Kerek jubileumot ünnepel ma a magyarországi Depeche Mode rajong közönség: ma (és holnap) 35 éve lépett fel a zenekar a Budapest Sporcsarnokban! A Music For The Masses Tour ezen állomásáról ráadásul csodával határos módon teljes videófelvétel (!) is született.
A koncertfelvétel előtt jöjjön most egy rajongó visszaemlékezése: "1988-ban mikor a Poptarisznyából megtudtam, hogy jönnek Magyarországra alig bírtam magammal. Másnap mindannyian arról beszéltünk az iskolában mi az a Jegyexpressz és hogy működik egyáltalán. (Ekkor vezették be és így kellet jegyet rendelni.) Persze Március 9.-ére és 10.-ére is kértem jegyet. Otthon pedig izgultam, hogy mindkettőre kaphassak jegyet. Megküldték, két jegy nagyon boldog tulajdonosa voltam.
9.-én szinte remegve keltem fel reggel. Egész nap a koncertre gondoltam és arra, hogy egy városban vagyok kedvenceimmel. Iskola után négykor találkoztunk a haveromnál és menni akartam minden percben, hogy minnél hamarabb oda érjek a BS-hez. 1/2 6-ra oda is mentünk. Beengedtek egy kis várakozás után és mi eldöntöttük első nap megnézzük a hiányos show-t másnap tombolunk. Vártuk nagyon a hét órát. Egyszercsak bemondják 8-kor kezdenek a fiúk. Csalódás. Szinte örökkévalóság volt azaz egy óra. De 8 után nemsokkal megszólal a Pimpf. Életemben nem hallottam akkora ordítást, mint ami a kezdéskor volt. A következő hasonló az volt, mikor Dave elkezdte énekelni a Behind the wheel majd pedig mikor az utolsó függöny is lehullott. Bele remegtem annyira magával ragadó volt. Az ilyeneket át kell élni és nem leírni. A következő kiakadás az volt mikor meghallottam a Pipeline-t.
Erre szerintem nem sokan számítottak. Csodás meglepetés. Nem tudok igazából mit írni még erről a napról csak annyit, hogy lenyűgözve mentem haza és vártam a holnapot mikor kitombolhatom magam. De ez még sokáig nem sikerült.
Másnap, mint kezdő koncertre járó hamar óda mentem a bejárathoz és vártam a beengedést. Ezt nem szabad. Rögtön be a tömegbe ez lett a vesztem. Szintén bemondják, hogy 8-kor kezdés. Addig préselődünk. Ismét bombasztikus kezdés. Én sajnos a tombolást csak a Sacred-ig bírtam a jó kis darálóban. Feladtam. Tovább a csarnok közepén ugrált két Andy-s örült. A nagy meglepetés a koncert végén jött - mivel a két koncertes városokban változott a repertoár - és meghallottuk a Just can't get enough-ot. Hatalmas siker. Sajnos a tömegben jobb lett volna örjöngeni, de így is teljes mértékben kielégített a tény, hogy most már nem mulasztottam el a koncertjüket. Persze nagyszám volt akkor még nekem az is, hogy egy Fábián Peti nevű haverom megszerezte Dave fél törölközőjét és ezt a kezembe tarthattam. Mostanra rájöttem a törölköző ugyan olyan, mint bármely másik amit a boltban lehet kapni. Ez a 1988 március tizedikei koncert volt számomra a leghangulatosabb. A kilencedikei pedig onnan marad emlékezetes, hogy elősször láttam őket élőben."
Itt pedig az említett teljes koncertfelvétel! Van itt valaki, aki ott volt ezen a koncerten?
