33 év, 4 szó, szokatlan sárga szín a borítón, és a korábbiaknál némiképp közérthetőbb zene, nagyzenekari megoldásokkal, a zenét és a szöveget gyakran ellentétbe állító koncepcióval és minden korábbinál több hangminta felhasználásával. Az Egyesült Államokban az áttörés lemeze.
Egy nagyívű, Carmina Buranát és Led Zeppelint is tartalmazó, karlengetős koncertklasszis, és mindezzel szöges ellentétben álló szorongó dalszöveg és nyugtalanságot eláruló klip.
Egy szépséges, simulékony hangszerelésű Martin-ballada, csalódott, a korábbiaknál kevésbé kifacsart szövegekkel.
Egy táncos, pörgős, hódító, "szívet mosolyogtató" slágerdal.
Egy szintén slágeres, hangszerelésében helyenként az ipari korszakhoz visszanyúló, kissé háttérbe szoruló alkotás.
Egy sötét, gyászos hangszerelésű, nyugtalan szövegű telitalálat.
Egy körkörős felépítésű, egyszerre vészterhes, egyszerre erotikus és egyszerre bombasztikusan táncolható fantasztikus alkotás.
Egy tinis szövegű, sietős Martin-dal, különös, Kraftwerkes hangszereléssel, amelyhez aztán a legkülönfélébb koncertváltozatok születnek az évek során.
Egy önelemző Martin-szöveg, amelynek latinos demóját Alan rádiószövegekkel teli hidegháborús rettegéssel önti nyakon, hogy így alkossa meg az album legsötétebb, legvészjóslóbb dalát.
Egy könnyed, táncos hangszerelésű mini-slágerdal, amely - megintcsak az ellentétek - talán a legkeserűbb, legkiábrándultabb szövegű alkotása az együttesnek.
És végül egy briliánsan felépített, zongorás-visszhangos instrumentális alkotás.
Boldog születésnapot, MUSIC FOR THE MASSES! :)