Ma 35 éve indult a Black Celebration Tour! Ennek kapcsán következzék most az Almost Predictable Almost írását a turnéról:

"1986 március 29.-én a Depeche Mode elindította a Black Celebration World Tour-t az oxfordi Apollo Színházban. A turné első szakasza Nagy-Brittanniában zajlott, és 13 koncertből állt, és ezek legnagyobb többsége olyan méretű helyszín volt, ahol a Depeche addig még nem járt. A turné jól sikerült, és az hírnevük növekedett.

Az első két koncert setlistje ez volt:

Christmas Island (intro)
Black Celebration
A Question Of Time
Fly On The Windscreen
Shake The Disease
Leave In Silence
It's Called A Heart
Everything Counts
It Doesn't Matter Two (Martin)
A Question Of Lust (Martin)
Here Is The House
Blasphemous Rumours
New Dress
Stripped
Something To Do
Master & Servant
Photographic
People Are People

Boys Say Go!

Just Can't Get Enough
More Than A Party

Ez után a két koncert után viszont a Here Is The House-t dobták a setlistből és nem is játszották többé a turnén (és nem is vettek be helyére semmit a setlistbe). Az egész turnén - az utolsó koncert kivételével, amikor Martin egyetlenegy dalt kicserélt - ugyanazt a dallistát játszotta. Gondolj bele - mostanában az emberek mit siránkoznak a kevés setlist-változtatáson...

A brit koncerteken egy sheffieldi négyes, a Hula volt az előzenekar. És volt már merchandise is természetesen. A turné pólója, pulóvere és a "designer felső" mind fantasztikusan néz ki és időnként felbukkannak az Ebay-en. Természetesen azóta mindegyik a sokszorosát éri.

A brit turnészakasz utolsó koncertjét Londonban, a Wembley-ben április 16.-án felvették, de soha nem adták ki hivatalosan. Szerencsére a Youtube-on megtalálható teljesen jó minőségben az egész fellépés.

Ezután következett a második turnészakasz. Az előzenekar a philadelphiai/new yorki szintipop kvartett, a Book Of Love volt.

Az európai turnészakasz után szinte azonnal következett az észak-amerikai menetelés. Ez volt az a pillanat, amikor a Depeche áttört Amerikában, óriási helyszíneken lépett fel, minimális rádiós támogatással, és egy olyan kiadóval a hátuk mögött, akik szerint a But Not Tonight jobb választás kislemeznek, mint a Stripped. A Book Of Love volt az előzenekar, valamint néha a The Blah Brothers, amely Daryl Bamonte-ból és Nobby Marr-ból állt. Az Animation is volt előzenekar, az Irvine Meadows-beli koncerteken. Az Animation egy los-angelesi szintipop zenekar, legnagyobb slágere az Obsession volt. A The Blah Brothers-ról még a DM előzenekaraként is van felvétel, mégpedig az 1985 július 30.-ai varsói koncerten.

A negyedik turnészakasz szinte azonnal következett, Japánban. Ezeken a fellépéseken nem volt előzenekar.

Végül pedig 1986 augusztusában az együttes visszatért 7 koncert erejéig Európába. Ebből hat koncerten egy szörnyű nevű banda, az Eyeless in Gaza volt az előzenekar (az angliai Nuneaton-ból), amelyet Aldous Huxley könyvéről neveztek el. A hetedik koncerten, a franciaországi Fréjus-ban pedig hőseink, a The Blah Brothers léptek fel.

A turné utolsó koncertje Koppenhágában különlegesre sikeredett. Az előzenekarok a Public Panic, a Talk Talk és a New Order volt. Gondolom az utolsó kettőt ismeritek, a Public Panis pedig három dán férfiből állt, és az egyetlen, I Al Offenlighted című albumuk 1985-ben jelent meg.

Erről a koncertről kiváló minőségű felvétel áll rendelkezésre. És ez volt az egyetlen koncert, ahol Martin változtatott a setlisten: Martni az It Doesn't Matter Two helyett a Somebody-t énekelte.

És itt ért véget a Black Celebration Tour. A Black Celebration újrakiadásához mellékelt DVD-n egy nagyon másnapos zenekar látható, ahogy a reptéren lóg, és kétségtelenül alig várja, hogy 6 hónapon belül először végre időben lefeküdjön. A turnén, amelyet éppen befejeztek, széles körben népszerű élő bandává váltak, amellyel megalapozták a következő évek sikersorozatát."

A cikk eredetije setlistekkel, képekkel, videókkal itt található.