Depeche Mode összes

Depeche Mode összes

15 éves a SOTU - Miles Away / The Truth Is

2024. április 20. - Szigi.
A MILES AWAY/THE TRUTH IS című dallal folytatjuk a bemutatónkat, amellyel visszatér a ma 15 éve boltokba kerülő Sounds Of The Universe lemezre a lendület, amely elveszett valahol a Wrong-Fragile Tension környékén. A Making The Universe dokumentumfilmben látható, ahogy Ben Hillier ritmusra papírokat tépked és ezt veszik fel mikrofonnal; a a tépkedés tempójából (és persze magából a tépés-effektből) egyértelmű, hogy ehhez a dalhoz készült ez az érdekes eljárás. Újabb Dave-Andrew-Christian együttműködésből született ez a koszos hatású dal, amelynek a dalszövege Dave egyik barátjáról szól, de a drogokra is lehet asszociálni - Dave maga is nyitva hagyja a dupla értelmezhetőséget. Érdekes, hogy eredetileg csak Miles Away lett volna a címe, ám ekkortájt Madonnának is volt egy ilyen című slágere és Martin nem akarta, hogy összekeverjék a két dalt. (Dave: " Martin nagyon válogatós a dalcímekkel kapcsolatban. Az utolsó pillanatban megváltoztatja a dal címét, szerintem aggódik, ha van egy másik dal ugyanezzel a névvel. Elképzelem, ahogy rákeres a Google-ben. Például a Miles Away/The Truth Is ezen az albumon csak Miles Away volt. Aztán Martin azt mondta: "Tudtad, hogy van egy Madonna-dal, aminek a címe Miles Away?". Így aztán megváltoztatta."). A Miles Away/The Truth Is a Tour Of The Universe második felében csendült fel koncerteken, azóta természetesen nem játsszák, noha az albumon a jobb dalok közé tartozik.
 

15 éves a SOTU - Perfect

A PERFECT-tel visszatér a Bonanza Banzai: a dal első másodpercei Ákos korábbi együttesének korai lemezeit, a refrén gitárdallama pedig az Elmondatott-at idézi. Dolgok, amik mégis megtörténhetnek, és amikre a ma 15 éves Sounds Of The Universe tanított meg minket... Ezzel együtt itt újra felszálló ágba kerül a lemez; a Perfect ugyanis, mint "dal", teljesen rendben van (a csak USÁ-ban megjelenő radio version-ja egyenesen pompás, bár ez az összes SOTU-korszakbeli kislemez rádiós verziójára igaz). A dal megjelent táncos remixekkel az USA-ban, de aztán mégsem ez lett a harmadik kislemez; sőt, ez az egyik legslágeresebb DM-dal, ami még koncerten sem volt soha. A dalszöveg a Peace kistestvére: Martin spirutális kalandozása a megnyugvás, a teljesség felé. Készült hozzá egy érdekes fanvideó is:
 

15 éves a SOTU - Spacewalker

Az "űr-lemezen" egy instrumentális dal SPACEWALKER címmel? Csakis ilyen űrszonáta lehet, nem igaz? Hát nem: itt a ma 15 éve boltokba kerülő Sounds Of The Universe címet viselő Depeche Mode nagylemez második "kávézó" dala, a Little Soul után. Hangulatában talán egy icipicit a 6 évvel későbbi Martin-szólón található Europa Hymn-t idézi az alkotás, persze sokkal kevesebb a melankólia benne. E sorok irója soha nem értette, hogy mi értelme van egy Depeche Mode közepén rövid, instrumentális átvezető daloknak; ez a dal sem győzte meg az ellenkezőjéről. Szerencsére ez az utolsó instrumentális dal egy DM lemez közepén!

15 éves a SOTU - Come Back

"Azt hiszem, ha látatlanban kellene megállapítania az embereknek, hogy ki melyik dalt írta a lemezen, nehéz dolguk lenne." - udvariaskodott Martin a 2009-ben, a Sounds Of The Universe megjelenése kapcsán. A COME BACK ezzel szemben már címét és a meglehetősen üres dalszöveget tekintve is meglehetősen "Dave-es" (természetesen Andew Phillpott és Christian Eigner itt is segítkezett a frontembernek). "Szerettem volna, ha nem csak egy egyszerű ballada válik belőle, így aztán van benne egy kis My Bloody Valantine és Jesus and Mary Chain hangulat." - mondta Dave 2009-ben, ami össze is jött: az eredeti, kiszivárgott demó érdekes, minimalista, keleties hangzását már a második demón (ami a Sounds Of The Universe deluxe lemezén található) meglehetősen fárasztó, monotonan kongó harangot használó, feedback-el terhes hangzásra cserélte az együttes, amit aztán átmentett a lemezre is. A nem könnyen hallgatható alkotás ráadásul nagyon hosszú is, és az eredeti demó érdekes hangulata teljesen elveszett... A soul-hangzás helyetti "wall of sound" hangzás tehát a stúdióban alakult ki. Dave elmondása szerint Martin sokat hozzátett a dalhoz, főleg a háttérvokálokat tekintve. Az albumot népszerűsítő turnén az első szakaszban (és csereszámként néhányszor a későbbiekben) volt velünk a dal, azóta természetesen - a többi Dave&Co. szerzeményhez hasonlóan - nem kerül elő.
 

15 éves a SOTU - Peace

A PEACE megint egy olyan alkotás, ami úgy kezdődik, mint egy korai Bonanza Banzai-szám (dolgok, amiket nem hittünk volna a kilencvenes évek közepén...). A refrénnel kezdődik a dal, ami elvileg electro-gospel lenne, leginkább az Erasure-t idézi (érdekesség, hogy egy ideig Peace Will Come To Me volt a dal címe). Az első versszak ereszkedő dallama a Beatles Across The Universe-ét juttathatja eszünkbe, ami talán még szándékos is a "Universe" tematika miatt. A fő probléma a bridge: Dave kiabálni kezd, majd sikít egyet, majd a Depeche Mode Fő Tanácstalansági Pontján a refrén visszatérése előtt egy olyan kínos dobszóló szólal meg, amitől talán még C C Catch is felszisszenne. Az erőtlen dobok ugyanúgy megtalálhatóak itt is, mint az In Sympathy-ban (korábban nem volt rá példa, hogy két ennyire gyenge szám jöjjön egymás után DM lemezen). Martin a dalt a SOTU kiadásakor Top10 saját szerzeményének érezte, ehhez képest - második kislemez létére - simán repült a Tour Of The Universe setlistjéből az első turnészakasz után, és azóta sem tért vissza.

 

15 éves a SOTU - In Sympathy

Az IN SYMPATHY-ról mondta azt Martin előzetesen, hogy "olyan, mintha régi, klasszikus Depeche Mode lenne". Ezzel együtt már a Home Fórum előzetes meghallgatásainál is jelezték, hogy nem egy energiabombáról van szó, és a ma 15 éves Sounds Of The Universe lemezen is inkább a fakóságával tűnik ki. Hiába gyors a dal alapritmusa, az unalmas énekdallam és a poroszkáló dobok nem segítenek a befogadáson. A dalszöveg sem segít sokat: együttérzéssel nevet Martin az őt támadókon; és butaságaikra Martin végtelen türelme a válasz... A dal aztán úgy tűnt, hogy a Tour Of The Universe-ön futja ki magát, hiszen igen előkelő helyre, az I Feel You után pakolták, és elég jól is szólt az első két turnéállomáson... aztán kivették a setlistből és nem is került vissza. Egy kihagyott ziccer...
 

15 éves a SOTU - Little Soul

A LITTLE SOUL a ma 15 éves Sounds Of The Universe album első nyugvópontja. A finom gitárjátékot egy viszonylag nyugodt alapritmus és az album szokásos "űrhangjai" egészítik ki, valahogy olyan érzetet adva, mintha egy "űrkávézóban" ülnénk. A dal címe sokáig Footprint volt, aztán később majdnem Little Light lett; Martin szerint ez a dal spirituális értelemben véve rokona a Peace című dalnak, amellyel csaknem egyszerre készült. Dave és Martin együttes vokálja igazán kellemes, ám a dal az albumon kissé unalmaska: ugyanakkor az, hogy nagy potenciál van benne, az a Deluxe kiadványon, a zseniális Thomas Fehlmann Flowing Ambient mixben mutatkozik majd meg. A dalt néhányszor játszották a Tour Of The Universe-ön és meglepetésre 2017-ben a Telekom Street Gigen is - érdekesség, hogy mindannyiszor Martin adta elő a valószínűleg számára nagyon kedves dalt. A dalszöveg ezzel együtt meglepően egoista, vagy netán Martin parodizál valakit?
 

15 éves a SOTU - Fragile Tension

A FRAGILE TENSION volt az első dal, amit majdnem az eredeti formájában megismertünk - később kiderült, hogy az az MGMT remixe volt, ami végül kiadatlan maradt, és alig tér el az albumverziótól, és most "rough version" néven fut - és persze azonnal beindult a kétezres évek legjellegzetesebb Depeche Mode-rajongói reakciója az új dal érkezésekor: "Á, ez még biztos csak a demó!". Kétségtelen, hogy a dal meglehetősen "alternatív": a lassabb énekdallam, a kifejezetten gyors alap és a torz, elsőre kissé öncélúnak tűnő gitárok igencsak megnehezítik a befogadást. A maga idejében sokan felrótták neki túlzottan "tömbszerű" hangzását (ezt azért nehéz vitatni), míg mások túl egyértelmű Ladytron-hatásról beszéltek (ezt is...). A dalt sokáig nem szerettem, aztán nagyon jól öregedett, most már az egyik kedvencem a lemezről; már az Oasis Cigarettes&Alcohol című dalának a dallamát se hallom ki a versszakok elejéből... Az utolsó versszak alatt a plusz szinti különösen tetszik! A dalszöveg szívhez szóló: ha minden igaz, valamifajta ars poeticáról lehet szó: "egy törékeny feszültség, ami összetart minket"... "semmi sem logikus a terveinkben" - sok interjúból hallottunk a fiúktól ehhez hasonló megnyilvánulásokat! A turnén aztán a dal egyetlen előadást élt meg - elég érthetetlen módon, bár ebben az időszakban nem ez volt az egyetlen érthetetlen dolog a Depeche Mode háza táján...
 

15 éves a SOTU - Wrong

Amikor 2 perc 45 másodpercnél bejön az utolsó versszak, Dave mániákus szövegével, Martin őrületes vokáljával és amikor a szintetizátor szinte tolakodóan előfurakodik és magasba tör a sivítása, mintha még a Construction Time Again korszakban lennénk: na ez volt a Depeche Mode utolsó hidegrázós pillanata. Számomra legalábbis. Ez itt a Wrong, a ma 15 éves Sounds Of The Universe harmadik dala.
 

15 éves a SOTU - Hole To Feed

A HOLE TO FEED keletkezéstörténetét - szokatlan módon a Depeche Mode történetében - ismerjük: egy panaszos Hourglass-hangszerelésűnek induló ballada lett teljesen áthangszerelve az albumra. A Dave Gahan-Christian Eigner-Andrew Phillpott szerzőhármas által írt dal alapritmusa kissé szokatlan (azt írták róla az ismertetők, hogy "a modern elektronikát egyesíti egy táncparkett-robbantó és csontpörgető Bo Diddley-szerű ütemmel", amit én nem találtam meg a dalban, leszámítva azt, hogy Bo Diddley nevéhez fűződik a derékszögű gitár, amit már a SOTU alatt használtak az együttes tagjai és aztán a Delta Machine-on emelték be a végleg a megjelenésükbe), és a dal valahogy nem áll össze: a kemény zenei alap a refrénre teljesen megszűnik és helyette akusztikus gitáron hallhatunk egy kevéssé emlékezetes dallamot. A dal elejének dallama viszont annyira hasonlít a House Of The Rising Sun dallamára, hogy az elég elszomorító :( a dal aztán a turnén futotta ki igazán a formáját. Dave szövege nem rossz, de ettől még a furcsa szaggatottság megmarad. Igen kontraproduktív videót forgattak hozzá. Vaughn George szerint ez a Depeche Mode történelmének legrosszabb dala.
 

süti beállítások módosítása