Maratoni, 3 órás koncertet láthattunk tegnap az MVM Dome-ban! A 101Hang produkció grandiózus előadással örvendeztette meg a magyar Depeche Mode-rajongókat és a zenei csemegék iránt érdeklődőket. A dalcsokor felölelte szinte az összes nagy slágert (talán a World In My Eyes kivételével), emellett pedig számos megdöbbentő meglepetéssel is szolgált. Christian Eigner két szám erejéig lépett a színpadra (Home, Behind The Wheel), ezeknél nem volt egyéb énekes, csak a férfikórus hallatszott. Az énekeseknél Radics Gigi vitte a "horpasztós", kiváló énektudást igénylő dalokat (Condemnation, One Caress, Macro), Rúzsa Magdi a nagy slágereket (Personal Jesus, Enjoy The Silence, Never Let Me Down Again), Pásztor Anna és Pásztor Sámuel az 1986-os kedvenceket (Stripped, A Question Of Time, But Not Tonight), Lányi Lala a bulizós slágervonalat (People Are People, Just Can't Get Enough), Papp Szabi a rockosabb, kilencvenes évekbeli életérzést (I Feel You, In Your Room, It's No Good), Molnár Tamás meglepően széles palettáról válogatott (Strangelove, It's No Good (duettben Szabival), Wrong, Freelove), Szakács Ádám végre megkapta az őt megillető közönséget és ovációt (Everything Counts), Fehér Balázs visszafogottabban énekelte a dalait (Walking In My Shoes, Precious, heaven) ám a legtöbb dalt Arany Timi és Fehér Lili adta elő. A produkció metronómja pedig Borlai Gergő precíz dobjátéka volt. A vonósok, a fúvóskar, a zenészek, a férfikórus is igazán kitett magáért - néha furcsa elegyet alkotva a jól ismert melódiákkal, ám mindig a legtöbbet beleadva a sajátos, általuk megálmodott DM életérzésbe! Lotfi Begi jó ütemben adagolta a könnyedebb ritmusokat (People Are People, Just Can't Get Enough, It's No Good), Bernathy Zsiga pedig minimáltechnos megközelítést adott a Cover Me-nek.