Depeche Mode összes

Depeche Mode összes

Live Spirits, tizenhatodik rész: I Want You Now

2020. augusztus 01. - Szigi.

Az, hogy az (első) ráadás Martin-dallal kezdődik, nem újkeletű dolog: már a Music For The Masses Touron az A Question Of Lust került prezentálásra a színpadra történő visszatérés után. Aztán a Devotional Tour vége felé jött újra elő ez a szokás, akkor a második ráadásban - az 1993-as kora téli koncerteken Martin a Somebody-t kezdte énekelni a Fly On The Windscreen helyett - aztán azóta egyetlen turné kivételével mindig Martin jön vissza a ráadásra: ez az egy kivétel a Tour Of The Universe első szakasza volt (ezeken a Stripped volt a visszatérő dal, Dave előadásában). Igazából tehát senkit nem ért meglepetésként, hogy ezen a turnén is Martiné volt a ráadás első dala. Az énekes-dalszerző rengetegszer énekelte ezen a turnén a Somebody-t (sokkal többször, mint bármelyik korábbi turnén! - igaz nem is mindig volt ilyen hosszú turnéja a DM-nek!), illetve jópárszor a korábban állítólag nem annyira kedvelt slágerüket, a Strangelove-ot adta elő Peter Gordeno hangszerelésében. Ezért is különösen kellemes meglepetés, hogy az utolsó koncertre előszedték a Global Spirit Tour egyik meglepetésdalát: ez az I WANT YOU NOW! Az, hogy Martin ennyi dalt vett elő a Music For The Masses-ről (ne feledjük, hogy a Strangelove mellett a The Things You Said is feltűnt a turnén, sőt, fel is került a koncertlemezre) talán annak köszönhető, hogy az említett lemez 30. születésnapját ünnepelte (még ha az I Want You Now és a The Things You Said csak 2018-ban is került prezentálásra). Az I Want You Now ráadásul különleges dal, hiszen a "saját" turnéján, a Music For The Masses Touron nem szerepelt a setlistben, azóta viszont három turnén is játszották, ráadásul mindhármon teljesen más hangszerelésben; a World Violation Touron egyszálgitáros verzióban, az Exotic Touron Alan Wilder emlékezetes "trip-hopos" változatában, most a Global Spirit Touron pedig Peter Gordeno zongorás előadásában. A dal az utolsó, 2018 nyári "fesztiválos" turnészakaszra kikerült a setlistből, így nagy öröm, hogy az utolsó koncertre újra előszedték! Különlegessége még a dalnak, hogy - a Boys Say Go! után - ez az a dal, ami a legtöbb Depeche Mode koncerten felcsendült, de magyarországi koncerteken sohasem játszották (ezen a turnén is pont elkerült minket; télen is játszották, de nálunk a Strangelove csendült fel a téli Arénás koncerten; a fesztiválszezonra pedig pont kikerült az eljátszott dalok közül). Gordeno változata ráadásul örömtelien megtartotta azt a 6 vérfagyasztó hangot, ami belénkégett a World Violation Tourról: Martin 1990-es kezdő pengetéseit ezúttal zongorán hallhattuk. Sajnos ezen a turnén kicsit sietve, ritmustalanul játszotta Gordeno ezt a zongorás változatot, bár úgy is lehet nézni, hogy még ezzel is különlegesebbé tette azt (és nem csak szimplán zongorán játszotta az 1990-es gitáros verziót). A szokásos "zászlós" kivetítés előtt kezdődött a ráadás, amelybe ezúttal nem került bele a "Somebody" szó, hiszen nem azt a dalt adták elő. Martin bakancsban várt az énekrésze kezdésére, majd bal kezével szinte óvva a mikrofonját énekelte a dal túlfűtött sorait. A második versszaknál már nem "óvja" a mikrofont, hanem a közönség felé mutat. Nagyon tetszetős, ahogy egy pillanatra a teljes tömeget mutatják, akik áhitatos csendben élvezik Martin énekét. Az "i just want you" után a "nooooow" szót nagyon hosszan énekli ki Martin, és Gordeno le is áll a dallal, hogy aztán újrakezdhesse azt (kicsit pont, mint ahogy Alan tette azt a 101-en a Somebodyval). A bárzenés hangokkal ijesztgetett újrakezdés aztán szerencsére az eredeti mederben folytatódik, Martin a harmadik versszakot is a közönség felé mutatva énekli. A végén jön az "óóóó-s" közönségénekeltetés, ami szerintem nagyon is koncertre termett (a Strangelove vagy a Somebody végén sokkal nehezebb lett volna énekeltetni), és ami ezen a felvételen nem látszik, hogy el is indul a közönségénekeltetés, de valahogy nem áll össze igazán: a közönség meglehetősen összevissza énekel. Dave visszatér a színpadra, megköszöni a közönségnek az éneket, majd szokás szerint bemutatja Martint és Peter-t a közönségnek (lehet, hogy néha jólesne neki, ha őt is bemutatná valaki?).

A bejegyzés trackback címe:

https://depechemode.blog.hu/api/trackback/id/tr7216097162

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ZeroHero 2020.08.04. 20:12:49

Ennek nagyon örültem! A Peter-féle zongorás átiratokat mindig is egy kicsit biztonsági játéknak tartottam, mert lényegében nem kell előbányászni a régi hangsávokat, szinti hangszíneket, lejjebb transzponálni, hogy kiénekelhető legyen sok-sok év után (vagy netán teljesen átdolgozni), hanem Peter lefordítja zongorára a nótát és Martin elénekli. Persze gyöngyszemek így is akadnak, pl. az Insight vagy az It Doesn't Matter Two és ez is közéjük tartozik. Tény, hogy egy kicsit öregesen énekli Martin, de jól áll a dalnak, és az a Somebody-féle leállás egy egyszerű, de mégis zseniális momentum!
süti beállítások módosítása