A Love, In Itself végén tehát jön egy vonat (amelyet a Shoreditch melletti vasútvonalnál vettek fel a beépített samplerrel hőseink), és máris egy őrült, sötét buliba sodródunk, ez a MORE THAN A PARTY! Gyilkos basszus, lázas, visszhangos szintidallamok, agresszív dobok: olyan hatású a dal, mintha ez lenne a leggyorsabb Depeche Mode alkotás - ez nem így van, de a hatás brutális! A háttérben pedig már kavarognak a Pipeline ipari hangjai... Dave elképesztően öblösen énekel, nem lehet összehasonlítani az egy évvel korábbi A Broken Frame album fáradt, "náthás" vokáljával. Az őrült, agresszív szintipunk hangzást néha tapsolós effektek, és amolyan "Sympathy For The Devil"-es "uhhúhú!" vokálok próbálják enyhíteni nem sok sikerrel! A dalszöveg továbbra is a sértett, agresszív, tennivágyó, ám mégis tágra nyílt szemű, naiv, fiatalos dalszöveg: és jópofa a bulizós dal kétértelmű dalcíme is ("ez több, mint egy party" - "ez több, mint egy párt"). A fokozhatatlan tempó aztán a végére - tovább fokozódik. Egyre gyorsabb és gyorsabb az alaptempó, nem kérdés, hogy itt már túl is léptük a Depeche Mode leggyorsabb dalainak a sebességét, nem is mindig könnyű meghallgatni ezt a részt már - hogy aztán egy gyufasercenés és ismétcsak vonatzúgás után következzék - a Depeche Mode leglassabb dala :)
