Depeche Mode összes

Depeche Mode összes

Waiting For The Night, 2009

2021. március 20. - Szigi.
A Waiting For The Night tovább folytatta a sormintát: egy turnét pihent, majd visszatért a Tour Of The Universe első szakaszára - meglepetésre zárószámként! Ekkortájt divat volt egy DM fellépést lassú számmal zárni (gondoljunk csak a Goodnight Lovers-re), és mivel a dalt eljátszották akusztikus, "studio session" változatban 2005-ben, nem volt nagy meglepetés, hogy ezúttal akusztikus gitárra cserélték az albumverzió sokrétű hangszerelését. Dave és Martin érzelmes duettje ebben a formában is működött; noha az albumverzió második felének balsejtelmessége ebből a változatból teljesen hiányzott. Nézzük a barcelonai koncert DVD-ről a dalt a maga bájos elrontásaival, elnevetéseivel együtt!
 

Waiting For The Night, 2001

A Waiting For The Night a The Singles Touron nem volt, de aztán egy turné kihagyás után az Exciter Tour-ra visszatért, sőt, minden egyes fellépésen eljátszották! Meglepő módon visszakerült a Martin-blokk elé, így kialakítva egy igencsak lelassult blokkot (When The Body Speaks-Waiting For The Night-zongorás Martin dal-Breathe-Freelove). Ismét Dave-é a fő énekszólam, de Martinnal remek duettet alkotnak. Megintcsak jól sikerült a "csepegős" kivetítős (azért nem World Violation Tour-színvonalú). A dal záró dallamát a közönség még sokáig énekelte a koncerten... :)
 

Waiting For The Night, 1994

Őszintén szólva én annyira intimnek, érzékenynek tartom a Waiting For The Night-ot, hogy azon se lettem volna meglepve , ha soha nem játsszák el DM fellépésen - ehhez képest 215 (!) alkalommal játszották koncerten! A Devotional Touron nem volt, ám az Exotic Touron két johannesburgi koncerten is felcsendült. Az újdonság, hogy ez az egyedüli alkalom a dal történetében, amikor Martin énekli a dalt; és persze megjelennek a háttérvokalisták is a dalban. Ezt leszámítva viszont az albumverziót halljuk - a záró vokál kicsit ötlettelenebb talán.
 

Waiting For The Night, 1990

Folytassuk hát ennek a bizonyos Violator albumnak a koncertváltozatait! Ma három lírai dal élő verziója lesz soron. Elsőként itt a WAITING FOR THE NIGHT, a Violator érzelmes nyugvópontja, amely minden egyes World Violation Tour fellépésen felcsendült, mégpedig a Never Let Me Down Again és a Martin akusztikus blokk között. Valami kis Pipeline-os "zakatolás" mintha lenne a dal alatt, ezt leszámítva viszont az albumverziót halljuk. Az előadás erőssége a remek kivetítés, bolygó képekkel, csillagszórót tartó zenekari tagokkal, angyalszárnyakon repülő Martinnal és a dal végén hálósipkás Andyval, amint egy gyertyát fúj el. Ismét a frankfurti koncertről mutatjuk a dalt:
 

A Depeche Mode csúcspontja? - a "Wherehouse-incidens"

Nehéz megmondani, hogy egy zenekar mikor ér a csúcspontra, mikor lehet azt mondani rá, hogy ennél feljebb nincs, ennél nagyobb hatást nem lehet elérni. Bizonyos okokból nekem talán ez A bizonyos csúcspont a tegnap 31 éve megjelent Violator dedikálása, a los angelesi Wherehouse-lemezboltban, ahol aztán a szituáció olyan éles lett a sorban álló rajongók és a Violator album keltette tömeghisztéria miatt, hogy a rendőrségnek kellett közbelépnie, és a dedikálást félbe kellett szakítania. És ebből hír lett, élőben kapcsolták a lemezbolt környékét a keleti-parti TV csatornák, és a lemez jóval nagyobb hírverést kapott, mint amire számítani lehetett - nem tudom, hogy ennél nagyobb hullámokat lehet-e kelteni a "mainstream médiában!". Nekem személy szerint nehéz meghatottság nélkül végignézni a videót.
 

Halo, 2017, Dublin

És a legmegmagyarázhatatlabb Halo-feltűnés még hátravan: 2017-ben ugyanis Dublinban, a harmadik turnészakasz első koncertjén teljesen váratlanul előadták újra a Halo-t. Ismét a szokásos élődobos koncertverziót hallhattuk, a rajongók örültek, hogy ismét teljes értékű dalként hallhatják a turnén az egyik kedvenc dalukat - és aztán a következő koncertre csere nélkül, setliströvidítéssel repült a setlistből a Violator-klasszis, és soha nem vették többé elő a turnén. És ilyenkor az ember próbálja még alaposabban nézni a színpadon zajló eseményeket. Mi lehet a gond? Miért nem adtak több esélyt a dalnak, csak egyet? Valami nem teljesen kerek a hangszereléssel, a billentyűs részek szegényesebbek - de, némi gonoszsággal élve, ez más daloknál se nagyon szokta mostanában zavarni a DM legénységét... Mindenesetre a kérdésekre nincs válasz (itt még olyan elkent dologról sincs tudomásunk, hogy "nem szerette a közönség a dalt"), így ez az egy szál dublini Halo marad mindmáig az utolsó koncertélményünk a dalból.
 
Mára jó éjszakát, holnap a Waiting For The Night, a Blue Dress és a Clean koncertváltozataival folytatjuk - természetesen egy los angelesi zavargás ("dehogy zavargás... egy Chelsea-meccs, az a zavargás") videója után!
 

Halo, 2013-2014

A Halo 2001 után 12 évig eltűnt a Depeche Mode koncertjeiről, hogy aztán 2013-14-ben a Delta Machine Tour-on egy meglepő változatban tűnjön fel újra. A ráadás második dalára "átvezetett" dalnak a lassú, Goldfrapp-remixverzióját játszották, ami véleményem szerint kitűnő otthoni hallgatásra, de koncerten a gyors változat helyett játszani bűn. Az emlékezetes kivetítés talán segített valamit ezen a verzión. A pozsonyi koncertről jöjjön a dal felvétele:
 

Halo, 2001

A The Singles Touron nem játszották a Halo (furcsa is lett volna), ám máris az Exciter Tour-ra újra visszatért a dal a setlistbe. Szintén nagyon korán, harmadikként adták elő, első "régi" dalként, fel is pörgette a hangulatot! Zeneileg most sincs sok változás: "természetesen" élődobos változat, és nagyon hangsúlyos a vokalistalányok jelenléte, főleg vizuálisan :D
 

Halo, 1994

A Halo 1994-re, az Exotic / US Summer Tour-ra is velünk maradt; visszakerült második helyre a setlistben, rögtön a Rush után játszották. És ez volt az első élődobos előadása a dalnak: ebben a videóban Santiago De Chile-ből élvezhetjük Alan Wilder tűpontos játékát.
 

Halo, 1993

A Halo "értelemszerűen" a setlistben maradt a Devotional Tour-ra is; őszintén szólva engem kicsit meglepett, hogy egy turné, ami simán dob olyan dalokat, mint az A Question Of Time, a Black Celebration, a Shake The Disease, a Strangelove, vagy a Master And Servant, hogyhogy ilyen simán a dallistában tartotta a Halo-t? A dalhoz nem igazán nyúltak hozzá; a Devotionalos köntös ellenére ez szinte teljesen ugyanaz, mint a World Violation Tour-változat. Érdekesség még, hogy ez a dal a Devotional VHS-en nem szerepelt, csak a DVD-n.
 

süti beállítások módosítása
Mobil