A NO ROMANCE IN CHINA egy néhány hónapig létező együttes volt, 1979 májusa körül. Az együttest Vince Clarke alapította, aki nem sokkal korábban hagyta el a Kev & Vince bandát. Amíg a Kev & Vince meglehetősen evangélikus üzenettel bírt, addig a No Romance In China egyáltalán nem ilyen volt. Rob Andrews (Andy Fletcher egyik barátja) úgy írta le a bandát, mint "egy igazi gitárbanda".
Az együttesben Vince énekelt és gitározott, Sue Paget a The Vandals-ból (akiről már ejtettünk szót a Norman And The Worms környékén) szintén gitározott, Pete Hobbs a Norman And The Worms-ból volt a dobos.
Pete Hobbs: "Vince megváltozott. Noha nem igazán voltunk benne ebben a punk dologban ekkortájt, emlékszem, hogy egyszer csak Vince meglepetésre elment a Chelmsford Punk Festival-ra. levágta a haját és tök göndör lett - egy szőke afrikai kinézetű. Elkezdett bőrdzsekit hordani, hegyesorrú cipőket, szóval teljesen megváltozott.
Rob Marlow: "Amíg nem jött ez a punk dolog, mi tényleg elválaszthatatlanok voltunk. Legjobb barátok. Aztán emlékszem, hogy Vince megváltozott, mert elment a Chelmsford Punk Fesztiválra, én pedig nem mentem. Levágta a haját és kicsit naprakészebb lett a zenei ízlése.
Sue Paget: "Nagyon meglepődtem, amikor Vince feltűnt az ajtómban egy vasárnap délután, mert addig csak a templomnál láttam őt prédikálni, gitárral a kezében énekelni és mást nem is tudtam róla. Megpróbált mindenkire "Jézus szeret téged" kitűzőt ráadni. Nagyon aktív keresztény volt. De aztán ő és Pete eljöttek, és megkérdezték, hogy eljönnék-e egy zenekari próbába a Woodlandsba. Velük mentem, de nagyon óvatos voltam, mert csak Vince-et ismerem, aki nagyon odaadó keresztény volt, én pedig nem voltam az. Pete-t pedig egyáltalán nem is ismertem. Azt gondoltam, hogy valami gospel-szerű dolgot fogunk játszani. A próba után azt mondták, hogy szeretnék, ha csatlakoznék a bandához. Erre azt válaszoltam: "Azt hittem, hogy ti Istenben hisztek és ilyen szellemű zenét is készítetetek." Nem emlékszem a pontos válaszra, de azt hiszem, azt mondta: "Mi nem hiszünk Istenben többé". Valami ehhez hasonlót. Nem tudom, mi okozta ezt a hirtelen változást benne, hiszen korábban nagyon vallásos volt, és ezt az új oldalát a felszín alatt rejtegette. Mindenesetre úgy tűnt, mintha egyik napról a másikra egy másik ember lett volna.
Vince Clarke hatalmas rajongója lett a The Cure-nak, és Robert Smith együttese arra inspirálta, hogy egy hasonló bandát hozzon létre. Vince: "A The Cure akartunk lenni. Van egy CD-m az első demónkról, ami tök olyan, mint a The Cure.". Sue megerősíti: "Vince szinte megszállottja lett a The Cure első lemezének, a Three Imaginary Boys-nak, és néha el szokta csenni a hálószobámból. Neki nem volt meg a lemez, és néha észrevettem az én példányomat az ő szobájában. Annyira szerette a Cure-t, hogy Robert Smith hangját is próbálta utánozni.
Pete: "Nagyon nagy rajongója volt a The Cure-nak. A No Romance In China átmenet volt a The Police és a The Cure között. Teljesen más volt, mint amit addig csinált; a folkos, gospeles, akusztikus cuccok, meg a Simon&Garfunkeles cuccoktól."
Nézzük meg annak az együttesnek az első lemezének a címadó dalát, amely ennyire inspirálta Vince Clarke-ot:
