Martin: "Ez talán egy soul szám. Azt hiszem egy Depeche Mode szám a soul-vonal jó oldaláról... (...) Az 'Only When I Lose Myself' egy ballada és egy igen lassú szám, még tőlünk is. Kislemezként való kiadása pedig egyenesen meglepő, hiszen kislemezként általában gyors számokat adnak ki az együttesek. A bevett szokások szerint a gyorsabb számok nagyobb sikerre számíthatnak. Annak a számnak viszont van hangulata és igazán vonzódom hozzá."
Dave: "Erre talán a legjobb példa az 'Only When I Lose Myself', amelyben valaki elveszik valamiben vagy valakiben, hogy aztán magára találjon. Akkor vagy boldog, ha tudsz szeretni... ha pedig éppen szeretsz, nem is tudod mi történik veled. A kérdés pedig ott lebeg: szeretsz vajon ebben a helyzetben lenni?! Jó ez így neked? (...) Azt hiszem, ez a szám sok tekintetben inkább az 'Ultra' folytatása. Az 1998-ban készített számok sokkal inkább lélekkel telibbek lettek. Az 'Ultra' felvételei alatt biztosabb lett a hangom. Úgy éreztem, egyre inkább ki tudom fejezni a bensőmet, a lelkemet az éneklésen keresztül. Teljesen mértékben ki tudom énekelni magam és többé nem kell más nézőpontjából énekelnem. Ösztönöztem magam a tanulásra, mert még jobb akartam lenni abban, amit csinálok. Be akartam magamnak bizonyítani dolgokat. Olyan bizonyságokat akartam tenni, amelyeket nagyon régen tettem már. Hisz időközben eljátszottam a lelkemet... aztán kaptam egy lehetőséget és visszaszereztem. Az 'Ultra' felvételei fantasztikus lehetőséget teremtettek ahhoz, hogy zeneileg fejlődjek és a produkció szempontjából valami újat adjak ahhoz, ami a Depeche Mode hangzását jelenti. Az 'Only When I Lose Myself'-el eljutottam valahová, ahol jól érzem magam. Persze akkor is ugyanazokon a szavakon és gondolatokon kellett elgondolkozzam, amelyeken Martin írt le, de már úgy tudtam visszaadni őket, ahogy én magam érzek a megfogalmazott dolgok iránt. Valahogy mindig is hatást gyakoroltunk egymásra Martinnal. Még ha ezt adott szituációban nem is tudatosan csináljuk, ez az, amitől igazán ilyen hosszú ideje működik a Depeche Mode."
Time Out magazin: "Oh! A banda megfürdött és megborotválkozott - így hirtelen fiatalodtak vagy 20 évet. Az új anyaggal már bölcsen elkerülték a hard-core rock sémát. Dave Gahan édes beleérzéssel énekel, amely visszacsalja a régi idők brilliáns hangzását."
Splash magazin: "A Top 20-as sláger bizony olyan elbűvölő és hangulatos, hogy trip-hoppos nézőpontból akár a Massive Attack is készíthette volna!"
Martin a klipről: ""Brian Griffin elég légiesnek, angyalinak látja magát a számot, így a videó is elég éteri, álmodozó lett. A alábbi tényen kívül nehéz megállapítani vagy megítélni magát a klipet. Márcsak azért is, mert mi mindannyian csak ki-be mozogtunk egy fény látószögében. Brian különböző képeket elevenített meg összetört autókról és küllemükben igen hasonló emberpárokról a roncsolt gépjárművek mellett. Mondtam is neki, hogy tetszik ez a fajta látásmód csak éppen nem igazán értem mit akar jelképezni. Azt hiszem, a hitvallást akarta megjeleníteni. A párok talán az emberi kapcsolatok kétoldalúságát akarják bemutatni azzal, ahogy elvesznek egymásban és hasonlókká válnak." (a fordítások a HDMFC weboldaláról származnak)
Boldog 19. születésnapot, ONLY WHEN I LOSE MYSELF!
