Nézzük meg, mit ír Jonathan Miller a Stripped című könyvben Vince Clarke 40 évvel ezelőtti kiválásáról! "Eltekintve a néhány megjelent negatív kritikától, a felszínen a Depeche Mode folyamatos emelkedése kétségtelenül zökkenőmentes volt. Tényleg? Sokat elmond a tény, hogy mikor Fletcher, Gahan,…

És mi volt a helyzet kedvenc zenekarunknál 40 éve? Minden bizonnyal teljes volt a boldogság; 2 év közös munka után végre befutottak, Top 10-es kislemezük volt (Just Can't Get Enough), Top 10-es albumuk (Speak And Spell), és magabiztosan készültek az elkövetkezendő időszakra!   Hát, nem.…

Utólag kissé különösnek tűnő okok miatt került vissza a setlistbe a Construction Time Again Tour második felében a Big Muff: a Pipeline-t cserélték le vele, így kivették az egyetlen Martin által énekelt dalt a koncertrepertoárból :D Így tehát aki az utolsó olyan koncertet szeretné hallani, amin…

A számomra sokkal szofisztikáltabbnak tűnő Nothing To Fear!-t az A Broken Frame 1983 tavaszi szakaszaira visszacserélték a Big Muff-ra. Számomra ebből a verzióból elég jól kihallható Fletch mester ténykedése is! :) a vége pedig tényleg meglepő, és kicsit elkapkodottnak is tűnik :D…

A Big Muff 1982-ben csak az év első felében lejátszott See You Tour-on volt a setlist tagja, az A Broken Frame Tour első szakaszán már nem játszották. Ez a változat kicsit jobban emlékeztet az albumváltozatra.  

Sok dalnak meglepően innovatív az 1981-es koncertverziója, és ezalól a BIG MUFF sem kivétel. A BBC felvétel kellően izgalmasan kezdődik, aztán pár másodpercre mintha a Photographic akarna elkezdődni, aztán indul csak az ismert változat. Az eredeti változat "próbáljunk ki minden…

Az A Broken Frame Touron játszotta utoljára a Depeche Mode a Tora! Tora! Tora! című dalát; és ez az a verzió, ami sokunknak beégett, hiszen a Hammersmith Odeonban felvett változat felkerült a Get The Balance Right kislemez nem limitált (!) változatára is. A merész 1981-es koncertváltozat helyett…

A TORA! TORA! TORA! koncertverziói következnek. Az 1981-es BBC felvétel mindjárt káprázatos: teljesen át lett dolgozva az eredeti változat, gyorsabb is lett, rövidebb is, de mégis megmaradt a fenyegető háborús hangulat.  

A Tour Of The Universe legvégén, a 2010-es londoni Royal Albert Hall-fellépésen (Alan Somebody-ja után kettővel) és a turnézáró düsseldorfi koncerten került elő a mindmáig utoljára a Photographic. Ez ismét a "Some Bizzare Version" volt, bár a "bright light-dark room" résznél - ahogy a korábbi…

Amikor 2001-ben egyetlen dal sem volt az Exciter Tour-on 1986 előttről (tekintsünk most el 2 kósza Somebody-tól), akkor valószínűleg kevesen fogadtak volna arra, hogy a következő turnén két dal is lesz a Speak And Spell-ről! Így történt pedig: a "nullás évek közepi" retrózás, "nyúljunk vissza az…