Az első két Depeche Mode lemezen szerepeltek még teljes értékű (értsd: nem átvezetésként szolgáló) instrumentális dalok is. A Speak And Spell-en ez a BIG MUFF címet viselte, ami magyarul elég viccesen hangzik, amúgy viszont egy torzítópedálról kapta a nevét. Ahogy az egy évvel későbbi Nothing To Fear-be, ebbe is mindent beleadott zeneileg Martin (mivel a Tora! Tora! Tora! mellett ez is az ő szerzeménye), kifejezetten dús hangszerelésűnek számít az alkotás az album nagy részéhez képest. Főleg a furcsa, random dobeffekt-hangok erősítik a a tágra nyílt szemű, "próbáljunk ki mindent a stúdióban" attitüdöt. Számomra a fődallam sajnos elég sekélyes és idegesítő, így én az említett hangszerelésbeli ügyességek ellenére nem igazán kedvelem ezt a dalt.
