Depeche Mode összes

Depeche Mode összes

El fog hagyni a szerelem - Stuart Price stílusában

2023. január 14. - Szigi.
A ma 15 éves Saw Something/Deeper And Deeper dupla A-oldalas kislemezen - némiképp szokatlan módon - van egy "B-oldalas" dal is, bár persze sokkal helyesebb a "plusz dal" kifejezést használni. A dal érdekessége, hogy nem igazán világos, hogy melyik az "eredeti" változata és melyik a remix: én hajlok arra, hogy az elsőként vizsgált LOVE WILL LEAVE (DAS SHADOW'S REWERK) a remix, bár persze a Das Shadow név is a dal zeneszerzőit, Andrew Phillpottot és Christian Eigner-t takarja. Kellemes dal a Love Will Leave, ez a változata viszont nagyon a kor gyermeke: zajos, zaklatott, táncos, "Confessions On A Dancefloor"-hangzású remix ez.
 

Kifésülve az állatiasság

A 15 évvel ezelőtt megjelent dupla A-oldalas Dave szólókislemez második tagja egy népszerű albumdal remixe volt: ez a DEEPER AND DEEPER (SHrUBBN!! SINGLE VERSION). Dave "állatias" albumváltozatát már-már rádióbaráttá fésülte a SHRUBBN!! formáció, ami egyébként Ulli Bomans-t és Marco Haas-t, azaz ismerősebb nevén T. Raumschmiere-t takarja.
 

15 éves a Saw Something/Deeper And Deeper kislemez!

Ma 15 éve jelent meg Dave második szólólemezének, az Hourglass-nek a második kislemeze, a dupla A-oldalas SAW SOMETHING/DEEPER AND DEEPER kiadvány!
 
A SAW SOMETHING albumverziójának komor lépegetős nyitóhangjai itt jóval rövidebbek, majd jönnek a szívdobogásszerű dobhangok és egyéb szintetikáus hangok, majd Dave lassú, lélekkel teli éneke. A második versszakokra megérkeznek a rockos dobok és a Kevin Murphy is, aki csellón játszik a dalban. A bridge után jön egy meglepetés-gitárszóló, nem mástól, mint John Frusciante-től (Red Hot Chili Peppers). Dave így nyilatkozott a kollaborációról a magyar (!) EXIT magazinba: "Nagy rajongója vagyok Johnnak, aki egy csodálatos gitáros és régi barátom, még Los Angelesből. Az év elején együtt dolgoztunk Los Angelesben, a MusiCares Alapítvány egyik jótékonysági rendezvényén, és megkérdeztem tőle, hogy lenne-e kedve játszani az egyik dalomban. Elküldtem neki a 'Saw Something'-et, ő pedig egy kész gitárszólóval küldte vissza. Nem változtattuk meg, pontosan úgy hallható a lemezen, ahogyan ő játszotta. Nagyon jól megértette a dal hangulatát, pontosan azt csinálta, amit elképzeltem". A kiválóan felépített, félig elektronikus, félig rockos hangszerelésű dal a Frusciante-gitárszóló és egy újabb refrén után viszonylag váratlanul ér véget.
Dave a DM Live Wiki oldal gyűjtése alapján így nyilatkozik a dal készítéséről: " Tulajdonképpen egy akkordmintából, néhány vonóshangból származik, amit Christian küldött nekem, amikor befejeztük a 'Playing The Angel'-t. Egyszer New Yorkban voltunk, a szobában ültem a zongoránál, és ott volt a kis diktafonom. Valami mást csináltam, de folyamatosan játszottam ezeket a hangokat, mert valamit megmozdítottak bennem, és elkezdtem megfogalmazni azt, ami a dal énekdallama és szövege lett. Szóval valójában már megírtam, hallottam ezt a dalt a maga teljes formájában, mielőtt elkezdtük volna felvenni. Ez volt az egyik első dolog, amit énekeltem, Andrew-nak és Christian-nak, és Christian eléggé el volt ájulva attól, amit csináltam, szóval ez adott némi önbizalmat az íráshoz. A többi részről akkor még fogalmam sem volt, hogy hova fog vezetni, de nagyon szenvedélyesnek éreztem ezt a dalt, és még mindig így érzem. Szerintem messze ez a legjobb dal az albumon." (...) "Amikor elkezdtük írni, ez a dal ott volt a fejemben és a szívemben; szóval alig vártam, hogy mikrofonhoz álljak és elénekeljem. A dalszöveg arról szól, hogy ülünk, és várunk valamire - valamiféle védelemre, vagy valamilyen válaszra. Amit megtanultam, az az, hogy meg kell találnod ezt a valamit, cselekedned kell. Én inkább ülök és várok, de ez nem működik. Elég furcsán hangzik, de én hiszek ebben a fajta isteni beavatkozásban, ha lehet így mondanom. Ha hagyod, hogy az élet csak megtörténjen veled, és nem próbálod abba az irányba terelni, amerre szerinted mennie kellene - amivel én sok időt töltök -, akkor igazán csodálatos dolgok történnek, olyanok, amikre nem is számítottál. De mégis tenned kell valamit. Ez a dal számomra egy kiindulópont valami újhoz az életemben."
 
A dalhoz forgattak egy videót is, Barney Clay rendezésében. A rengeteg lassítást használó klipben Dave mintha egy átdorbézolt éjszaka után kelne fel egy szállodában, majd az utcára lépve elvegyül a tömegben. A szállodában egy idős, és egy fiatal lány is feltűnik, valamint a recepciós is nagyon jelentőségteljesen néz... de más egyéb nem derül ki a klipből, legalábbis számomra.
 

Az 1988-as Wembley-duplázás második koncertje

És itt a tegnapi 1988-as London Wembley koncertnek a második estéje, alig valamivel rosszabb minőségben, mint tegnap. Martin a Pipeline mellett itt az It Doesn't Matter-t énekli (nem akármilyen dalpáros :D ), valamint a Pleasure Little Treasure helyett mintegy mellékesen előveszik a turné cseredalát, a Just Can't Get Enough-ot :D Ismét a DM Live Wiki oldalról származik a link.
 

A Chains-t fogja Dave feldolgozni a The Raveonettes-től, ráadásul nem is egyedül

Ahogy arról már szó esett tavaly év végén, hamarosan megjelenik egy Raveonettes-feldolgozásdal, amelyet Dave fog énekelni. Ma kiderült, hogy ez a Chains című szám lesz, és ismért Kurt Uenala (azaz Null+Void) lesz Dave segítőtársa az átdolgozás során.

A The Raveonettes 2005-2006-ban a Touring The Angel turnén a Depeche Mode előzenekara volt, 2009-ben Mexikóvárosban is ők melegítettek be, majd egy turné szünet után 2017-ben a Global Spirit Tour legelső európai szakaszán is ők léptek fel a Depeche Mode előtt (így tehát őket láttuk a Groupama Arénás koncerten is).

Íme a Chains eredeti változata:

Ismét duplázás a Wembleyben, 35 évvel ezelőtt

35 évvel ezelőtt - egy évvel a Black Celebration Tour után - ismét duplázott Londonban, a Wembley Arénában a Depeche Mode. Az első estéről kifejezetten élvezhető felvétel áll rendelkezésünkre, a DM Live Wiki oldal jóvoltából (természetesen le is tölthető a hanganyag). Ez még a "klasszik" Music For The Masses Tour-setlist, Pipeline-nal, és senki ne keresse a Just Can't Get Enough-ot, vagy a Somebody-t :)

 

Előzenekar Nitzer Ebb, főzenekar Depeche Mode, Budapest, és mégsem 1988

Előzenekar Nitzer Ebb, főzenekar Depeche Mode, helyszín Budapest és mégsem 1988 a dátum: ma 13 éve a Tour Of The Universe záró európai szakaszán lépett fel a DM a Budapest Sportarénában. Így zárult a koncert: Personal Jesus, a zenekartagok bemutatása majd a Global Spirit Tour előtti szokásos elköszönés: "see you next time!"
 
Ti hogy emlékeztek vissza erre a fellépésre?
 

"Szakadt" és "amerikaias": ma 29 éve jelent meg az In Your Room kislemez!

Ma 29 éve jelent meg az IN YOUR ROOM kislemez! A stúdióban balladaként induló, majd nagyívű "rockhimnusszá" váló alkotást radikálisan átdolgozták a kislemezváltozatra. Problémát okozott, hogy hogyan editálják meg a dalt (Alan az albumverzió rövidítésére szavazott volna), és állítólag az együttes nagyon ódzkodott Butch Vig (a Nirvana kultikus albumának, a Nevermind-nek a producere, az ekkor formálódó Garbage zenekar dobosa és producere) és Douk Erikson (a Garbage basszusgitárosa) szakadt, grunge-os változatától, túl amerikai ízűnek találva azt. Állítólag Dave kardoskodott a "grunge-os" változat mellett, míg Alan úgy érezte, hogy elveszik a dal intenzitása és érzelemvilága az új verzióban... Martinnak pedig a klipforgatás maradt rossz emlék, mivel majdnem 24 órán keresztül nem evett azon a napon és végül rosszul lett.
Az In Your Room (Zephyr Mix) egy teljesen megváltozó Depeche Mode-ot mutat: a grunge-os, Garbage-ot idéző ismétlődő gitár és a rockos nyers megszólalás nem minden rajongó tetszését nyerte el (szerintem egészen káprázatos lett ez a verzió, teljesen máshogy kiváló, mint az album-és a Devotional-koncertváltozat). A klip pedig mestermunka: a betegesen kinéző zenekar (különösen a csontsovány Dave) gyászosan énekel Twin Peaks-et idéző díszletek előtt, a zenekar tagjai közben trónszékhez vannak szíjazva és próbálnak kiszabadulni, míg Martin és Alan - a DN addigi imidzsét már-már szembeköpve - a rockzenekarok két alaphangszerén (gitár, dob) játszik... A videóban emellett egy modell játszik el jeleneteket régi Depeche Mode klipekből illetve dalokból (I Feel You, Enjoy The Silence, Halo, Route 66, Walking In My Shoes). A búcsúhangot árasztó klipet nem könnyű érzelmek nélkül végignézni: ez Alan utolsó közös klipje a zenekarral és nem sokon múlt, hogy Dave-é is ez legyen...

Az 1988-as menetelés is ma indult, egy Koppenhágánál kisebb városban

Nemcsak az 5 évvel ezelőtti Global Spirit Tour, hanem a 35 évvel ezelőtti Music For The Masses Tour második fele is pont január 9.-én kezdődött. 2018 Koppenhága után most következzék 1988 Newport; a végleges beérkezést hozó, pasadenai Rose Bowl stadionban záruló meneteléssel záruló turnészakaszt a fiúk egy brit turnékörúttal kezdtél. A Newportban tartott buli kifejezetten jó minőségű, meg is jelent később a See The Stars címet viselő bootleg koncertlemezen. Akinek ez nem lenne elég, annak az itt található felvételen 1 óra 29 perctől egy Black Celebration Touros koncertfelvétel is hallható.
 

süti beállítások módosítása
Mobil