Depeche Mode összes

Depeche Mode összes

Még hogy az elektronikus zene lelketlen lenne?!

2020. szeptember 17. - Szigi.
A World In My Eyes maxi különböző verziói ugyanazt a hangulatot árasztják, mint maguk a dalok: erősen táncos, nagyon Kraftwerkes, mégis nagyon fülledt hangulatú átdolgozásokról van szó. A WORLD IN MY EYES (OIL TANK MIX) mindjárt egy olyan alkotás, ahol nem is tudjuk, hogy melyik Kraftwerk-számra emlékeztet az alap (Numbers, The Man Machine, Home Computer - ez a három a legesélyesebb), ami nem is csoda, hiszen Francois Kevorkian készítette a mixet, aki 4 évvel korábban a Kraftwerk: Electric Café című lemezét mixelte. Alan Wilder el is mondta, hogy ez a dal az élő cáfolata annak, hogy az elektronikus zene lelketlen lenne! Mélységesen egyetértek Mr. Wilderrel :)
 

A World In My Eyes érzéki B-oldalasai, második rész: Sea Of Sin

A World In My Eyes másik B-oldalasa egy olyan dal, ami mind hangulatában, mind hangszerelésében, mind szövegvilágában rokon a Happiest Girl-rel, ez pedig a SEA OF SIN! :) Ugyanazok a kemény dobok, dús basszusok, és ugyanaz a szexualitást sugalló szöveg jellemzi ezt a dalt is, mint a Legboldogabb Lányt. Érdekesség, hogy akárcsak a Happiest Girl (Jack Mix)-nél, itt a Sea Of Sin-nél is külön mixnevet adtak az eredeti verziónak, ez a változat a Tonal Mix névre hallgat. A kedvencem a második versszaktól bejövő, visszatérő, nem tolakodó, mégis meghatározó torzított gitárszerű effekt, ami onnantól végigkíséri a dalt. A Sea Of Sin-nek hosszas, szépséges instrumentális levezetése van - ezzel zárultak tehát a Violator-korszak újdonságai. A következő kislemez 1993-ból már teljesen más stílusú lesz... Ti melyiket szeretitek jobban, a Sea Of Sin-t, vagy a Happiest Girl-t? Én a Sea Of Sin-re szavazok :)
 

A World In My Eyes érzéki B-oldalasai, első rész: Happiest Girl

Azok után, hogy a Personal Jesus-nak énekelt B-oldala volt, az Enjoy The Silence-nak 2 db instrumentális B-oldala, a Policy Of Truth-nak már csak 1 db instrumentális B-oldala, akár tartani is lehetett attól, hogy a negyedik, World In My Eyes kislemezre már nem marad muníció. Szerencsére alaposan ránkcáfolt a zenekar, hiszen két Dave által énekelt remek dalt is tartogattak az utolsó maxira - és ez az előzetes tervek szerint is így lehetett, hiszen mindkét B-oldalas a felvételi időszakban, még 1989 második felében született. A két dal közül az első a HAPPIEST GIRL, egy fülledt, érzéki, táncolható dal, hideg dobokkal, meleg basszusokkal, és nem túl bonyolult, viszont igencsak testiség-központú szöveggel. A dallamban még valami magyar népdalosat is fel vélek fedezni! :) A Happiest Girl sokáig úgy volt, hogy felkerül a lemezre (érdekes, hogy ugyanez fel sem merült a legalább ilyen remek Dangerous vagy Sea Of Sin esetében), ám aztán lehagyták róla, Alan Wilder szerint azért, mert nem tartották elég erősnek ahhoz, hogy a Violatorön szerepeljen. Mi a véleményetek erről? :)
 

Újabb kétnapos megemlékezés-sorozat: 30 éve jelent meg a World In My Eyes!

És akkor eljött a napja, hogy az utolsó Violator-kislemez 30. évfordulóját is jó alaposan, 2 napnyi bejegyzéssel megünnepeljük: 1990-ben ma jelent meg a WORLD IN MY EYES maxi! A klipverzió itt kissé csalós, ugyanis nem a rövidebb single verziót, hanem az albumverziót takarja. E sorok írójának még mindig ez a kedvenc Depeche Mode dala! :)
 

Egy vicces It's Called A Heart fellépés a sok közül

Az It's Called A Heart-hoz valahogy nagyon sok utólag kínos, vagy vicces fellépés fűződik. Ez még talán nem is a lefurcsább, de azért elég különös így látni a fiúkat, 1986-ból, már a Black Celebration évéből... mindenesetre ezzel a fellépéssel búcsúzunk a mai It's Called A Heart-naptól, hogy holnap-holnapután újabb monstre bejegyzéssorozattal várjunk titeket, egy sokkal népszerűbb dal évfordulója kapcsán... ;)
 

Mi is az új dalunk címe? És miről is szól? Jópofa trollkodás 1985-ből

Miről is szól az It's Called A Heart? Dave Andyra néz, Andy pedig megpróbálja felhívni Martint, a szövegírót, de közben Dave elővesz egy papírt és onnan próbálják elolvasni, hogy miről is szólhat a dal... közben Andy valami olyasmit magyaráz, hogy a szív egy misztikus dolog, minden jónak és rossznak a központja... jópofa kis trollkodás 1985 szeptemberéből, a Saturday Picture Show: Pop Profile című műsorból! :)
 

És egy laposabb Fly On The Windscreen, 2009-ből

A Fly On The Windscreen - szintén meglepetésre - a Tour Of The Universe első fél évében is műsorra került, 2009-ben - a turné utolsó harmadára cserélték le a World In My Eyes-ra. A verzió ezúttal meg se közelítette sem a Black Celebration Touros sötét hangulatú változatot, sem a Devotional-verzió dögös, érzéki ünnepélyességét; a B-oldalas verzióban kezdődő, majd Black Celebration albumverzióval záruló Fly On The Windscreen elég laposan szólt a 2009-es turnéváltozatban. Vagy valakinek ez a verzió a kedvence? ;)
 

Az a Fly On The Windscreen koncertfelvétel, ami mindenkinek elsőként jut eszébe

Ha Fly On The Windscreen, és koncert, akkor természetesen mindenkinek elsőként a Devotional Touros változat ugrik be! Az 1993-as koncertkörútra nagy meglepetésre bányászták elő a dalt, sőt, igen előkelő helyen játszották, hiszen a második ráadás első dalaként csendült fel! Élő változata rákerült az In Your Room maxira, és összességében a Devotional koncertfilm egyik legemlékezetesebb pillanata. Belénk égtek a pillanatok: ahogy Dave magára markol, ahogy Martin rázza a haját a szinti mögött, ahogy Dave a "Now"-t a közönséggel énekelteti, ahogy kimegy oldalt az oldalsó páholyban ülőkhöz, akik annyira meg akarják fogni a kezét, hogy majdnem leszakad az emelet; majd pedig a végén egy gyengéd "Kiss me" Dave szájából, miközben a szerencsés első sorral pacsizik, és ahol éppen egymást nyomják agyon az őrjöngő rajongók...
 

A Fly On The Windscreen ragyogó 1986-os koncertváltozata

Ahogy azt ma már említettem, a Fly On The Windscreen sokkal nagyobb pályafutást futott be Depeche Mode koncerteken, mint az It's Called A Heart. Az első felbukkanása természetesen a Black Celebration Touron volt, ahol harmadikként játszották, a Black Celebration és az A Question Of Time után (elég vagány három új dallal kezdeni a koncertet, nem? Bár, persze a Tour Of The Universe-t is így kezdték... :D ). A FLY ON THE WINDSCREEN ezen koncertverziója csodálatos: a "kiss me now" utáni mély, kísérteties "yeeahh" baromi jól hangzik a dalban; van egy instrumentális, vasütögőtős betét (ahogy később a Stripped 101-es verziójában is), és a végén még egy plusz szintirész is felcsendül. Kitűnő változat!
 

Vajon ki a leglelkesebb a zenekarból az It's Called A Heart koncertverziójában? Tudjátok :D

Hogy játszotta vajon a Depeche Mode ezt az utált számot koncerten? Noha egyedül a Black Celebration Touron volt a dal, ezen a londoni felvételen nem látszik, hogy nagyon "utálkoznának" :) Ráadásul még az Extended Mixből vett részlettel is kezdik a dalt, ami így csaknem 5 és fél percesre duzzad. 1:21.-nél Andy őrülten ugráló lelkesedése szinte megható, igaz rögtön utána Alan unott arca visszaránt minket a földre. Andy végiglelkesedi a dalt, később is fel-feltűnik, ahogy biztatja a tömeget. Martin "let me tell you" szövege itt is feltűnik, sőt a dal vége felé egy rövid instrumentális résznél Martin plusz vokállal is kedveskedik. A dal vége megintcsak hosszabb, mint az albumverzió. Egyáltalán nem rossz koncertfelvétel! :)
 

süti beállítások módosítása
Mobil