Dave McCracken: "Ez volt az első dal, amelyet rögzítettünk, briliáns szerzemény. Később az album más irányt vett, így nem illet a lemezre, ezért elhagytuk. A szám elkészült, úgy szól akár egy elektronikus T-Rex dal. Az album számaihoz képest túlságosan poppos lett. Azt hiszem, valahol, valamikor még hallani fogjuk." (A fordítás a HDMFC honlapjáról származik).
Ma 15 éve jelent meg a MARTYR kislemez, az egyetlen új dal a 2006-os gyűjteményes lemezen, a The Best Of Vol. 1.-en! A dal szerzője Martin, az énekes Dave, a producer pedig Ben Hillier. Akárcsak az Only When I Lose Myself az Ultrán, a Martyr is könnyedén elférne a Playing The Angel-en; szinte teljesen ugyanaz a hangzás, a hangulat. A Martyr is egy erősen elektronikus, sietős, koszos hangzású dal, jellegzetes (valóban eléggé T-Rexes) basszusmenettel. A dal szövege is beleillik az éppen váló, szerelemből kiábrándult Martin aktuális szövegei közé.
Ma egész nap ezzel a kislemezzel foglalkozunk, amelynek a legérdekesebb része a klip! Dave sugallatára ugyanis Andreas Nilsson rendezte volna a klipet; Dave a The Knife: Silent Shout című dalához készült klipre figyelt fel. Az animációs klipet - amelyben nem szerepelt a zenekar - végül nem kis meglepetésre visszautasította a zenekar; sem előtte, sem azóta nem tett ilyet. A Martyr eredeti klipjének misztikusságát növeli, hogy azóta se látta senki, akkor viszont néhányan mégis láttak belőle néhány kockát, és mindenki "valami pingvint" emleget. "Természetesen" sem az együttes, sem a rendező nem nyilatkozik azóta sem erről a kellemetlen malőrről...
A Martyr-nak így egy montázsklip készült, ami Robert Chandler keze munkáját dicséri. A klipben régebbi DM klipekből láthatóak részletek, még az éneket is többé-kevésbé ráillesztve a régi videókra. Szerintem kifejezetten hangulatos, jól sikerült videó! Szerintetek? :)