A 101 dokumentumfilmben Jonathan Kessler hallható, aki elmondja, hogy ezzel a koncerttel 66 233 jegyet adtak el, a fizetős látogatottság 60 452 fő volt, és 1 360 192,50 dolláros bevételt értek el.
A Depeche Mode a turné 101. koncertjére, összesen 66 233 jegyet adott el és bruttó 1360193 dollár árbevételt produkált. Jonathan Kesslert el is csípte Pennebaker a filmjében, amikor épp mindenkivel közli: „Sok pénzt kapunk, rengeteg pénzt, egy valag pénzt - l 360 192 dollár 50 centet. 1988. június 18-án, a pasadenai Rose Bowl-ban 60 452 fizető nézőnk volt.” Gore: „A filmnek őszinte, pártatlan képet kell mutatnia arról, hogy mi zajlik a színfalak mögött. A könyvelő minden este nyaggatta a szervezőket a pénz miatt, mert hát a pénznek óriási szerepe van a zeneiparban, és ez akárhogyan nézzük nagyon kapitalista.”
Dave Gahan: „Amikor Amerikában turnézol, az olyan dolgok, mint a merchandising, azaz az együttes nevével ellátott ajándéktárgyak biznisze, sokkal fontosabb lesz, mint a jegyeladás. A merchandise pénzeli a turnét. Az emberek több millió dolláros üzletről egyeztetnek a kereskedőkkel. Mielőtt észbe kapnál, már egy póló üzletláncot üzemeltetsz. Ahhoz, hogy Amerikában turnézz, pólókat kell eladnod. Abszolút nyitottak vagyunk mindenre, és reméljük, senki nem érti félre a hozzáállásunkat. Ez egy olyan dolog, ami mindig tabunak számít a bandával szemben. Mindenki tudja, hogy az együttesek rengeteget kaszálnak, talán túl sokat is, sokkal többet, mint amiért megdolgoznak. De erről soha nem beszélsz, mert akkor elszakadsz a közönségedtől, ami viszont nem jó, mert velük egy szinten kellene lenned.”
Pennebaker kamerái okosan megörökítették a turné könyvelőjét, „Baron” Jonathan Kesslert - aki később szorosabb kapcsolatot is kialakított a Depeche Mode-dal - és csapatát, amint összeszámolják a merchandise Rose Bowl-beli bevételét, miközben a lakókocsin kívül felhangzanak az emlékezetes „Everything counts in large amounts” (Nagy tételben minden számít) sorok. Ahogy Kessler felkiált, a számok magukért beszélnek: „1360192,50 dollár. 60453 fizető néző ma este, 1988. június 18-án a Rose Bowlban, Pasadenában. Egy halom pénzt kerestünk. Rengeteg pénzt, egy halom pénzt - több tonnányi pénzt!” Dave Gahan: „Ez Amerikára tett gúnyos megjegyzés volt, ahogy a pénz ott korrumpál... Ha Amerikában turnézol, a merchandising sokkal fontosabb lesz, mint a jegyeladások. A merchandise-ból finanszírozzák a turnét. Az emberek többmilliós merchandise-szerződésekről beszélnek. Anélkül, hogy tudnál róla, egy pólóboltláncot is üzemeltethetsz. Ha Amerikában akarsz turnézni, pólókat kell eladnod.”
Dave Gahan: „Mindig is igyekeztünk nyitottak maradni a témával kapcsolatban, és remélem, hogy az emberek jól fogadják ezt. Ez egyfajta tabu az együtteseknél, bár mindenki tudja, hogy rengeteg pénzt keresnek, néha sokkal többet annál, mint amennyit talán megérdemelnének. De nem szabad erről sokat beszélni, mert elválaszt a közönségedtől, amellyel elvileg egy szinten kellene lenned.”
Mi más is jöhetne, mint az Everything Counts: