És aztán jön egy dal, ami teljesen összezavar minket, akik lehúznánk a lemezt: az albumzáró CORRUPT ugyanis egyáltalán nem hozza az albumzáró dalok jellegét, másrészről pedig színvonalban simán veri az albumon található alkotások nagy részét. Húzós, bluesos riffek, dögös "hümmögések", közben ezer zörej, végre keményebb alap, már-már Recoilos megoldások. Mindezek felett pedig Dave hangja újra fenyegető, újra ott van minden a dalban, ami anno naggyá tette a Depeche Mode-ot. Az együttes egyik nagy pazarlása volt az eredetileg Corruption címet viselő dalt nem játszani a Tour Of The Universe-en - szerencsére (bombameglepetésre) 8 évvel később a Global Spirit Touron pótolták ezt a hiányosságot! A Corrupt után néhány perc csend következik egyébként a lemezen, majd - az Ultrához hasonlóan - egy plusz alkotás található: ez a Wrong egy "reprise" szerű változata. Ezzel zárul tehát a 10 évvel ezelőtt megjelent Sounds Of The Universe "alap" lemeze.
