Ez a hétvége a PRECIOUS-ről fog szólni: ma 15 éve került ugyanis a boltokba a Playing The Angel első kislemeze!
Ahogy azt már többször leírtam, szerintem egyelőre ez az utolsó nagy slágere a zenekarnak: tulajdonképpen meglepő is némiképp, hogy ezúttal nem egy "alternatív" dalt választottak első kislemeznek, hanem egy első hallásra tuti slágerrel léptek a nyilvánosság elé. A Precious-ben minden benne van, amit szeretünk a Depeche Mode-ban: ereszkedő, ismétlődő zongoradallam, édes-bús hangulat, lágy Dave ének, középtempó, pulzáló zenei alap, "retrós" megoldások, és mindehhez az együttes történetének egyik leggyászosabb, legszomorúbb szövege.
A dalszöveg - ezúttal teljesen nyilvánosan, Martin által is megerősítve - a dalszövegíró válásáról szól; a sorok ezúttal bocsánatkérések a gyerekektől, az "ezüst szárnyú angyaloktól", akiknek "nem kellene tudnia, mi az a szenvedés". (Martin szerint a dalszöveg elég "countrys" lett). A dalt állítólag nagyon kompaktan hozta Martin az együtteshez, alig változott meg a demóhoz képest.
A klip hűvös hangulatú, kibernetikus, egy óceánjárón játszódik. Uwe Flade, a rendező elmondta, hogy szeretett volna egyedi világot kreálni a dalhoz, olyan tiszta és átlátszó környezetet teremteni számukra, amilyen maga a dal is. Az együttes azt is elárulta, hogy volt, hogy egy teljes nap pörgették őket a forgószínpadon - talán ezért is tűnnek kissé elgyötörtnek a klipben :D
