint ahogy látható is, legjobban Váczi Eszter alkotása jön be, legkevésbé Alex és Quick műve.