A Spirit megjelenése alkalmából ma 5 éve Berlinben fellépett a Depeche Mode. A Telekom Street Gigs elnevezésű rendezvényt ráadásul élőben lehetett nyomon követni a Twitteren és a Youtube-on. Ez volt az első fellépése a zenekarnak 3 év után, és a zenekar igencsak ideges volt.
Dave: "Az öltözőmben hirtelen nagyon megijedtem, körülbelül 30 perccel a koncert előtt. Csak arra gondoltam: 'Ó, Istenem, ismerem ezt az érzést, és nem szeretem!'. Két-három dal kellett, hogy kényelmesen érezzem magam. Valahogy bele kellett kerülnöm a pillanatba. Olyan vagyok, mint egy túlfizetett sztriptíztáncosnő. (nevet) "Minden ki volt világítva a tévé miatt, valamint azért, hogy közvetíteni lehessen, szóval sokkal több fény volt a színpadon, mint ami általában van. Úgyhogy valahogy kerestem egy kis árnyékot, de egy idő után rájöttem, hogy nincs árnyék. Nem volt hova elbújni."
Martin: "Más élmény volt, mint egy stadionkoncert, főleg, hogy három éve nem álltunk színpadon. Kicsit ijesztőbbnek éreztem, már csak azért is, mert mindenki sokkal közelebb volt egymáshoz. Ezeket a koncerteket most már élőben közvetítik. Ez része a modern promóciós munkának, de a régi időkben ez nem így volt."
A koncert visszafogott hangulatban telt, igaz, el kell ismerni, hogy a zenekar különleges dalcsokorral készült. ami nem könnyítette meg a rajongók dolgát. Itt debütált a Going Backwards és a So Much Love (ez utóbbi végén Dave énekelt egy sort a dalt ihlető Tuxedomoon No Tears című dalából), majd jött a Global Spirit Tour bombameglepetése, a Corrupt, az a dal, amelyet még a Tour Of The Universe-ön sem játszottak egyetlenegyszer sem - a Global Spirit Touron viszont következetesen minden fellépésen volt az első két turnészakaszon. Az A Pain That I'm Used To - kisebb meglepetésre - velünk maradt a Delta Machine Tour után, és szintén a Jacques LuCont változatában játszották; a hosszú idő után ismét alapszámmá váló World In My Eyes pedig új intrót kapott. A Cover Me után meglepetésre a Little Soul következett, azaz a 11 dalból kettő is a Sounds Of The Universe-ről került be a setlistbe - a furcsaság az, hogy a Little Soul ezután a turnén már egyetlenegyser sem csendült fel, érthetetlen módon. Ezután a Where's The Revolution, majd egy újabb Delta Machine Tourról ittmaradt dal, a Barrel Of A Gun következett - itt Dave még nem énekelte a dal végén a Grandmaster Flash idézetet. A Walking In My Shoes új verziója a Random Carpet mixre épült, a Personal Jesus pedig a korábbi turnék rétestészta változatai után szerencsésen lerövidült.
Turnéfellépésnek kevés, "kényelmetlen" promóciós kötelességnek viszont kiváló fellépés, ráadásul előhozza az öt évvel ezelőtti csodaváró hangulatot :)
