A kétezres évek első felében meglehetősen kényelmes albumkészítési tempó (lásd Exciter) azt vetítette elő 15 éve, 2005-ben, hogy nem egyhamar fog elkészülni a Depeche Mode soron következő lemeze. 2004-2005 fordulóján még ment a huzavona Dave és Martin között, egyáltalán nem volt biztos, hogy lesz egyáltalán lemez, és ha az Exciter elkészítésének hosszára gondolunk, 2006 nyaránál előbb nemigen lehetett bízni új DM lemezben. Ehhez képest döbbenetesen gyorsan, már nyár elejére (!) összerántották az új lemezt, a Playing The Angel-t, amelyről ráadásul nagyon izgalmas hírek érkeztek. Először is megjelent a retrós-slágeres, de ízig-vérig Depeche Mode-szellemiségű Precious, majd jött a hír, hogy az új lemez sötét, koszos és erőteljes lesz. Ekkortájt került ki egy FREE című dal, amelyről már a legelején nyilatkozta a zenekar, hogy ez egy B-oldalas dal lesz (még azt is hamar elárulták, hogy a Precious B-oldalasa lesz), és amely nagyon kemény, agresszív, sötét és "régimódos" volt; a zenekar viszont úgy nyilatkozott, hogy nem igazán tetszik nekik a dal, túlságosan hasonlít a Personal Jesus-re (?!?), és hogy újraveszik a kislemezre. Így aztán a Free demója kikerült az internetre, néhány stúdió-életképpel körítve. Sem a dal tempója, sem az elkészülés gyorsasága, sem a kissé meglepő önkritika nem volt jellemző az azt megelőző korszakra: úgyhogy ekkor már éreztük: egy nagyon izgalmas, sűrű korszak áll előttünk... Lassan belekúszunk a Playing The Angel-korszak felidézésébe! ;)
