Noha ma valószínűleg nem sok mindenkit tudok megfogni a 30 évvel ezelőtti Exotic Tour érdekességeivel, azért mégis megemlíteném, hogy 1994-ben, pont a mai napon Honoluluban játszott a Depeche Mode. Ez volt az utolsó fellépése Andy Fletchernek a turnén, mivel a billentyűs idegösszeomlást kapott korábban, úgyhogy Honolulu után az együttes mindenese (és az Exotic Tour turnénaplójának vezetője) Daryl Bamonte helyettesítette őt a szintetizátorok mögött.
Mivel Daryl vezette az Exotic Tour turnénaplóját, egész pontos képünk van erről a valóban kissé váratlan eseményről. Nézzük:
"(Manila): "Pont mikor már azt gondoltam, hogy a dolgok nem lehetnek furcsábbak, amikor már azt éreztem, hogy elértük azt a pontot, hogy semmi sem tűnik különösnek, jön most ez... Fletcher nem fejezi be a turnét, Hawaii után hazamegy, és a másik három azt akarja, hogy én ugorjak be helyette (?!?). Azt hiszem, itt az ideje egy erős italnak (...) Fletch-csel ebédeltem ma, és sokkal jobban érzem magam. Kicsit lassan esik le a dolog, de Fletch azt mondta, hogy örül annak, hogy nem valami öreg session zenész helyettesíti őt. Huhh! Ez volt a nehéz része. Már csak meg kellene tanulnom szintetizátoron játszani..."
(Honolulu): "Wob és Tom, szuper technikusaink beszerelték a felszerelést a szobámba, és most kezdem az egészet valóságosnak érezni. Alannel együtt átfutottunk a programon. (...) Mindenki a strandra ment ma. Én nem mehettem, gyakorolnom kell. Megpróbáltam mosolyt tettetni, de nem igazán sikerült. (...) Végigmentem álmomban az egész setlisten. Odaadtam Alison-nak az óráját és elénekeltük a "Boldog szülinapot"-ot, így legalább 15 másodpercre elfeledkeztem "arról". Megpróbáltam lemenni a strandra a többiekkel, de nem tudtam elviselni a többiek joviális hangulatát - tudod, strandon lenni Hawaii-n... A zenekar játszik ma este, én pedig egyedül fogok játszani egy függöny mögött, hogy ráérezzek a dologra. A közönség nem fogja hallani, hálistennek" (...) Jól ment a fellépés, de a stressz megöl engem. Mivel a múlt héten kitéptem az összes hajamat, ezért már csak a fejemet tudom ütni. A stressz érdekes módokon nyilvánul meg".
Alan Wilder is dicsérte Darylt a Recoil weboldalon. Amikor megkérdezték tőle, hogy mennyi ideje volt Daryl Bamonte-nak, hogy megtanulja Andy billentyűs szólamait, akkor Alan így válaszolt: "Míg mindenki más a tengerparton napozott és élvezte a jól megérdemelt pihenését, Daryl és én egy hetet töltöttünk egy Hawaii hotelszobába zárva, ahol én tanítottam meg neki az egész szettet. Ezt követően a turné hátralévő részében tökéletesen játszotta - főleg ahhoz képest, hogy korábban alig játszott billentyűs hangszereken."
További kedves érdekesség, hogy Martin kétéves kislánya, Viva felment a színpadra az A Question Of Time alatt, és állítólag együtt is énekelt Dave-vel (ez nem igazán hallatszik a felvételen). Viva a szám végéig a színpadon maradt, odakuporodott Martin szintetizátorához.
Dave az első versszak után be is jelenti a közönségnek, hogy "új zenekari tagunk van". A BONG magazin így számolt be az eseményről: "Martin kétéves lánya, Viva, Honoluluban debütált, amikor az "A Question Of Time" alatt megjelent a színpadon. Nagyon jól érezte magát, amikor együtt énekelt apával és David "bácsival" 10 000 ember előtt, és a dal hátralévő részét Martin billentyűzeténél ülve töltötte. Új sztár született?"
Az ide betett felvétel a turné második legjobb minőségű felvétele, a ragyogó Walking In My Boots bootleg után (tudjátok, "good evening, San Francisco!"). A Rush teljesen hiányzik a felvételről, kábé a Halo kétharmadánál csatlakozunk be. Kicsit nyers a hangzás, és a közönségzaj is eléggé hiányzik, ezért nemrég újracsinálták a felvételt. Erről már hiányzik a Halo (az a felvétel a Behind The Wheel-től kezdődik), és a dalok kezdésénél és további helyeken közönségzajt adott hozzá, hogy élőbb összhatású legyen a felvétel. Megoszlanak a vélemények, hogy ez mennyire volt jó ötlet (nekem jobban tetszik az új felvétel).
