13 év, 1 szó, 10 dal és egy meglepően elektronikus lemez!
Egy lassan beinduló, aztán kinyíló nyitószám.
Egy pörgős slágerdal, ami még a Petőfi Rádión is rotációban forgott.
Egy ízig-vérig "állati Dave"-et hozó, testiségtől szétfeszülő kemény, nyers alkotás.
Egy a DM korai, indusztriális korszakát idéző szám.
Egy nagyon minimalista, nagyon lassú imádság.
Egy cinikus szövegű, kemény, középtempójú dal.
Egy lassú, sejtelmes, rejtett kis kincs az albumon.
Egy fojtottan tempós, mániákusan ismétlődő dal, amelyben elhangzik az album címe.
Egy újabb kemény, cinikus dal, talán a legjobb alkotás a lemezről.
És egy szomorúan poroszkáló, gyászos szövegű albumzáró.
Boldog 13. születésnapot, HOURGLASS! :) Itt a teljes lemez: