Nos azt hiszem mindenképpen érdemes volt várnom 2napot a véleménnyel.Amikor elsőnek végighallgattam a lemezt jo ha 20-30%os nak,most már 60-70%-os nak gondolom.

Welcome To My World 10/3 Nekem nem igazán jön be.Furcsa az a nagy vonóshangszerelés amikor beindul a szám nem tudom miért de nekem olyan mint egy oasis dal

Angel: 10/9 semmi bajom vele,mindíg is tetszett,bejön a kisfilm is ami készült hozzá,inkább ez mint a heveny videója

Heaven: 10/6 kókadt búvalbaszott gyenge számnak véltem,de most hogy megemésztettem a lemezt megszépült

Csak ne lenne olyan reményvesztett...

Secret To The End: 10/6 Jó kis szám lenne ez csak a refrénnél felszisszenek,nekem kinyírja a dalt

My Little Universe 10/2 hát ez elég beteg.

Slow: Bejön ez a blues dolog,a fége felé pedig azok az (ipari?) hangok.Kurva jó.10/8

Broken: 10/9 Mestermű.Nagy kedvenc lett. Az indie-s gitárpöcögtetés hab a tortán.

The Child Inside: 10/5 Csalódás.Maga a dal gyenge számomra.Egy bottom line,vagy egy blue dress térde kalácsáig se ér.A C2-es hangzásvilág viszont dicséretes

Soft Touch/Raw Nerve: 10/2 Kurva idegesítő egy szám,utálom.Ugyanaz a pulzálás van benne mint a  perfect-be,csak ez erotikusabb.Vagyis bassza a fülemet.

Should Be Higher: 10/8 Ez is eegy erősebb része a lemeznek.A magas C kiéneklése nagy talány.Vérezni fog a torka élőben.

Alone: 10/9  Nagyon fasza

Soothe My Soul: 10/6 Ez is jól indul de szétcsapja a refrén.Nem tetszik a PJ-s dobolás sem.Kár érte.

Goodbye: 10/7 A gitár kurva jó, jó kis dal ez,egyáltalán nem goodbye a hangulata,és nem is tünik albumzáró számnak.Ha a közepén lenne az is mindegy lenne.

+All thats mine 10/9 Nagyon ráfért volna az  is megszépült.

Nem mondom hogy lefostam a bokámat,de jó lemez lett."

"nekem továbbra is a goodbye a leggyengébb trekk... nem akarok megint recoilozni, de ha már bluesoznak, akkor hallgassák már meg richardsont a subHumanon...

a slow-ra írt korábbi lehúzásom viszont részben respekt: egyedül azok a gagyi effekt-analóg-szinti hangok idegesítőek, de azok nagyon :)"

"igen, valahogy most nyert értelmet a sok martin DJ set meg az a rengeteg, 2001 óta DM-et hivatalosan remixelő előadó

a DM gyakorlatilag újra (?) "kortárs" lett

óóóó tényleg, még lesz jó kis martin "pre-show" DJ set is megint, fakje!"

"beérett Ben Hillier munkája

2 albumnyi tapogatózás, néhány telibekúrt jó dal (in chains, wrong, john) után a DelMa a diadal!"

"nem értek egyet: a produceri munka szerintem megint nem lett jó.. a dalok jók, de sokkal jobbat ki lehetett volna hozni belőlük... egyszerűen képtelen vagyok felfogni, miért nem lehet igazi telt hangzást, normális sounddal kreálni? ráadásul iszonyat pénzt és időt öltek bele..."

"ne abból induljunk ki, h egy Alan Wilder mit csinált volna, mert felesleges (sóhaj)

ha adott Ben, mint producer, akinek szerintem nagyjából ismerjük a képességeit, akkor abból MOST kijött a maximum

kurvára működnek a dalok, mintha EZT a hangzást keresték volna az előző két albumon, és most végre megtalálták és nem csak 1-2 dal erejéig"

"ok, ezt alá is írom, mert a SOTU-hoz képest ez fényévekkel jobb album... én csak azt nem értem, miért ilyen szegényes szólamokban a hangzás... kicsit olyan, mintha ezekkel a prüttyögésekkel akarnának falazni szólamok helyett..."

"Nem rossz lemez, de... élőben úgyis eltosszák azt, ami jó benne. :P

A lemez tele van jó pillanatokkal, de végig hiányérzetem van: nekem hiányzik sok helyen a dallam(osság), túl sok a 'recsegés', és Dave modoros bőgéseitől rosszul vagyok. Ahogy azt páran írták: mintha nem lenne kidolgozva a dalok jó része. Sokkal-sokkal több van a dalokban, mint amit kiadtak, de még így sem rossz lemez, egy-két dal marad pár hétig a winampban tutira."

"igazi ANTI-DM album, mint minden 2001 óta, de ez legalább ötletes, frappáns, zsigeri"

"

na, kérem szépen, nálam a Pál teljesen megfordult a damaszkuszi úton, hogy ne mondjam, totál "U-turn"-öm van.

Ezt a lemezt teljesen komolyan kell venni, nincs mese. Ez persze nem azt jelenti, hogy megkedveltem az Angelt vagy Soft Touchot, de leszámítva az előbbi bűnrossz refrénjét, nem idegesítő a dal. A másik meg végül is egy poén, nem annyira rossz kivitelben. A Heaven című zsoltár előtt meg kelle hajolnom áhítattal. Nem az én zeném, de ez egy nagyszerű dal, igaz a hangszerelés penetra.

Végighallgattam az albumot skipek nélkül. Működik, él. Ennyi telibe találó élrzelmet, szenvedést, az élni akarás szenvedélyét rég hallottam DM-lemezen. Az Alan fajta sötétéséget, "strange" érzést elégikus lebegés váltotta fel, a nyomasztó érzések melankóliává finomodtak, a bezártságból (In Your Room) táguló világegyetem (My Little Universe) lett, de minden dallamban ott van az elmúlás keserűsége. A szerelem kifolyt a kezünk közül, mint a homok, csak emlékeink vannak arról, milyen a vágy, már bűnösök se vagyunk, csak elveszettek.

The final chapter in the contract expires soon
We've come to the end"

"Bonus DM trackek: huhh, a Long Time Lie szuperszónikus, simán elfért volna az albumon! A többi már inkább b side, bár az Always is van olyan beteg, mint 1-2 albumdal:) és a Happens All The Time sem rossz."

"Pár nap kihagyás után adtam az albumnak még egy esélyt, és most már nem kell hánynom tőle. Még mindig nem érzem teljes értékűnek, valami nagyon hiényzik belőle, olyan félkész az egész. De már elkezdett dolgozni bennem az anyag, vannak benne jó dolgok, szóval nem reménytelen az ügy."

"

Na megvolt. Jó album! Kifejezetten jók a számok, és töltelék meg üresjárat nem nagyon van. És persze jól megszopatott a dM, mert persze hogy az Angel meg a Heaven a legszarabb számok rajta, bár Angel a hangzása miatt, pláne így brutál mélynyomóval már nem annyira utálatos. :) Sajnos azonban a Martin szám ritka semmilyen, és már a SOTU-n is elég gyenge számokkal jött, pedig korábban Martin számai mindig a kedvenceim közt voltak. És tényleg tiszta Damaged az alap, csak az egy jó szám, ez meg dallamtalan.

Ami pedig még nagyon gyenge volt nekem, az pont a Goodbye, amitől a legjobban féltem. Se az albumra nem illik rá, se a dM-hez. Totál össze-visszaság a dallama is, azok a béna Peace-es űrhangok meg marhára illenek az elejére... Nem értem, hogy a dM mért felejtett el jó zárószámokat írni, már a SOTU óta. :(

A Soothe meg olyan középutas szám lesz, ahogy már első hallgatásra is hallottam. A verzék kurvajók, a refrén gyengus. Broken is jó, tuti kislemezen végzi.

Amik viszont kibaszott jók:

-Wilkommen... (nagyon atmoszférikus, az Ultra óta a legjobb nyitány)

-Universe

-Soft Touch (prodigy-s! a gitár viszont lehetne jóval hangsúlyosabb, ami a háttérben szól)

-Higher!!!!!!

-Alone!!!!!!

Azonban sok helyen hallottam SOTU-s alapokat és effekteket, amik nem kellettek volna, és nem azért mert rosszak lennének, hanem mert ne ismételjék magukat. Viszont VCMG-t én nem hallottam benne szerencsére. Összességében viszont erős és morózus az album hangzása, valóban PTA és SOTU keverék, csak ezúttal a SOTU világossága után végre visszajött a sötétség a dalokba.

És bejött az a sejtésem is, hogy nem lesz olyan lúdbőröztető szám az albumon, mint az All That's Mine. Így az album után pláne meg kell hallgatni mindig a bónusz lemezt, amit egyébként még nem hallgattam meg, de majd mindjárt, csak muszáj volt előbb gyorsan az albumról írni. Na egyelőre ennyi, csoda, hogy egyáltalán ennyi minden eszembe jutott egy hallgatás után."

"Egyébként a Goodbye-ról csak nekem ugrik vmiért be a Dream On? Fura, ahogy ez leesett, máris másként füleltem rá. Nekem az aktuális kedvenc az Alone, de a Univers-sel továbbra sem tudok mit kezdeni, meg a Slow-val sem. De a kezdeti negativoskodásom oldódik többszöri hallgatásra. A Welcome-mal pedig egyetértek, régóta messze a legjobb kezdés."

"No, bónusz lemez. Csalódás, az All That's Mine-t leszámítva, mert azt ugye imádom. Ilyen gyenge dM számot ritkán hallani. Az első 3 számot már a számok közepén is untam, talán csak a Martin számban van némi fantázia, de az is elég nyögve nyelős. Jó, hogy nem kerültek az albumra ATM kivételével!"