Depeche Mode összes

Depeche Mode összes

Véleménycsokor az Index Fórumról, második rész

2013. április 09. - Szigi.

"Meghallgattam itthon fülesen is, odafigyelve.

Meglepő módon nem nagyon változott az előzetes véleményem. Néhány dal jobban bejött, mint eddig.

Nyomnék egy gyors osztályzást

Welcome To My World 10/8, de ez egy olyan nyolcas, hogy közben kalapot lengetek, hogy ilyen számmal mertek kezdeni.

Angel: 10/9 imádom

Heaven: 10/6 kellemes, továbbra sem több

Secret To The End: 10/5 ezzel továbbra se nagyon tudok mit kezdeni - nem rossz, de nem is talál be.

My Little Universe 10/9 a beteg anyátokat :DDDD szétbaszott minimáltechno, kurva jó! a vége nem annyira szigorú, de így is közel jár a tökéleteshez.
Slow: 10/7 nagyon kellemes, míves dal, zseniális helyen van az albumon, jól ellensúlyozza az atombeteg MLU-t.

Broken: 10/7 érdekes, én, a legszigorúbb nyúlásbubus, egyáltalán nem hallom a Little 15-öt ebben a dalban. Bájos, szomorkás hangulat, esik kint az eső, és a New Order írt nekem egy dalt, amit éppen előad elő a szobámban, 1983-ban.

The Child Inside: 10/6 teljesen ártalmatlan dal. Damaged People 2, de annál jobb, és legalább nem nyúlja a Jézus Krisztus Szupersztárt.

Soft Touch/Raw Nerve: 10/7 Ez is nagyon oké volt most így. A pumpálás hiányzik belőle továbbra is, de így is fasza. Kurva jó a dallama (a bridge Ákos: Sámán szól egy kicsit - ultraviolator felfedezése!).

Should Be Higher: 10/7 egy picit üreske volt ez nekem, most jobban bejött.

Alone: 10/6 Fura dal, de most ez is jobban bejött, mint korábban. Valahogy mindig elkalandozik a figyelmem a végére.

Soothe My Soul: 10/8 Most nagyon bejött a veretős hangulata. A refrén beleégeti magát az emberbe, a verzék meg csak simán királyak. Nagyon üt.

Goodbye: 10/7 A gitár kurva jó, a felépítettsége tetszik, de a refrén, és főleg a Darkest Staros ijesztgetések kevésbé jönnek be.

Most kicsit meg vagyok lepve, mert az átlag pont 10/7-re jön ki. Hát, akkor annyi.

A SOTU legjobb esetben is 10/4 volt."

"első hallgatás utáni vélemény csak, majd még változik (mindig szokott), de egyelőre kapkodom a levegőt :)

és mostmár nem lep meg, h ilyen előzenekaraik lesznek, h Booka Shade meg Crystal Castles!

a VCMG-t nem érzem az új cuccon, mondjuk nem is tudom, h mit kéne éreznem, mert csak egyszer hallgattam meg annakidején, de most kedvet kaptam hozzá akkor :)"

"Bázz, Welcome To My World+My Little Universe megy rotációban :))))

Szétkúrt beteg, innovatív elektronika, imádom!
Mennyire kibebaszott bátor már ez a zenekar! Imádom őket :))))))))))))"

"Nagy baj lehet az ízlésemmel, de a Heaven már elsőre is tetszett. Egyszer tudtam (nagyon fáradtan) meghallgatni az albumot és eddig ez az egyetlen szám, ami egyáltalán tetszik. A többi egyelőre ipsri mennyiségű erőlködésnek tűnik. Hátha megszoko."

"igazad van, van amelyikben a Pleasure Little Treasure tűnik fel, pl. a Goodbye-ban, ami engem tökre eltalált, pedig nem szeretem a bluest"

"félek, h túlzó a hurráhangulatom, de perpillanat teszek rá, EZ az én zeném!

(illet ez is)

nagyon-nagyon régen éreztem ilyesmit, az exciter sem baszott fejbe ennyire"

"Állandó ingerem van újrahallgatni a dalokat. A SOTU után meg csak néztem bután, hogy ez most mi is volt, és hogy "na, akkor hogy is tudnám megszeretni ezt az ügyetlen kompromisszumhalmot"."

"Broken: nekem kicsit lagzis dal, ez Kispál András pengethetne jobban is a végén, de ezzel együtt tetszik, ez mehetne koncerten is, a többit nehezen tudom elképzelni"

"a Should Be Higher nekem inkább martinos, mint dave-es, de hiszek a Wikipédiának...azt nem tudom, hogy az Uenala kurvajó, vagy Dave tud dalt írni ennyire jól...a következő szólólemezét biztos vele csinálja"

"a Heaven se rossz, csak az nekem kissé gyászinduló, nem kamázom...de nem mondhatnám, hogy rossz dal

a Secret To The End nekem azt jelzi, hogy Dave most az elektronikus DM, Martin a blues

mondom még egyszer Tangarine Dream, főként ebben, de a Welcome-ban is...

az Alone megy most, elképesztő, iszonyú szenvedély, energia

a szövegek nem rosszak, de semmi különös"

"tényleg rég örültem így DM-lemeznek, pedig a Letterman után padlón voltam...

...emlékszem a PTA idején leírtuk néhányszor, hogy túl öregek már a kísérletezéshez, erre előállnak a Welcome-mal és a My Little Universe-szel, durva, annyit mondok!"

"néhány dal erősen emlékeztet kedvenc Dave szóló dalomra, az Endless-re

az is ilyen full digitális

My Little Universe, még mindig ezen kattogok

hogy merészeltek ilyet elkövetni??? TAPS!!! :)"

"Most érzem azt, hogy rohadtul kellene egy ilyen futurisztikus, vadállati electro-punk koncert
Persze a faszkalap Eigner meg rockoskodás nélkül"

"Borító: fotóÍ: nem rossz - 7 / logó: nagyon rossz - 3

1. wecome to my world - a legjobb "intro" szám már egy jó ideje - 8

2. angel - egy egész türhető dal lett lerontva egy gyenge refrénnel - 6

3. heaven - John Lennon tribute, kissé unalmas, a legjobb a freemason's radio edit-je:) - 7

4. secret to the end - egész jó lett - 8

5. my little universe - beteg, de így is kevés - 6

6. slow - fasza blues gitár lick - 7

7. broken - speak & spell meets SOTU, de működik - 8

8. the child inside - Martin altató dala - 7

9. soft touch raw nerve - nagyon hiányzik egy fasza dob sound ebből (is) - 7

10. should be higher - nem rossz...de...um... - 7

11. alone - talán ez a "legviolatoros" - 7

12. soothe my soul - fasza duett - 8

13. goodbye - a slow kistesója - 7

14. all that's mine - jó dal - mégha lett volna egy dob is - 8

összegezve: 7

amúgy a:

SOTU: 5

PTA: 6

EXCITER: 7

ULTRA: 8"

"én ezt nem tudom így osztályozgatni
és két hallgatás után azt mondom, h nincs rajta egy jó dal sem!
egyet sem tudnék kiemelni róla, vagy rátenni egy best of-ra
önállóan bénácskának tűnnek
ahogyan az Angel és a Heaven sem tetszettek külön, de az album szövetében meg valahogy "megnőnek", egészen máshogyan tekintek már rájuk, értem/érzem, hogy mit kell meghallani bennük
"kell nekik" az őket megelőző és őket követő néhány dal és ez a többire is igaz, ritmusa van az egésznek, koncepciója, íve, hangulata, VILÁGA (welcome to my WORLD)
szóval az album EGYBEN van nagyon egybe' és nagyon tetszik, de nem tudnék róla semmit kiemelni
pláne nem depesmódos kontextusban, MELYIK ezek közül a "depesmódos" dal? (egyik sem!)
bajban lennék, ha nekem kellene kislemezdalt választani (az biztos, h nem a Heaven lett volna az), de hangsúlyozom: ezt két hallgatás után gondolom így
az orrunknál fogva vezettek bennünket az Angel és Heaven dalokkal, már megint! (úgy tudtam, h így lesz!)"

"A My Little Universe jelenségről..:)
Na, szóval értem én, hogy bátrak meg minden, bennem is megfogalmazódott néhány számnál, hogy ez vmi új...és ez önmagában jó. Viszont ez régebben is elmondható volt a legtöbb lemezre. Mindegyik hozott vmi újat az előzőhöz/korábbiakhoz képest. De 2000 után a minőség olykor csorbát szenvedett. Egyedül a PTA-nál tudtam elégedetten csettinteni, erről van a legtöbb nem skippelős dal, mégha olykor itt is előfordultak mellényúlások. De mindegy is, a lényeg, hogy baszottul zsír, hogy egy My Little Universe-t rá bírtak tenni egy DM lemezre, azonban ezt inkább fricskának érzem, mint produktumnak. Sztem ők is gondolták, hogy a legtöbb DM fan ettől vért fog hányni és szerethető is, hogy megmaradt ez a baszok rátok effektus, csak a saját fejük után mennek, no problem. De mielőtt elkezdenénk egymás faszát szopni a gyönyörtől, azért álljunk már meg egy pillanatra. Pl. egy Waling In My Shoes-ra el lehet mondani, hogy művészi kidolgozottságú, egy Only When I Lose Myself-re (hogy direkt ne csak az AW korszakból idézzünk). De a My Little Universe-re? Ezt a maximum 2 sávot nem volt nehéz összeollózni. Pedig Dave és Martin együtt éneke itt is rejt magában lehetőségeket, oda jutottunk, hogy csak az éneksáv miatt csippantok egy dalt... Mindegy, ez van, nem kell komolyan venni a dolgot.
Most attól hajoljak meg, mert beteg? A Wrong is az volt, mégis mekkora a különbség! :)
Szóval valóban bátor lépés, ok, azonban formabontónak, úttörőnek semmi esetre sem mondanám. Frissnek talán friss, bár az elmúlt 10 évben kismillió ilyen dal megjelent már a minimal scene-ben. Ebben most csak az a különleges, hogy ezúttal DM lemezre is felkerült egy hasonló. A DM hangzástól (lassan már nem is annyira) szokatlan, ellenben a srácok viselkedésétől nem az. Ez a magatartás (is) vitte előre mindig a szekeret, sajnos azonban ezt az attitűdött egyre kevésbé sikerül megtölteni tartalommal.
Összességben azonban nem panaszkodom, főleg nem Martin utolsó 10 éves zenei stílusának ismeretében.
Az is igaz, hogy jó cuccon kell meghallgatni, nálam sokadikra most így áll a dolog (2-3 dalnál változott pozitívabbra):

Welcome To My World: 10/6 helyett 10/8
Angel: 10/7 helyett 10/8
Heaven: 10/7
Secret To The End: 10/7
My Little Universe: 10/3
Slow: 10/6
Broken: 10/5
The Child Inside: 10/7
Soft Touch / Raw Nerve: 10/4
Should Be Higher: 10/8
Alone: 10/7 helyett 10/8
Soothe My Soul: 10/5
Goodbye: 10/5 helyett 10/6

6,30-as átlag, kb. így is érzem. A végletek albuma. :) És mégis azt gondolom, amit Sky is írt, hogy nem lehet róla kiemelni egy számot sem, mondjuk egy olyat, mint pl. a Wrong.
De soha rosszabbat."

"nem tudom gyerekek, nekem most elönti a szar az agyamat és nem tudom fikázni az új cuccot

talán majd később, egyelőre rohadtul tetszik és ezt élvezem, amíg csak tudom

bár tőlem eddig sem állt távol Martin minimalizmusa meg a többi ilyesmi, amiket ti annyira nem kedveltek"

"Srácok! Nekem ez a Goodbye tényleg egy búcsúnak tűnik... bár benne van, hogy Goodbye AGAIN! de akkor is. Úgy érzem, ezt tényleg búcsúnak szánták most, de kívánom, hogy ne így legyen... és zárószám lesz tutira a mostani koncerteken."

A bejegyzés trackback címe:

https://depechemode.blog.hu/api/trackback/id/tr665213641

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása