Egy igazi döngölős dallal zárjuk az októbert. A Playing The Angel - The 12'' Singles vinylkollekció utolsó, kissé önkényesen újonnan összeválogatott "promotional collection" lemezén a második dal a BETTER DAYS. Azt nem lehet tudni, hogy milyen megfontolások alapján került ez a dal előrébb időrendben, mint a Newborn (hiszen a Suffer Well, amelynek a B-oldalán a Better Days szerepel, később jelent meg, mint az A Pain That I'm Used To, amelynek a B-oldalasa a Newborn), de el kell fogadnunk, hogy valami olyasféle szerkesztői önkénnyel állhatunk szemben, mint pl. a MODE CD válogatáson, ahol a Slowblow-t (It's No Good B-oldalasa) előrébb helyezték a válogatáson, mint a Painkiller-t (Barrel Of A Gun B-oldalasa).
A Suffer Well kislemez B oldalán található a BETTER DAYS az utolsó teljes értékű B-oldalas dala a zenekarnak: volt később is dal a B-oldalon (Oh Well, All That's Mine), ám azok később felkerültek a nagylemezekhez kapcsolódó Deluxe kiadványra. A Better Days viszont semmi ilyesmire nem került fel (a Spotifyon és egyéb streaming szolgáltatókon megtalálható "Playing The Angel (Deluxe Edition)" lemez ugyanis nem létezik), ezért tartom ezt az utolsó "igazi" B-oldalasnak. A Better Days egy sötét, rövid és kemény, indusztriális beütésű, döngölős dal; tipikusan olyan alkotás, amelyet nem tudtunk volna elképzelni a DM-től 1990 és 2001 (!) között. Dave McCracken, a Playing The Angel programozója "igazi punk-pop-techno dal"-ként festette le az alkotást, és ebben egyetértett Ben Hillier is: "A 'Better Days' pedig akár egy punk dal is lehetne!". A dal szövege Martin egyik szigorú, önmarcangoló alkotása, az élet nagy kérdéseiről (ne feledjük, ekkortájt a válás mellett az alkoholproblémáival is meg kellett küzdenie a dalszerzőnek, noha pont 2006 lett a "megtisztulásának" az éve). Íme tehát ez a rövid, tömény B-oldalas, egy összevágott fanvideóval tálalva:
