Van egy nagylemez, amelynek 30. a kiadási évfordulója holnap lenne, csak éppen holnap egy másik nagyon fontos lemeznek a 25. jubileuma van, így önkényesen előrehoztam egy nappal a mai jubilánst... A 30 éves lemez pedig nem más, mint Alan Wilder, azaz a Recoil harmadik lemeze, a BLOODLINE!
A Bloodline készítésébe a Nitzer Ebb: Ebbhead című lemezének produceri munkálatai után vágott bele Alan. Az album producere Alan Wilder, hangmérnöke Steve Lyon, asszisztense Dave Eringa volt.
A Bloodline gyökeresen más hangzást hozott, mint a korábbi lemezek (1+2, Hydrology): sokkal kommerszebb, gyorsabb, elektronikusabb, dalszerűbb dalokat tartalmazó volt, mint a korábbi (és a későbbi!) Recoil-lemezek; igen erősen nyomát hagyta rajta a Nitzer Ebb-bel közös munka, egyértelműen hallható volt rajta az EBM-hatás. Első ízben készült kislemezes dal az albumhoz, első ízben készült klip az album egyik dalához, első ízben vendégvokalisták voltak hallhatóak az albumon - a maga korában ezek igencsak meglepően számítottak, sőt, néhányan túl "poposnak" gondolják Alan ezen produkcióját (persze ami popos Alantől, az még bőven alternatív mástól).
A Bloodline 1991-ben készült, Alan londoni házában. Alan később így emlékezett vissza: "Csak egy kis hátsó szoba volt, túl kevés hellyel és túl sok felszereléssel. Meg sem közelítette azt a szintet, amihez most szerencsém van."
Alan így beszélt a Bloodline készítésének körülményeiről: "Az előző album tulajdonképpen instrumentálisnak indult, csakúgy, mint elődei, de a végén valahogy mégis került rá némi ének. Számomra azonban megmaradt abban az instrumentális irányban továbbra is. A gondolat, hogy mégis kerüljön rá ének, egy amolyan utolsó utáni ötlet volt. Az, hogy instrumentális albumnak készült, azt hiszem, meg is látszik a szövegeken. Amikor a végén visszahallgattam azokat a felvételeket, amelyeket még 1991-ben vettem fel, rájöttem, hogy ez így magában nem elég. Tudod, hogy van az, egy csupán ének nélküli instrumentális zene nem igazán állja meg a helyet ma. Ez volt az, amikor elhatároztam, hogy bevonok néhány különböző énekest. Így került az albumra Douglas a Nitzer Ebb-ből, Toni Halliday a Curve-ból - ő egyébként két számban is énekel, de szerepel még az egyik számban Moby is. Így elég változatos lett az album."
És hogy a lemez kommersz lenne, a korábbiakhoz képest? Alan: "Az album egyszerűen az én ízlésemet tükrözi a készítése idején. Nyilvánvalóan most (2000-ben) nem szeretnék a "Bloodline"-hoz hasonló albumot készíteni, de van néhány jó dolog benne, és van néhány, ami utólag visszatekintve jobb is lehetett volna. Nincs bajom azzal, hogy sokkal pörgősebb és elektronikusabb."
Itt az album teljes playlistje, de természetesen ma végigvesszük a dalokat a Faith Healer-től a Freeze-ig :)
