Az Uselink elhalkulása után agresszív dobokkal indul a következő alkotás, a USELESS, ami egyben az album harmadik (és utolsó) pörgősebb alkotása. Ez volt az egyike annak a három dalnak, amelynek a demója már kész volt 1995 novemberében, amikor elkezdték az Ultrát felvenni. Nem egyértelmű, hogy kinek szól a szöveg, nekem elég határozott tippem a zenekar frissen kivált tagja... A kissé szárazon szóló dob után bejön egy torzított gitárszóló (ismét: messze az Ultrán van a legtöbb gitár), sőt, még basszusgitár is hallható, ami nem is csoda, hiszen ennek a dalnak a gitár-basszusgitár-dob részét session zenészek segítségével rögzítették (emlékezzünk meg róluk: a basszusgitárnál Doug Wimbish, a doboknál Gota Yashiki és Keith Le Blanc, az egyéb ütősöknél pedig Danny Cummings játszott). A versszakok - üresek: hiába énekel Dave visszhangosítva, egyszerűen üres a hangzás, gyenge a dallam, túl halk a basszusgitár - a refrénre legalább a dallam érdekesebb lesz. A második versszakra érdekesebbek lesznek a háttérben megbúvó elektronikus hangok is, majd a második versszak után (ahol végre Martin is feltűnik, egy "with your feet on the ground" vokállal) jön egy cizelláltnak éppen nem nevezhető gitárszóló is, aztán érkezik a harmadik versszak, és a harmadik refrén is. A Useless érdekessége, hogy hirtelen zárul le. Elmondhatatlanul kellett ennek a dalnak a későbbi Alan Moulder-féle kislemezverzió: sokkal könnyebben hallgatható, gördülékenyebb és félelmetesebb lett - ez azonban még az albumváltozat.
