Ma 33 éve jelent meg egy Nitzer Ebb EP, AS IS címmel. A négy remixet tartalmazó kiadvány igazi Mute-allstars gárdát vonultatott fel, hiszen a mixeket újragondolók között szerepelt Flood, Barry Adamson és Paul Kendall is. A COME ALIVE című dalt pedig nem más mixelte, mint Alan Wilder, aki az ugyanebben az évben megjelent Ebbhead című Nitzer Ebb-lemez producere is volt.

15 éve Berlinben lépett fel a Depeche Mode - ez volt a lipcsei visszatérés után a második koncertjük. Erről bővebben már 5 éve írtam, itt elolvasható a cikk.

Most annyival egészíteném ki, hogy ekkortájt majdnem az összes koncertet rögzítették, és a Live Here Now kiadó gondozásában dupla CD-ken ki is adták őket. Ez volt a második, és egyben az utolsó turné, ahol ilyen kiadványokat meg lehetett vásárolni, azaz ez még a "nullás évek" kiadványbőséges korszaka volt. Ekkortájt szinte talán túl soknak is tűnt minden egyes koncertről live CD-t megjelentetni, de ezek a lemezek azóta is jó áron forognak a használt CD piacon, ráadásul az is növeli az értéküket, hogy máig nem kerültek fel a streaming szolgáltatók kínálatába. Személy szerint kifejezetten kedvelem ezeket a kiadványokat, nagyon sok apró geg, finomság hallható rajtuk, amikre jóval kevesebb figyelem fordulna, ha csak simán valami rossz minőségű, letölthető mp3-at hallgatnánk a koncertről.

A Tour Of The Universe hivatalos videóblogjában - mert ilyen is volt ekkortájt - a Live Here Now egyik munkatársa beszél a koncertlemezek felvételéről.

A Depeche Mode újkori történelmének számomra legfelemelőbb pillanata ma 15 éve történt Lipcsében, a Zentralstadionban. Dave Gahan ugyanis kevesebb, mint 1 hónap kényszerpihenő után újra színpadra állt, azaz folytatódott a Tour Of The Universe! A rákbetegséggek küzdő Dave formája - érthető módon - még elég visszafogott ezeken a „visszatérő“ fellépéséken. Az az üdvrivalgás, amit az In Chains első énekhangjainál kap Dave, az számomra minden alkalommal hátborzongatóan megható: és szerencsére ez hivatalos koncertlemezen is hallható, hiszen ennek a koncertnek a felvételéről is készült egy dupla Live Here Now CD kiadvány. Itt a teljes koncertfelvétel:

A Tour Of The Universe turnéblog finoman szólva sem érzelgősködte el Dave visszatérését.

"Lipcsében, a Zentralstadionban ülök és élvezem azt a kicsi napfényt, ami végre áttört a felhőkön. Szinte megállás nélkül esik azóta, hogy tegnap megérkeztünk. Reméljük az időjárás megjavul a holnapi koncertre.

Majdnem pontosan 24 órája érkeztünk, a színpad majdnem teljesen elkészült. Ahogy korábban írtam, ez egy mérnöki csoda - egy gigantikus kirakós. 30 fős csapat 3 napig építette - és ez csak a színpad maga. A fények, a projektorok és minden más csak ezután jön. Nagyon sok minden történik egy időben és nehéz lépést tartani az eseményekkel.

Az egész tegnapi napot és a mai reggelt fotózással és videózással töltöttem az építkezésről.

Random észrevétel: éppen most, amikor írok, a bal oldali hangszórócsokor felemelkedett és a jobboldali videókivetítő is éppen a helyére került. Hamarosan jövök még egyéb megfigyelésekkel."

Itt a Tour Of The Universe videoblog (mert ilyen is volt ekkortájt) felvétele az előkészületekről:

Még egy videó a koncert előkészületeiből! A dobok mögött Christian Eigner

Ez a koncert volt az, ahol az In Sympathy-t a Policy Of Truth-ra cserélték. Ez a csere máig sokak számára nehezen emészthető volt, hiszen az In Sympathy egész jól szólt a turné első két állomásán (Luxembourg, Tel-Aviv), a Policy-t pedig elég sokat hallhattuk már DM turnén... Mindenesetre ekkor égett rá a Policy Of Truth-ra az „örök cseredal“ kifejezés. Ugyanakkor állítólag már Athénban, az elmaradt koncertek cseréltek volna (az athéni setlist képe alapján).

A Tour Of The Universe turnéblogot ekkortájt May alias „MM”, Peter alias „PeterToo”, Peter Harper alias „Big Pete” és Daniel Barassi (a depechemode.com webmestere) készítették, és ezek a bejegyzések (képekkel együtt) máig elérhetőek a Depeche Mode hivatalos oldalán. A lipcsei koncertről két bejegyzés is született, ez és ez.

Erről a koncertről így írtak, sajátos, és bosszantó módon meg sem említve Dave betegségét és az ebből való csodálatos visszatérést:

"Nagyszerű volt tegnap újra látni a bandát színpadon Lipcsében. Mindenki remek hangulatban volt a hangpróba alatt, viccelődtek, nevettek, jó hangulatban voltak.

A koncert egyszerűen fatasztikus volt. A közönség reakciója szinte érezhető volt, és az együttes csúcsformában volt. Policy Of Truth elsőként csendült fel a turnén, az In Sympathy helyén.

Az együttes egyenesen Berlinbe ment a koncert után, és hamarosan a személyzet is követi őket"

13 éve jelent meg a Depeche Mode második és mindmáig utolsó remixlemeze, a REMIXES 2: 81-11! Itt a kiadvány teljes tartalma (beleértve a csak digitálisan letölthető anyagokat is):

Az 1994-es Exotic/US Summer Tour egy nevezetes koncertje zajlott éppen ma 30 éve, Biloxiban. Az USA déli partján, New Orleans környékében található településen lezajlott koncertről az Exotic Tour egyik legjobb minőségű bootleg CD-je készült, Darkest Feelings címmel.

Daryl Bamonte az Exotic Tour Diary-ban egy meglepő incidensről számol be: "Duffy a Primal Scream-ből annyit ivott, hogy végül sikerült jól felbőszítenie Dave-et. Hogy a The Scream és a The Mode egymásnak ment-e? Dehogyis. A Primals a saját módszerével szolgáltatott igazságot: megragadták Duffy-t és még a szart is kirúgdalták belőle".

Íme a koncert teljes felvétele!

Ma 18 éve jelent meg a Playing The Angel album utolsó kislemeze, a dupla A oldalas JOHN THE REVELATOR/LILIAN maxi!

21 éve jelent meg Junkie XL cikornyás című, Radio JXL Broadcast >From The Computer Hell Cabin című lemeze. Ezen Dave Gahan visszaadja a szívességet Junkie XL-nek, és a Dirty Sticky Floors kislemez nagysikerű Junkie XL remixekért cserébe énekel egy Junkie XL dalban, ami a RELOAD címet viseli. A dal két verzióban is szerepel a lemezen, jöjjön most a gyorsabb változat, ami a Paper Monsters időszak legtempósabb és messze legelektronikusabb szerzeménye.

Ma 40 éve ért véget a Construction Time Again Tour. Az utolsó fellépésre csaknem két hónappal az utolsó előtti után került sor: 1984 június másodikán azonban meghívást kaptak Ludwigshafenbe, az Open-Air fesztiválra. Az együttes először lépett fel 40 000 néző előtt. Fesztiválsetlistet játszottak, azaz mindössze 11 dal csendült fel a koncerten tőlük, ám így is hatalmas közönségsikert arattak. A 11 dalról itt találtok egy remek felvételt:

Itt játszották először a People Are People-t, kissé szokatlan változatban, néhány plusz szintihanggal. Ugyancsak itt játszották mindmáig utoljára a Now, This Is Fun, a Get The Balance Right és az And Then... című dalokat.

Persze ez a koncert leginkább arról nevezetes, hogy Elton John előtt játszották, mivel ő volt a fesztivál főfellépője. A zongoristafenomén le volt nyűgözve a DM-től! Már 1984-ben ezt nyilatkozta a német BRAVO magazinnak: "A People Are People abszolút a kedvenc slágerem". Később, 2020 júliusában a Rocket Hour című podcastjában is felidézte ennek az 1984 június elejei nap eseményeit: "Egyszer adtam egy koncertet Ludwigshafenben a futballstadionban 40 000 ember előtt egy verőfényes napsütéses napon, ahol hárman léptünk fel. Joan Baez volt akusztikus gitárral, a Depeche Mode a legjobb formájában, és én. Ez ez egy eklektikus koncert volt, és mindenki olyan csodálatosan jól ment, hogy soha nem fogom elfelejteni. És ez volt az első alkalom, hogy élőben láttam a Depeche Mode-ot, és elképesztően jók voltak."

Martin Gore a német "Soundcheck" magazin 1984. októberi számában nyilatkozott arról, hogy ezen a napon találkozott Elton Johnnal: "Azt mondta, hogy szerinte a produkcióink egyszerűen nagyszerűek, és ugyanez vonatkozik a szerzeményeinkre is. Ettől tényleg elpirultam. Félig meddig a Somebody című dalunk talán egyfajta tisztelgés Elton John előtt. De ezt tényleg ne írd le..."