Tegnap este Koppenhágában járt a Depeche Mode, és kisebb meglepetésre pontosan lemásolta az amszterdami dalcsokrot - pedig Martin blokkja, vagy a duett-dal azért szokott változni. A videók alapján jó kis koncert volt, én a Black Celebration-t választottam ennek illusztrálásaként!
Koppenhága, setlist:
Speak To Me (intro)
My Cosmos Is Mine
Wagging Tongue
Walking In My Shoes
It's No Good
Policy Of Truth
In Your Room
Everything Counts
Precious
Before We Drown
Strangelove
Somebody
Ghosts Again
I Feel You
A Pain That I'm Used To
Behind The Wheel
Black Celebration
Stripped
John The Revelator
Enjoy The Silence
Condemnation
Just Can't Get Enough
Never Let Me Down Again
Personal Jesus
Itt pedig az említett Black Celebration:
A ma 30 éve történt Exotic Tour turnényitóról, Johannesburgból nincs felvételünk. De addig is idézzük fel a turnénaplóból, hogy hogy készültek az együttes tagjai és az egész stáb az 1994-es menetelésre. Szerencsére a turnénapló írója, Daryl Bamonte sokkal közlékenyebb volt az Exotic Tour során, mint a sokszor nagyon rövid Devotional turnénaplóban. Később ugye aztán akasztották a hóhért, hiszen Andy távozása után Daryl is színpadra állt a turné során! Érdekes (és kicsit szívszorító), hogy hogy alakul át a turnénapló hangvétele a júliusi zárásig (bár persze Daryl nem kotyog ki semmit a zenekar belső dolgaiból).
Nézzük tehát, mi történt a január végi dél-afrikai érkezéstől számítva február 9-ig, az első koncertig!
Január 31, Fokváros:
"Hétfő reggel van, de nincs bennem az a kellemetlen hétfő reggeli érzés. Süt a nap, és Fletch-csel épp most szálltuk le a csodálatos Dél-Afrikában (vagy mondjam inkább úgy, hogy "Siff Ifrica"-ban?). Franksy épp most vitte el Fletch-et egy légkondicionált limuzinban, és rám hagyta a csomagokat. Mégis, jó, hogy van egy puha, kényelmes bőröndöm, amire ráfekhetek a FÁRASZTÓ TIZENKÉT ÓRÁS REPÜLÉS után..."
Február 1, Fokváros:
"Ma szabadnapom van, így van időm gondolkodni. Elmentem kirándulni és leültem egy sziklára a Jóreménység-fok végénél (ez a név illik ehhez a turnéhoz!). Úgy kalkuláltam, hogy a Falkland-szigetek valahol ott vannak, az Antarktisz ott lent, Ausztrália pedig arra. Ha valaki arra az érzésre vágyik, hogy a világ végén van, akkor jöjjön ide! (mármint földrajzilag értem, nem spirituálisan)
Február 2, Plumstead:
Próbál a zenekar. Én pedig nem tudom elhinni, hogy valaki a múlt században eljött volna idáig, és nem volt annyira bevállalós, hogy az új hazáját London délkeleti részének egy valamivel csicsásabb részéről nevezze el. Nem lehetett volna pl. "New Greenwich? Persze, ha Plumstead-ból származott az illető... Persze, a helyi zuluknak ez így is tökmindegy."
Február 4, Plumstead:
"A próbák nagyon jól haladnak. A "Rush" egy igazán erőteljes nyitószám! Tegnap idefelé jövet Alannel valami nagyon furcsát láttunk. Volt egy hatalmas nagy autópályaszakasz, amelyen nem voltak autók. Az autópálya tart néhány mérföldön át, majd hirtelen vége szakad. Van egy kb 100 méteres szünet benne, aztán újra folytatódik. Ezen a 100 méteren van egy körforgalom, mellette egy kis rózsaszín bódéval, ami egy útszéli kis kávézót takar. Alannel azon vitatkoztunk, hogy mi lehet az oka, hogy nem készült el egy több milliárdos autópálya. Azt mondtam, hogy "fogadok, hogy a kávézó tulajdonosa nem adja oda a földjét!" Nevettünk ezen a képtelen ötleten, aztán nem is gondoltunk rá többet. A Fokvárosba vezető úton aztán úgy döntöttünk, hogy mégiscsak kiderítjük a valódi okot. Megkérdeztük a sofőrünket, hogy mi az oka az autópálya megszakadásának, mire ő azt válaszolta: "Látják azt a kis rózsaszín kunyhót ott?..."
Február 6, Johannesburg:
Fokváros gyönyörű volt. Folyamatos napsötés, szép tájat, és maximálisan jó közérzet. Olyasmi, mint Los Angeles, földrengések, és zavargások nélkül. Na, hát Johannesburg nem ilyen. Inkább olyan, mint New York, izgalmak és karakter nélkül.
Február 9, Johannesburg:
Az Exotic Tour első koncertje ma este! Mindenki egy kicsit ideges. Nemcsak azért, mert ez az új turné első koncertje, hanem azért is, mert ez az első fellépésünk az afrikai kontinensen, és nem sokan játszották még Dél-Afrikában ("jajj, csak S-S-S-Sun Citybe ne játsszunk...)
Itt egy önfeledt kép Daryl Bamonte-ról, Martinról és Dave-ről, az Exotic Tour napjaiból:
