Egy újságíró, Andrew Perry 1998-ban a Q magazinban olyan sztorit mesélt el, ami ijesztő bepillantást enged az eldurvuló turné bugyraiba. A Stripped című könyvből idézünk:
"A Primal Scream mindig egy csomó lemezt hordott magával, lejátszót is vitt az öltözőbe, úgyhogy mindenki táncolt. Dave Gahan meg a szoba közepén ült egy karosszékben és ijesztő mennyiségű kokaint szippantott fel. Hirtelen rádöbbent, hogy újságíró vagyok, rám mutatott, és az egyik nagydarab lakája elkapott. Le kellett térdelnem a karosszéke mellé, hogy beszélni tudjon velem. Elkezdett motyogni, hogy mennyire nem értik meg őt az emberek, majd hirtelen hangulatot váltott, azt mondta, hogy megátkoz, és a következő, amit észrevettem, hogy beleharapott a nyakamba! Ekkor már üvöltött és mindenki őt bámulta. Kiviharzott a szobából és akkor is folyamatosan azt ordította, hogy átkot mond rám. Úgy tűnt, hogy teljesen magánkívül van, de aztán a színpadon abszolút összeszedettnek és profinak tűnt"
Dave reakciója, 2001-ből: "Emlékszem, hogy olvastam az írást, de arra nem, hogy valóban ezt tettem volna. Abban az időben tényleg csodáltam a vámpírokat. Kezdtem elmerülni abban a világban, amit teremtettem és hittem is benne. Talán tényleg vámpírnak képzeltem magam".
Mindenesetre, itt a második este felvétele a Jones Beach-ről.
Érdekes, de Robert Smith-et is megihilette ez a Depeche Mode-hoz kötődő kiruccanás New Yorkban. Az 1996-ban megjelent Club America című Cure-dal hátteréről a következőket nyilatkozta: "Átugrottam New Yorkba 1994 nyarán Perry Bamonte-tal, mert akartam látni egy meccset a Foci VB-n. New Yorkban épp a Depeche Mode lépett fel, és Perry bátyjával, Daryl-lel (aki éppen ebben az időben velük dolgozott) kimozdultunk egy kicsit New Yorkba (az összes bársonyköteles bejáratú helyre). A meghosszabbított limók és a VIP-páholyok - nem nagyon vicces helyek, főleg ez utóbbiak. Bementünk egy klubba: ennyi volt az egész. De bementünk több különböző helyre és elég komolyan a figyelem középpontjába kerültünk... És rá is játszottam, sokkal szörnyűbb mértékben, ahogy kellett volna. És aztán hazafelé a repülőn írtam ezt a dalt, mert megpróbáltam valamilyen módon megmagyarázni ezt magamnak. Tudod, ez ironikus. Van egy fotóm, ami ezekről a celebekről készült és ott voltam köztünk, és közben undorodtam magamtól! És ez a dal, nem egy kanáriruhás lány ellen íródott, hanem saját magam ellen, mert részt vettem az egészben."
Kezdjük a fényessel: Daryl Bamonte kedves ismerősökkel futott össze: bátyjával, aki ekkor a The Cure tagja volt, és a Cure énekesével, Robert Smith-szel
"Újabb este a Jones Beach-en. Ahogy kinéztem az öltözőből, biztos voltam benne, hogy egyből felismertem a Stabbing Westward megváltozott frizuráját - de csak a bátyám és Robert Stmith volt az, akik úgy döntöttek, hogy átugornak egy Concorde-dal, hogy meglepjenek / zaklassanak / gratuláljanak nekem. Oké, valójában csak azért jöttek, mert egy külön páholyt akartak szerezni a Giants Stadionba a holnapi Olaszország - Írország VB-focimeccsre... (...) Egy rövid kiruccanás New Jersey-be a Giants Stadionhoz. Azt a pólót viseltük, amit Perry készített ágyneműből és növényi festékből. A mi kis >>külön páholyunkban<< 30 ember volt - ebből 27 Írországnak szurkolt, 3 pedig Olaszországnak: a két Bamonte (természetesen) és Mr. Smith... Az olasz zászló piros, fehér és zöld, az ír zászló pedig narancs, fehér és zöld, és ha távolról nézted a tömeget, mindkettő ugyanolyannak tűnt. Gyanús, hogy az eladók nyomtattak néhány zászlót, amin volt sötét mandarin szín, fehér és zöld, és eladták mindkét szurkolótábornak: >>Igen, igen, Paolo, a piros kicsit megfakult... Na, na, Paddy, a narancs mindig kicsit sötétebb kinyomtatva...<< (...) Egy fantasztikus étteremben voltunk tegnap este, Café Tabak a neve. Egy exkluzív asztalt kaptunk az emeleten és körbenéztünk odafent a gyönyörű embereken. Azt gondoltam, hogy "Igen... a világ legjobb bandájában játszom, Manhattanban vagyok egy jegyzett étteremben és biztos vagyok, hogy Naomi Campbell átnéz ránk a másik asztaltól és azt gondolja: "Azta, nézd azt a vagány rocksztárt, a karrierje fénypontján, nézd, ahogy viselkedik" - és ez volt az a pont, amikor Robert bejelentette, hogy elege van abból a sovány nőből, aki ŐT bámulja..."
Íme az első Jones Beach-este felvétele:
https://dmlive.wiki/wiki/1994-06-16_Jones_Beach_Amphitheatre,_Wantagh,_NY,_USA/Source_1
Dave a Humanist nevű projektben fog részt venni, olyan énekesekkel, mint Mark Lanegan (Soulsavers, Queens of the Stone Age), Mark Gardener (RIDE), Joel Cadbury (UNKLE), Jim Jones (Thee Hypnotics), Carl Hancock Rux (David Holmes, Portishead), vagy éppen John Robb(The Membranes).
A projekt weboldala: