Ma 25 éve jelent meg a Depeche Mode talán legnagyobb nyilvánosságot kapott Tribute albuma, amely a FOR THE MASSES címet kapta. A 16 számos válogatás a korszak jónéhány fontos bandáját és néhány feltörekvő tehetségét szerepeltette. Az album borítóját, illetve az azon szereplő fotókat Martyn Atkins fényképezte, aki több DM lemezborító tervet is készített a 80-as években, ami így jól harmonizált a Depeche Mode képvilágával.
Az alábbiakban a The Hungarian Depeche Mode Fan Club oldaláról származó interjú olvasható Philip Blaine-nel, az 1500 Records egyik vezetőjével. Philip volt a For The Masses projekt vezető szervezője.
" - Mikor merült fel először az az ötlet, hogy esetleg ki kellene adni egy színvonalas tribute [tisztelet] albumot a Depeche Mode-nak? Ki volt az ötletgazda és hogyan idult el maga a project?
Philip: A kiadónk első szerződött csapata a God Lives Underwater. Az ötlet tulajdonképpen tőlük jött. Ők egyébként a Stripped-et gyakran játszák koncertjeiken is. Mindig is dédelgették ezt az ötletet.... Egy csomó bandát összegyűjtve, egy színvonalas DM tribute albumot megjelentetni! Ez volt az alap koncepció. Meggyőztek bennünket, és így az 1500 Records emberei elkezdték a gyűjtőmunkát. Őket vezettem én. A munka több mint két évig tartott.
- Miért döntöttetek éppen úgy, hogy egy Depeche Mode tribute albumot producereltek? Annyi más együttes van még?! Miért pont a Depeche Mode?
Philip: Először is, mert nagy rajongójuk vagyok. Elképesztően jó számokat csinálnak, fantasztikusan jó elektronikus hangszereléssel. Mi több, a zenei összetevők kidolgozottsága megengedi, hogy szinte bármilyen hangszereléssel megszólaltathatóak legyenek a számok - ez pedig fontos egy tiszteletadó albumnál, hiszen sokféle résztvevő van. Amióta a zenei üzletágban dolgozom szinte kizárólag elektronikus bandákkal dolgozom, úgy mint az Underworld, a Prodigy, a Chemical Brothers, az Orbital és a Massive Attack. Ezeken felül viszont jobban kedvelem a lírikus hangvételű csapatokat, mint például a Radiohead, a Garbage vagy a Beatles. Azt hiszem, a Depeche Mode a két csoportot egyesíti, méghozzá profi módon.
- Mi alapján választottátok ki az együtteseket, illetve az előadott számokat?
Philip: Azokat az együtteseket kerestük fel, akikről úgy gondoltuk, hogy érdekelheti őket a dolog. Illetve azokat, akiktől eleve érdekes megvalósítást vártunk. A számok kiválasztása jórészt az előadóval történő konzultáció során történt meg. Nem igazán akartunk senkire rákényszeríteni olyat, amit nem akart volna szívből. Példának okáért Biggi a Gus Gus-ból kapásból így kezdte: "Nem tudom elképzelni magunkról, hogy egy Everything Counts vagy egy People Are People változatot készítenénk... legyen inkább a Monument! Ez a szám egy kissé háttérbe szorult még a második album keretein belül is, pedig tutira az egyik kedvenc DM számom! Ezzel a feldolgozással valamit hozzá is tudunk tenni a Depeche Mode történethez!" Egyébként egyetlen alapelv volt csak; egy számot csak egy változatban teszünk fel a lemezre!
- Mennyire lett maga a Depeche Mode bevonva a projectbe? Megvitatta valaki a terveket az együttessel, vagy netán valamelyik taggal? Kikértétek a véleményüket mondjuk a kiválasztott számokról vagy netán az együttesekről?
Philip: Évek óta barátom Jonathan, az együttes menedzsere. Az ő révén például már szerveztem Depeche Mode koncertet is. Szóval közelről ismerem az együttest és tudtam nem szólnak majd a bele dolgokba. Ennek ellenére az amerikai Ultra Launch Party-n megkérdeztem David-et, hogy kit látna szívesen az együttesek között. Marylin Mansont említette, aki ennek hatására el is készítette a saját Personal Jesus változatát, de sajnos elkésett vele, így az nem került fel a lemezre. Ezen felül, amikor elkészült egy újabb szám, akkor azt rögtön el is küldtem mindenkinek. Olyan sohasem történt, hogy valaki megmondta volna közülük, hogy kinek mit kellene csinálnia.
- Mekkora volt a választási lehetőség? Mekkora volt a választható számok köre? Hogyan jön ez vissza az albumról?
Philip: Amikor elkezdtünk tárgyalni valakivel, szinte azonnal le is faxoltuk neki az összes DM számot egy listán. Általában volt az együttesre szabott elképzelésünk is, de ezekből egyet sem sikerült érvényesítnei. Vagyis az album a végén teljesen máshogy állt össze.
- Volt aki esetleg lemaradt az albumról valamilyen oknál fogva?
Philip: A Nine Inch Nails és Marylin Manson is nagyon meg akarta csinálni a maga DM változatát. MM elkésett vele, míg a NIN sohasem kezdte el a felvételt. Voltak pillanatok amikor úgy tűnt elkészülnek majd időre, de a végén nem így lett. A Foo Fighters szintén érdekes probléma miatt maradt le."
Itt a csaknem teljes lemez playlistje (Veruca Salt Somebody-ja hiányzik csak):
