Négy karcos dal után következik a MIRACLES a ma 15 éves Dave Gahan szólólemezen, az Hourglass-en; és ez a legtörékenyebb, leglágyabb dal, amint Dave valaha énekelt. Szinte alig van hangszerelés, Brian Eno-s, ambientes ellebegésre énekel Dave egy egyszerre tépelődő, egyszerre érzékeny és törődő dalszöveget. Nagyon jól esik a kifejezetten "zajos" hangszerelésű lemezen ez a levegősebb alkotás; az egyik legnagyobb kedvencem a lemezről! Különösen kedvencem a második versszak végén a "meggyötört hangú" "I'm just afraid of losing you" éneke.
Dave ezúttal is bőségesen ellát minket magyarázattal a dalról. A DM Live Wikiről származó interjúja szerint ezt mondta: "Ez az egyik kedvencem, mert annyira érzékeny. Vizuálisan olyan, mintha ködből érkezne és ködbe is távozna. Egy kicsit felfed belőlem, de azért nem sokat... Elmondom, hogy nem hiszek Jézusban, de továbbra is imádkozni fogok. A vallás szerintem archaikus dolog. De ugyanakkor sokszor azon kaptam magam, hogy imádkozom valamihez. Ha a dalszövegek ellentmondanak önmaguknak, az azért van, mert állandóan ellentmondok magamnak. Az a helyzet, hogy nem hiszek a csodákban, de mégis nap mint nap látom, hogy történnek az életemben és mások életében. Teljes mértékben hiszek az életben és a szeretetben, viszont az emberekben nem hiszek. Ez valójában egy szerelmes dal. És hiszek a szerelemben, ugyanakkor félek is tőle. A múltban teljesen elvesztettem magam, és ha elvesztetted magad, akkor nem lehet kapcsolatod senki mással. Hogy ez megvan az életemben, hogy van egy családom, - rájöttem, hogy ez a legfontosabb dolog. (...) Ez a dal, megint csak egy olyan dal volt, aminek volt egy szövege, amit úgy akartam énekelni, ahogy volt, nem akartam hozzáadni semmilyen más részt. Csak egy egyszerű ötlet volt két versszakkal, ami tényleg mindent elmondott. Ez az érzés, amit gyakran érzek, hogy ellentmondok magamnak, tudod, hogy hinni akarok valamiben, de ugyanakkor undorodom is tőle, hogy nem érzem jól magam a saját bőrömben. Úgyhogy megírtam ezt a szöveget, ami utal azokra a dolgokra, amikben hiszek, vagy hinni akarok. És ugyanakkor ellent is mondok magamnak... mint például a "Nem hiszek Jézusban, de azért imádkozom" sor. Nem hiszek a vallásban - nekem nem működik. Tudod, amikor gyerek voltam, kényszerítettek, hogy templomba járjak, rettegtem tőle, de ezek a képek, azt hiszem, megmaradtak bennem. Egyfajta spirituális értelemben, van bennem egyfajta vágyakozás, hogy megtaláljam azt a helyet, ami bennem van - erről szól a Kingdom című dal is - és ezt nem kívülről fogom megtalálni, hanem már itt van bennem."
