Ma 20 éve volt valamelyikőtök a bécsi koncerten? Én 20 éve Budapesten dermedten néztem a TV-ben az ikertornyok összeomlást, harmadik világháborút vizionáltam, és persze pillanatok alatt huszadrangú dolog lett a DM Exciter Tour-ja. Pedig másnap életem első DM koncertjére készültem a Kisstadionba... Ezért ezen a bánatos, hűvös, szeptemberi délutánon kimentem a Kisstadionhoz, hogy hogy haladnak az előkészületek. Meglepődve láttam, hogy teljesen jól... Mindenesetre a Népszabadság négyoldalas rendkívüli különszámát olvasgató közönség a trolibuszon eléggé beégett az emlékeimbe, valamint az is, hogy egy váratlan vészfékezésnél az egymásra eső emberek a feltápászkodásnál azt mondták egymásnak szégyenkezve: "azt hittem, terrortámadás..."
Számomra nyilvánvaló volt akkor, hogy a bécsi koncert elmarad. Ma már nyilvánvaló lenne, hogy nem marad el egy DM koncert ilyen külső esemény miatt. A zenekar tagjai természetesen meg voltak rendülve, vélhetően főleg a New Yorkban élő Dave.
Martin szerint egyébként Dave felesége, Jennifer oldotta meg a helyzetet. Martin, 2003: ""Szeptember 11-én Bécsben, Ausztriában játszottunk. És miután láttuk a képeket a tévében, próbáltuk eldönteni: "Mit tegyünk? Kimegyünk a színpadra? Játsszunk ma este?" Az egész egy kicsit értelmetlennek tűnt, hogy felmenjünk, énekeljünk és táncoljunk. Dave, az énekesünk felhívta a feleségét, New Yorkban élnek, nem messze a World Trade Center helyszínétől. És azt mondta: "Persze, hogy fel kell lépnetek. A zenétek örömet hoz a világba. Folytatnod kell." És azt gondoltam, hogy ez egy nagyszerű válasz volt."
Szinte látom magam előtt, ahogy ráparancsolnak Nichelle Carlsonra, az Exciter Tour turnénapló szerzőjének, hogy "nehogy írjon bármit a terrortámadásról!!!". Nichelle ezért ilyen semmitmondó dolgokat írt a ma 20 évvel ezelőtti bécsi koncertről, illetve főleg az osztrák Christian Eigner-re koncentrált: "Bécs jó volt - beltéri buli volt, ami jó volt, mivel nem kellett aggódnunk az időjárás miatt. Mivel Christian, a dobosunk osztrák, nagyszabású afterpartyt tartottunk a legtöbb barátjával és családtagjával. Azt hiszem, élvezte, hogy láthatta azokat, akiket már rég nem látott."
A Personal Jesus aznap esti előadásán mindenesetre nem látszik az aznapi apokalipszis.
