Miután Phil és Martin egymás hálószobájában felvették a dalokat, Phil elkezdte a lehetőségét keresni, hogy a zenei látóhatárukat kibővítsék. Steve Burton, aki akkortájt a fiúk barátja volt, valószínűleg látta a a Norman And The Wormds első koncertjét 1978 elején, ami jó bemelegítésnek bizonyult a jövőbeni fellépésekre. Steve: "Martin nappalijában voltunk. Még mindig emlékszem a szoba felépítésére. Azt hiszem, Martin szülei elmentek valahová, és a kanapét körbefordítottuk a nappaliban, és arra álltak rá, és ott adták a koncertet. Valószínűleg kb tízen ültünk az előszobában, néztük a koncertet. Van egy képem is erről: ez lehet talán az első koncertjuk. Ott volt valószínűleg Andy Fletcher is. Később, 2009-ben egy francia magazinban Andy azt nyilatkozta, hogy részt vett a Norman And The Worms legelső koncertjén egy "klubban", aminek "Living Room" volt a címe. Nincs bizonyíték arra, hogy létezett ilyen klub, valószínűleg ez csak egy rossz fordítás, vagyis Andy - ugyanúgy, ahogy mi - a nappaliban (Living Room) látta NATW-t. Andy azt mondta erről az eseményről: "Azta! végre egy fiatal pasas, aki tudja, hogy kell dalokat írni! Esküszöm, hogy így történt".
Az együttes első "igazi" koncertje valamikor később volt, a Nicholas Scool-ban. Phil: "Meghívtuk az egész évfolyamot, hogy nézzenek minket. Azt hiszem, feldolgozásokat vártak tőlünk, és kissé meg voltak lepve, hogy voltak dalaink, amiket mi magunk írtunk. Martin elég idegeskedő személyiség, de mindketten biztosak voltunk benne, hogy menni fog. Van is egy fotó rólam és Martinról, és teljesen véletlenszerűen Andy Fletcher ül közöttünk a háttérben. Ott figyel, lehet látni. Csak akkor vettem észre, amikor másnap megmutatta nekem. Mindig ott sürgölődött a környéken" (ezt a fotót tegnap láthattátok - a szerk :D )
A koncert után a NATW szerződtetett egy basszusgitárost, bizonyos Steve Gallacher-t. Steve: "Én is a Nicholas suliba jártam, kb. egy évvel Martin és Phil alatt, és ugyanabba az osztályba, mint Mark Crick (a Dreaming Of Me kislemez grafikai tervezője). Martinnal párszor már találkoztam, és láttam, hogy elég ügyesen gitározik, sőt, aztán jobban megismertem őt egy németországi utazás során. Én is gitároztam néhány haverommal, Lee Lee Murray-vel és Laurence "Lol" Saville-lal. Mi voltunk az egyik előzenekar a Norman And The Worms-nak. Körülbelül három vagy négy számot játszottunk. Phil Burdett bemutatott minket a közönségnek, és megkérdezte a nevünket. Erre nem voltunk felkészülve, nem is volt nevünk, így elnevezett minket "The Band With No Name"-nek. A koncert után Martin megkérdezte, hogy tudnék-e játszani náluk basszusgitáron. Addig csak 6 húros gitáron játszottam, de azt mondtam, hogy "igen, tudnék". Elkezdtem gyakorolni a nagybátyám basszusgitárján, és gyakran összegyűltünk Martin hálószobájában vele és Phillel. Szerintem ahogy én basszusozok, az kicsit Martin hatása is, mivel nagyon egyértelmű ötletei voltak arról, hogy egy basszusmenetnek hogy kell megszólalnia, még el is énekelte nekem a basszusdallamot, így tanultam meg játszani.
Egy basildoni énekes, Roni Adams is jelen volt a NATW egyik előadásán, sőt énekelt is a bandával. Ez valószínűleg a banda első fellépése volt "valódi helyszínen", a Southend-On-Sea-i Esplanade kocsmában. "Tum Buxton néven feltörekvő DJ és és énekes voltam, és különböző koncerteket hoztam össze a kocsmába. A bandának a kocsmában lettem bemutatva, pont a fellépés előtt. Egy nagyon rövid beszélgetésem volt Martinnal, amikr megkérdeztem, hogy milyen hangnemben kell énekelnem. A dal, amit énekeltünk, a "Gonna Get Along Without Ya Now" volt, Viola Willis-től. A nővérem volt a háttérvokalista, és hat hónapos terhes volt, tehát a koncert kb. 1978 februárjában kellett, hogy történjen. Anyukám csinált rólunk fotókat" (A Gonna Get Along Without Ya Now című népszerű, sokatok által bizonyára ismert 1951-ben kiadott dal dal Viola Willis általi feldolgozása 1979-es - a szerk ;) )
1978 augusztusában a NATW két további koncertet adott hétfőnként a basildoni Van Gogh Club-ban. A további fellépők a Grinder, Mik Bostik, a The Vandals és a Get Together Band voltak.
Egy újabb iskolai koncert után a NATW előzenekara egy másik helyi banda, a The Neatelllls volt az egyik előzenekar. Mivel a NATW felkérést kapott, hogy lépjen fel augusztus 20.-án az Első Basildoni Rockfesztiválon, felkérték a The Neatelllls dobosát, Pete Hobbs-ot, hogy játsszon velük, mivel nem akartak akusztikus koncertet adni. Pete Hobbs később a No Romance In China tagja is volt. Úgy tűnt, hogy cserébe Pete Hobbs-ért Martin is fog játszani a The Neatelllls-ben, amit Robert Marlow is megerősít: "Az iskolában volt egy másikhelyi együttes ugyanabban az időben, mint a Norman And The Worms, amiben szintén játszott Martin, két hippivel. Nem emlékszem a nevükre, de az egyik hippi írta a Television Set-et." Ez egészen pontosan Jason Knott volt, a The Neatelllls egyik tagja. Vince azt állítótta, hogy Jason Martin egyik barátja volt, noha egy basildoni fotós, Tim Williams úgy emlékszik, hogy Jason barátja volt Vince Clarke-nak is. Marlow azt állítja, hogy "Martin írt egy hódító dallamot, ami végül még a Depeche Mode setlistjébe is eljutott"
Idézzük fel tehát ezt a dalt, 3 évvel későbbről, a Depeche Mode előadásában: következzék a TELEVISION SET!
