A DM Live Wiki egy csemegéjével indítjuk a júliust, amely minden bizonnyal az egyik legkorábbi videófelvétel a Depeche Mode-ról. Ez a felvétel eddig is hozzáférhető volt, de nem ilyen jó minőségben és nem teljes hosszában.

A Twentieth Century Box - amelynek műsorvezetője Danny Baker rádiós és televíziós kommentátor volt - a Naked Lunch zenekarról és a Depeche Mode-ról is sugárzott egy epizódot. A Naked Lunch onnan lehet ismerős, hogy szintén szerepelt a Some Bizzare Albumon. A műsor javarészt a Naked Lunch-ról szól, és állítólag Tony Mayo, a Naked Lunch tagja javasolta a Twentieth Century Boxnak, hogy a Depeche Mode is szerepeljen velük az epizódban.

A DM Live Wiki videójában a Depeche Mode négy ekkori tagját, Andyt, Vince-et, Martint és Dave-et láthatjuk. A felvételeket 1981 június 26-án készítették. A videó a Let's Get Together stúdiófelvételeivel kezdődik, majd bowlingozni látjuk őket a Basildon Bowling Alley-ben. Ezután váratlan fordulattal Dave Gahan édesanyját látjuk teregetni, majd pedig a fiatal zenekart és barátnőiket látjuk Dave édesanyjának lakásában közösen üldögélni és újságokat böngészni. Egy rövid interjú után néhány másodpercig egy fellépésbe csöppenünk, ahol a zenekar a Shout című dalt adja elő, majd következik néhány interjú a korabeli újromantikus rajongókkal. Ezek a felvételek a rayleigh-i Croc’s Glamour Clubban készültek. A felvétel a New Life majdnem teljes hosszúságban leadott (playback?) verziójával zárul.

Jonathan Miller így ír az estéről a Stripped című könyvében:

"A Depeche Mode 1981. június 27-én már Daniel Millerrel a társaságban a rayleigh-i Croc’s Glamour Clubot választotta a New Life felvétele utáni első koncertje helyszínéül. Ezzel el is búcsúztak az essexi klubtól, mely felnevelte őket. „Talán tizenötször játszottunk a Croc’sban - mondta Andy Fletcher a Smash Hitsnek -, és ebből bátorságot merítettünk, többé nem voltunk idegesek.”

Rob Allen beszámol arról, hogy az általában tartózkodó Daniel Miller aznap este új oldaláról is bemutatkozott. Robert Marlow: „Sosem voltam meghatva attól, hogy Daniel Miller - a The Normál - nem popsztár. Ő egy teljesen átlagos fickó. Feltűnt, hogy milyen borzasztó félénk - ez már Vince esetében is elég rossz volt, de jött valaki, akit nem ismertem, és ugyanolyan szörnyű félénk. De a fazon, aki a Croc’sot vezette, elég alattomos volt, és nem akart fizetni a Depeche Mode-nak. Nagy közönséget hoztak, úgyhogy Daniel kiráncigálta a pult mögül. Egyszerűen nem akarom elhinni, mivel általában Dave volt az, aki kész volt bárkibe belekötni, de Vince esküszik, hogy így volt!"

A kiváló minőségű videó a Naked Lunch hivatalos weboldalának köszönhető. Itt a DM Live Wiki oldal linkje időutazni, itt pedig a lap alján a Naked Lunch oldalán található teljes felvétel, amely nagyrészt a Naked Lunch zenekarról szól.

A célegyeneshez közeledik a 30 évvel ezelőtti Exotic Tour-ra visszaemlékező sorozatunk. Ma 30 éve Pittsburgben játszottak a fiúk. Daryl Bamonte így írt erről a napról az Exotic Tour Diaryban: "Martin és én sétálni indultunk és egy hamburgeresnél kötöttünk ki. Egy kicsit fura érzés volt, de hirtelen mintha úgy éreztem volna magam, mintha a Száll a Kakukk a Fészkére díszletei közé kerültem volna, csak éppen egy valódi zártosztályra... Tavaly már megmondtam, hogy nem akarok ide visszatérni..."

Íme a pittsburghi koncert teljes felvétele:

A 30 évvel ezelőtti philadelphiai koncerthez kapcsolódó turnénapló-részlet ismét az Exotic Tour ijesztő mélységeibe enged betekintést:

Daryl Bamonte: "Dave most jött haza egy éjszakai klubból és úgy tűnt, hogy kissé remeg. Az történt, hogy a kidobóember nem engedett be egy fószert a klubba, mire az kisétált a dzsipjéhez, kivette a gépfegyverét és szétlőtte az egész helyiséget. Ezt kellett volna tennem nekem is a Racquels-szel, a nyolcvanas években..." (ford: a Racquels egy basildoni éjszakai klub).

Erről a koncertről is van teljes felvételünk, íme:

Egy húszéves jubileumra emlékezünk ma. Az OneTwo egy igen érdekes formáció volt a kétezres évek közepén: az együttest az ex-OMD-s Paul Humphreys és az ex-Propagandás Claudia Brücken alapította még 2004-ben. Első nagylemezük, az Items éppen ma 20 éve jelent meg, és ezen volt egy dal, amelyben Martin gitározott. Hallgassuk meg a ma jubiláló Cloud Nine-t!

Videó a Tényekből:

A Telex cikke.

A kultúra.hu cikke.

A 24.hu cikke.

15 éve Párizsban lépett fel a Depeche Mode. Dave Gahan szívesen emlékezett vissza erre a fellépésre, noha a két évvel azutáni kijelentésében volt egy tévedés, természetesen nem itt történt a visszatérése (hanem jópár koncerttel korábban, Lipcsében). "Az egyik legemlékezetesebb koncertem a Stade de France-ban volt, 2 évvel ezelőtt. Rosszul éreztem előtte magamat, volt egy kis kiesésem és néhány kórházi kezelésem, egészségügyi problémám... és ez volt az első koncert, amikor vissza kellett jönnöm a színpadra. És annyira jó volt egészségesnek lenni, sétálni a színpadon és érezni mindenki támogatását. Kisétálsz a színpadra, és ott van 60 000 ember! Ez azért egy másfajta érzés!"

Íme a koncert teljes felvétele:

15 éve Prágában járt a Depeche Mode. A Tour Of The Universe turnéblog visszaemlékezése még mindig nem valami nagyon lelkes: "Egy Prágában eltöltött szünnap után az együttes tegnap este egy teljesen élvezhető előadást adott az Eden Stadionban (vagy a Slavia Stadionban, vagy a Tippentot-akármi Arénában, attól függ, hogy kit kérdezel). A helyszín elég új, egy viszonylag meghitt aréna, szinte olyan, mint egy fedett helyszín, tető nélkül. A tető mondjuk jó lett volna, mivel a napsütést és a kék eget hamarosan eső és mennydörgés váltotta fel. Mondjuk a koncert alatt annyira nem volt rossz a helyzet. A helyszín egy lakónegyedben volt, szóval ez egy korai koncert volt. Van valami furcsa egy koncertet nézni a napfényben. Mondjuk nem úgy tűnt, hogy sokat rontott az élményen - az együttes lelkesen játszott és a tömeg is nagyszerű volt."

És ha már Global Spirit Tour: ma 4 éve jelent meg a LIVE SPIRITS, azaz a turné hivatalos kiadványa, a turné utolsó koncertjéről, Berlinből!

Egy 7'' kislemez, és egy digitális kiadvány: ma 17 éve jelent meg a PREY, azaz Alan Wilder mindmáig utolsó teljes értékű, kizárólag új dalokat tartalmazó stúdiólemezének, a Subhumannek az első kislemeze.