Na akkor elsőként!
Ultra jó volt. Felejthetelen, mint minden DM koncert!
---
NAGYON ÁLLAT VOLT!
3 ORÁVAL KONCERT ELÖTT MÉG SIKERÜLT JEGYET KAPNOM!!!
NAGYON MEGÉRTE
---
Csodas este volt, kar, hogy ez 2 ora igy elrepult!
---
Hát igen nagyon über volt a koncert.
Lécci segítsetek, volt a kivetítőn egy csaj az I Feel You alatt, végig engem nézett, majd levette a blúzát, meg tudná adni vki a csaj mobilszámát, előre is köszi :)))
---
nagyon jo koncert volt !!!
a csaj sem volt rossz :D a kivetiton
de aki beállt a hazunk elött a shell kutnal egy opellel a kocsibejároba az már annyira nem vicces
esélytelenül nem tudtam haza vinni senkit sem
monjuk igy legalabb egyböl itthon vagyok kocsikazas nélkül :)
---
F@sza volt a koncert, fog valaki mást írni? :)
---
Shake the desease-t máshol is így vette a közönség? Az a taps a végén nagyon jól sikerült, Martinnak is tetszett (gondolom ezen nevetgélt)
---
Szuper jó kis koncert volt!!!
Nagyon várom már a júniusi open air előadást is !
Baromira megénekeltette Budapestet Dave, köszönjük !!!
---
Kár, hogy a Leave in silence-t kihagyták. De így is frenetikus koncertet adtak, illetve a közönség se volt semmi ;-)
---
mar bocs, de a setlisten LIS volt. amugy a setlist itt van a kezemben, azert vagyok ennyire biztos benne. :) uccso pillanatban vmi porszem kerult a gepezetbe... pedig majdnem osszejott master lacus armanykodasa. :) kapott ismet kb 3 percet a kivetiton a szemet! de az everything alatt en is kint voltam!
---
A 121-es szektor D sor 3. szék volt az enyém. Életemben most láttam legközelebbről a Nagyszerűeket. Nem nagyon hallok, a hangom elment, jó buli volt.
---
Hihetetlenül gigajó koncert volt! Ááááááááááááááááááá! :)))
Én a kamerás/fénypult mellett álltam és ott a kamerára egy olyan setlist volt felragasztva, amin a Shake the Disease szerepelt.
---
Sok olyan koncerten voltam már életemben, ahol valahogy nem tudtam átérezni azt a hatalmas élményt, hogy ott vagyok, hogy ott a zenekar, aki nekem zenél (pl. 2001 DM, 2002 Cure, 2005 A-Ha). Nagyon kevésszer van olyan, amikor elkap az "ihletett pillanat", és át tudom érezni ezt a kivételes pillanatot (2005 Garbage, 2005 Cure).
Nos ez azok között a koncertek közül, amelyeken nem tudtam átérezni az "ottlét-élményt", a legjobb volt :-)
Öregesen, f7re mentünk ki , és még kényelmesen odaértünk a második kordon utáni kb. tizedik sorba. A szinpaddal szemben kissé jobbra álltunk, pont a kifutóval szemben.
A Bravery fél óra alatt lezavarta a műsort, nem is volt rossz, elég tisztességes tapsot is kaptak. Az énekes hangja kissé Cure-os volt, amit a lemezen nem fedeztem fel. Aztán újra beindult a felerősített hangú DJ Set, amitől 9 óra felé lassacskán egy techno party kerekedett: a húzós ütemekre a közönség kitartóan tapsolt, sokan csápoltak. Aztán mértanilag pontosan 9kor elindultak az I Want It All mormogó hangjai... és jöttek az élmények egymás után
- A Pain That I'm Used To: halk!!! jajj, de halk. Kísért a tavalyi bécsi A-Ha "élmény"... Dave hangja alig hallatszik, a dal is féloldalasan szól. Kissé ijesztő kezdés. Kedves az UFO gömbben a "Hello" felirat.
- John The Revelator: feltolták a potikat! mindjárt sokkal jobb. Dave meglepően tisztán énekel, nyoma sincs az üvöltözéseinek, mintha 1993ban lennénk. Megérkezik a kivetítő első darabja is. És a végén: "Good evening Budapest!"
- Question Of Time: jelentem, megvolt életem első koncertje, amin tetszett ez a dal! tisztességesen előadott, pörgős, jókedvű alkotás. A közönség hálásan tombol, mi is. Egyébként ahol állunk - pedig nagyon jó helyen álltunk - szinte semmi zúzda nem volt, de még lökdösődés sem. Örülünk.
- Policy Of Truth: lassacskán láthatóvá válik minden eleme a kivetítőnek. Zseniális a színpadkép! Szarrá veri az Exciter és a Singles Tour színpadképét. A dal különösebb extrák nélkül lemegy, most sem lett a szívem csücske.
- Precious: lágy, finom kezdés, szívbemarkoló szöveg. A közönség meglepően jól tudja a szöveget. Biztos sokat hallgatnak Rádio1et.
- Walking In My Shoes: elmaradhatatlan koncertszám: megjelenése óta mindegyik koncerten felcsendül, sőt, a szólóturnék (Martin, Dave) mindegyik koncertjének is résztvevője volt. Kicsit kezd kikopni számomra, de mindig hatalmas élmény. A kivetítő csaknem minden számban szenzációs, itt is.
- Suffer Well: tombolás újra indul, a refrént mi énekeljük, Dave-nek ez láthatóan jólesik. Amúgy viszont sokkal kevesebbet kommunikál velünk, mint 4 éve. A többiekhez sem nagyon szól, Christian-t viszont háromszor is bemutatja.
- Damaged People: ahhoz képest, hogy a Macro-t sokkal jobban szeretem, nagyon bejött ez a dal. Gyönyörű, keleties, ragyogó kivetítéssel megintcsak. Az UFO feliratai is mindig találóak. Ejj, de eltalálták ezt a színpadképet.
- Home: Air az eleje, DM a vége. A közönség meglepően örül a dalnak. Ez is a kikopás határán van már számomra.
- I Want It All: hatalmas tere van ennek a dalnak, ezt újra megállapítom, és előnye, hogy rövidebb, mint az albumverzió. Itt azonban már kezd sok lenni a pihi.
- Sinner In Me: ezaz! újra indul a "zúzda". Ezt úgy kell érteni, hogy újra táncolunk. A dal vége orgazmus, a koncert egyik csúcspontja. Szó szerint agyonzúzzák, kőkemény lábdobokkal. Nagyon-nagyon bejön.
- I Feel You: újabb klasszikus, immáron 13 éve az elnyújtott Devotional verzióban. A gitár kissé fémes hangzású volt, és nagyon büntetett. De ezt a dalt szerintem sokan unják a hatodik perc után a koncerteken. Dave hangja viszont félelmetesen jó. Az este legkellemesebb meglepetése! Hibátlanul énekel, mint tizenix éve. Elképesztő.
- Behind The Wheel: hopp, beindul az ugrabugra! És a kivetítőn a jó kis hangszórók! Hatalmas a hangulat a nézőtéren, az ülőhely konkrétan áll és tombol, mi pedig lent csápolunk. Az egyik legnagyobb tombolás meglepő módon erre van .
- World In My Eyes: ez az egyik legnagyobb kedvencem, de nem ez alapján a koncert alapján. Váratlanul kissé leül a hangulat, a közönség csak akkor élénül meg, amikor Dave a refrént a színpad másik-másik oldalán énekli. Az UFO-ban Andy fáradt szemét láthatjuk. A dobok néha gyengén szóltak: itt is.
- Personal Jesus: ezen az estén számomra a könnyedebb, bulizósabb dalok jöttek be. Konkrétan ez volt számomra a koncert csúcspontja! A dal végén a megőrülés minden pénzt megért. Üvöltjük, hogy "Reach out and touch faith!" és közben széttárjuk a karunkat... és így tesz még tizennyolcezer ember... lúdbőröztető látvány.
- Enjoy The Silence: a gigasláger a végére. Dave csak a versszakokat énekelte, a refréneket mindig ránk bízta. A világ legegyszerűbb és legnagyszerűbb dala. Lemennek...
- Shake The Disease: a fülesünk (ultraviolator barátom és topictársunk) nekem is Leave In Silence-ot súgott, kíváncsi vagyok, hogy a cliftony77 által elkért setlisten melyik dal szerepelt. A szám az egyik kedvencem és Martin csodálatosan prezentálta. Mély mondanivaló, szívhezszóló gondolatok, ízléses zongoraszóló. Az "understand me" előtt ütemre tapsolunk, és amikor olyan résznél tesszük ezt, amikor nem kéne, Martin hangosan elneveti magát! Ilyet se láttam még tőle, főleg nem koncerten. Szép pillanat!
- Just Can't Get Enough: titokban reménykedtem egy Photographicban, hiába. De nem volt baj: ez az este számomra a könnyedebb dalokról szólt, így erre a dalra is hatalmasat tomboltunk. Dave egy idő után nem csak a "just can't get enough" sort, hanem teljes versszakokat is énekeltetett velünk. Na, volt ott nagy kavarodás! Dave meg röhögött rajtunk. A dal végén hosszas (talán túl hosszas) közönségénekeltetés.
- Everything Counts: retro blokk utolsó dal: remekül átdolgozott Everything Counts! kissé hasonlít a Devotional verzióra, de annál szellősebb. Szépen levezényelt dal, a közönség tagjaival a kivetítőn, és a végén újra a közönségénekeltetéssel. Meglepetésemre újra lemennek: az hittem, hogy Európában a két ráadást egybe lenyomják, de nem.
- Never Let Me Down Again: újabb dal, ahol látványelemek voltunk és nem bántuk. A dühöngőből a lelátót nézték az emberek, a lelátóról a dühöngőt és járt jobbra-balra a kéz... Óriási látvány, századszor is lúdbőrőztető. A dal 2006os verziója egy kicsit meg van bolondítva a második refrén után közvetlenül. Jó verzió, kicsit hiányzott belőle az aggromixes gitár.
- Goodnight Lovers: csodás zárás! Méltó és felemelő. Összekapaszkodott soul brothers, énekelnek a soksok soul sisternek és soul brothernek - meg vagyunk hatódva. A végén egy puszi Martin fejére és "See you next time"!
És könnyű a búcsú, mert 3 hónap múlva újra találkozunk!
---
Na akkor a friss élmények hatása alatt:
szerintem nagyon rendben volt ez a koncert,
a közönség leírhatatlan volt, szinte mindenki végig állt és táncolt
mi a 116-osban voltunk, amely aztán tényleg nincs közel a színpadhoz, de végig tomboltak, minden számot énekeltek, én mag attól féltem, hogy majd leugatnak, ha felállok, aztán meg az volt ciki, ha vki ülve maradt
szerintem nagyon bekezdtek az elején a APTIUT-val a JTR és a AQOT-mal, szinte robbant a terem, a Question-nél a közönség nagyon odatette magát, és ezt a dm is nagyon jól látta, de érezhetően visszavettek a Policy Of Truth-nál, amit én meglehetősen sajnálok (A Remasterelt frankfurtin sokkal jobban szól)
a Precious szerintem nem koncertnóta és nekem úgy tűnt, Dave nem is éli át.
A Walkingnál megint, mint mindig megborzongok, főleg a refrén alatt, az extázisszerű: "I'm not looking for absolution/Keep the same appointments I kept"...
viszont szerintem itt-ott nem szólt jól a cucc a Walkingban, de ez lehet, hogy csak az én fülem...
A SufferWell refrén-gyengesége szerintem nagyon kijött most, de ebben nyilván vitatkozunk, amúgy a verzék nagyon jól szóltak,
ellenben a Damage-en bealudtam,a Home tetszett, de a gitárszóló nekem hamiskás volt, ugyanakkor hajoljunk meg Martin előtt, mert ez az egy szám volt teljesen új köntösben, szinte semmi más, és ezt nagyon bánom, mert minden live-verzió kurriózum, viszont most csak azokat kaptuk, amelyeket már ezerszer hallottunk
Az IWant It All azért volt jó, mert utána jött a Sinner, ami nem volt rossz, nem volt rossz, de elvette a kedvem, hogy a közönség 60%-ának nem jött be igazán, A IFY-ra elképesztően sokan mozdultak be, ott megint felfelé íveltünk, a Behind THe Wheel odakúrt rendesen, és őrület volt, a WIME szerintem kurvajó volt, bár a 93-as verzió az igazi, de ezt jól nyomták, de nem ez volt a közönségkedvenc, meglepően bejött nekem a PJ és az Enjoy, de nagyon gagyi volt kivetítő alatta, ellentétben a többi szám projektoraival, amelyek tök jók voltak (főleg IFY - a csaj miatt is)
Fura, de a lecsupaszított Shake volt a kedvencem, a Leave In Silence egyszerűen nem illik a sorba, szóval jó, hogy nem azt nyomták
a Shake annyira jó szám, annyira őszinte, annyira átélhető, kösz, Martin
a közönség embertelen volt azzal a tapssal, amikor Gordeno abbahagyta a szólamot, elképesztően jó volt, gratula mindenkinek!!!
a JCGE- miatt is hódolat a kórusnak, hogy ebből az agyonjátszott számból még mindig élvezhető produkció kerekedett, ugyanez áll az EC-ra is, bár ott már mindenki a kivetítőn kereste magát, a NLMDA-ra nincsenek szavaim, most értettem meg, hogy miről szól ez a szám igazán, hát nem mondom...a handwaving leírhatatlan volt megint, megint...überfasza, és nyilván sokaknak tetszett a GL is, én nem vagyok oda érte, pláne, hogy ez volt a zárás, de jók voltak ketten együtt, mint ahogy Dave még mindig le tud nyűgözni a mozdulataival, a kiabálásaival és a belőle sugárzó energiával
nem Black, de Celebration volt ez a javából, semmi meglepetés, minden kiszámítható, de jó buli, mindenesetre remélem, hogy júniusban változatosabb, bátrabb setlisttel jönnek, mert itt nagyon értő közönségük van, remélem leesett nekik.
---
SZUPER VOLT A KONCERT!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! DM FOREVER!!!!!!!!!!!!! Mikor lesz már június!!!! Dave a régi, szuper volt a hangja ! A hangulat pedig felülmúlhatatlan volt.. ez látszott Rajtuk is..Gyertek vissza!!!!!!!!
---
Hát, gyerekek, ez a koncert nagyon rendben volt!!!!! És Dave hangja félelmetesen jó és tiszta volt. mondjuk lehet jót tett neki ez a pár napos pihenő. A közönség meg egyszerűen szenzációs volt! Már alig várom a júniust.....
---
Tyű, ez a koncert is megvolt, nagyon tuti jó lett a végére, pedig az elején számomra sem akart beindulni, akárcsak Szigi barátomnak...
"Personal Jesus: ezen az estén számomra a könnyedebb, bulizósabb dalok jöttek be. Konkrétan ez volt számomra a koncert csúcspontja! A dal végén a megőrülés minden pénzt megért."
Na ezzel én is így vagyok, hihetetlen volt a zúzós rész, rég tomboltam ekkorát!
"Shake The Disease: a fülesünk (ultraviolator barátom és topictársunk) nekem is Leave In Silence-ot súgott,"
Jaj, de nagyon megörültem, amikor kiderült, hogy Leave In Silence... És ezért kicsit szomorkodtam is, hogy Shake The Disease - de legalább nem Somebody vagy Question Of Lust.
"kíváncsi vagyok, hogy a cliftony77 által elkért setlisten melyik dal szerepelt."
A setlisten, mint az látható alább, Shake The Disease szerepel.
---
jajjjjjjjjjjjjj mér lett vége????????????????????
...épp nem vagyok beszámítható, ezt asszem a koncerten a körülöttem lévők is látták;o
a legszebb pillanat a shake alatti taps volt dave pedig gyönyörűűűűűűűűűen énekelt az utolsó pillanatig!!!!!
a többi meg leírhatatlan...köszönöm a fiúknak:)))))
---
Úgy indultam hogy nem volt jegyem. A jegypénztárnál viszont még kaptam!!!!!
De sajnos lekéstem a A pain that I'm used to-t (dugó miatt) Sebaj a lényegen ott voltam!!!!:)
Leírhatatlan milyen király volt ez a koncert!!!! Mikor lesz már június!?
Ja amugy nem tudja vki hogy mikor indulnak Zágrábba pontosan????
---
Szép jó estét mindenkinek!
Én voltam ma Martin sofőrje,így sajna lemaradtam a koncert végéről,mivel kénytelenek voltunk a tömeg előtt elindulni a kocsihoz...
Tényleg fantasztikus volt a hangulat,és a srácok is jól érezték magukat,ezt biztosan tudom....
---
szerintem nehany helyre "rossz" setlistet raktak ki. ennyi. mas: ugy erzem, a bravery-t mar pont 1-el tobbszor hallottam, mint kellett volna...
---
A fotósokat beengedő biztonságisnak is "rossz" setlistet raktak ki, azon Question Of Lust szerepelt - de az a vilniusi setlist volt, és arra írták rá kézzel, hogy mikor kell kizavarnia a fotósokat.
---
Jó volt a show, nem vitás!
De nálam még mindig a devotional a nyerő, azt a hangszerelést nem lehet utánozni.
Ami engem picit zavart, az a sok üres hely a kezdésnél, rengetegen késtek. nem értem. Mi 6-ra mentünk, ezért sikerúlt a kifuto jobb oldalához jutnunk, a másik oldalt nem mertem bevállalni 2 csajjal, de így utólag lehetett volna. Jó volt a kordon, ettől nem volt tolongas, sem hátul sem elől. Legkényelmesebb koncert, amin eddig voltam. :) 93-ban majdnem menteni kellett, de végül sikerült magam megoldanom.
474 képet csináltam, megyek átfutom mert a java biztos kaka, aztán rakom fel a FREESTATE-re.
Még egyszer nagyon jó volt a koncert,
Singles Tour - sehol nincs, borzasztó volt
Exciter - elment
Dave - nekem jobban bejött, mint az Exciter
PTA - csak a devotional-t nem veri,
ja vettem frankó devotion Tour posztert, 2-öt, meg egy PTA-t, a virágosat + tourbook - az is szép, a ruhák közül semmi nem jött rám :( XL volt a legnagyobb, az sajnos rajtam izompóló :)
---
Üdv!
Ritka szar volt...
Nem vagyok egy ős DM rajongó, mert csak '89 óta kedvenc zenekarom, de ilyen ócska, megélhetési-koncertezést még soha nem láttam. Ezt nem vártam volna tőlük... Hiába, megöregedtek...
Már az előzenekarnál majdnem elhánytam magam, de azért sikerült valahogy visszatartanom. Gondoltam, majd kárpótolnak a fiúk... A Behind the wheel kezdő 20 másodperce jelentette számomra a koncert végét. Akkor úgy éreztem, hogy +1 óra alvás lényegesen több hozzáadott értékkel bír szerény életemben, mint azt a szenvedést hallgatni, amit a fiúk produkáltak. Ha valaki az első sorokban nézte, legyen szíves nyugtasson meg, hogy nem csak vetített volt az egész színpadkép. Ha behunytam volna a szemem és csak a zenét hallgattam volna, akkor kb. az az érzésem lett volna, mint otthon a hi-fi előtt. Semmi trükközés a zenében, semmi variálás, semmi felfokozott hangulat. (Közel) Album verziók, 5-10 mp szünet a számok között, unalom, kínlódás, kidobott 9.900 HUF, csalódottság, szánalom, düh.
Akik azt látták, hogy környezetükben mindenki tombolt és örjöngött, akkor azokra nagyon irigykedem, mert biztosan egy másik, jobb koncertet láttak. Akik körülöttünk voltak, megrökönyödötten, üveges tekintettel, unalomtól eltorzult arccal állták végig a koncertet - pontosabban annak első óráját. A koncert második feléről nem tudok nyilatkozni, mert én ugye akkor már nem voltam a tett helyszínén.
Kíváncsian várom Zappe doktor kritikáját, akit kollektíve földbe döngölt számos fórumozó Dave Gahan koncertkritikája miatt. Többek között én is igencsak kiosztottam akkor. Most nem fogom, ha bepróbálkozik egy újabb negatív kritikával, sőt igazat fogok adni neki.
Jó éjt!
---
Hát, ízlések és pofonok, milyen koncerten voltál még ezen kívül? Komolyan kérdezem?
Zeneileg soha nem variáltak színpadon, de Martin kitett magáért! Vocalbán trükközött, sokszor elmosolyodtam rajta, meg Mr.Fletch is bevariált egy-két basszus menetben, ja egyszer visszaintett nekem, jól esett! ;-) Lehet, hogy regisztrál a FREESTATE-re? ;-)
---
Ez is egy vélemény, de sztem te voltál egy másik koncerten. 88-óta járok koncertekre, de ezt tényleg csak a devotional üti!!! És ennyit nevetni Mart-ot és Dave-et még nem láttam.
Élveztük és ők is!!!
Köszönjük DM!! See you in June!!!!
---
Fantasztikus volt a koncert, magasan veri a legutóbbit!!! Részletek nem érdekeltek, fotóztam, és tomboltam, szerencsére a szinpad előtti elkerített részen:-)))
---
Hááááááááááát ez a konci torony magasan űberelte a 2001-es Exciter tourt!!!!!!
1xűen zseniális volt minden!!!! Essssssszzzzzméletlen nagyot tomboltam!!!!
Köszönöm DEPECHE MODE!!!!! És folyt. köv. Júniusban!!!!!!!
Vááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá!
---
Gyorsan írok véleményt:
Szerintem is sokkal jobb volt a koncert, mint a 2001-es, de alatta marad a '93-asnak.
Mi a keverőpult előtt álltunk, közvetlenül annak "kerítése" előtt. Valószínűleg ez lett bizonyos értelemben a vesztünk, ugyanis elénk került kb. a Walking kezdetére egy kb. 195 cm-es gyerek, aki az egész buli alatt végig tombolt, de ott úgy beszorult a tömeg, hogy nem tudtunk semmerre mozdulni, így kb. a Just Can't -ig a színpadot nehezen láttuk.
Összességében Dave hangja qrvajól szólt, szerencsére a korábbi ordítozós ének elmaradt! Örültem, hogy részben hanyagolta az Exciter és PM turnén hozott szerintem kissé idétlen mozgáskombinációit, viszont többet felvonultatott a '93-as, vagy korábbi színpadi mozgásokból. Martin is nagyon élvezte a bulit, a saját maga által énekelt dalokat is sokkal lazábban nyomta le, mint korábban. Összességében elmondható, hogy minden zenész nagyon jól érezte magát a színpadon!
Lássuk akkor a dalokat:
- Intro: kár, hogy nem "szoktak vissza" a függönyök használatára.
-Pain: Valóban kissé halkabb volt, Dave hangja is.
- John: Itt már jobban összerakták a hangzást a pultosok
- AQUOT: Az első robbanás, óriási buli, az elő "csúcspont" (copyright by Szigi) féltem, hogy hogy fog szólni a fő dallam gitáron, de nagyon kellemesen csalódtam! Akár szintiről jött volna...!
-Policy: Devotional verzió, 1-2 új hanggal.
-Precious: nagyon jó verzió, sajnos az az egyszerű szintidallam nem jött ki eléggé.
- Walking: Itt jelent meg előttünk a gyerek, így nem tudtam teljesen a dalra koncentrálni, a befejezése tetszett.
- Suffer: nagyon jól szólt, Dave duplán is élvezte az előadást, jól szólt Martinnál a basszgitár(?)
- DP: örültem, hogy ez volt, egyébként is jobban tetszik, mint a Macro
- Home: érdekes, élvezhető verzió
- IWIA: tetszett!
- Sinner: itt nagyon zavart már a gyerek előttünk, erre sem tudtam úgy odafigyelni. Kár, hogy a kiállós résznél "belecinelt" Eigner a gitár előtt, a gitár hangja viszont lehetett volna feszesebb.
- I feel you: "szokás szerint" számomra a mélypont, most nem a szétzúzás, hanem a szétdobolás miatt. Szerintem általában kissé visszább vehetnének az élő dobokból, de itt különösen. Alan tudta ezt igazán kiválóan dobolni, azóta soha sehol még csak megközelíteni sem tudták a Devotional verziót. Persze v.szeg amiatt sem tetszett, mert nem nagyon láttam semmit belőle. Pozitívuma: a csajszi a kivetítőn.
-Behind: számomra a WIMS-zal a második csúcspont, óriási őrjöngés, nagyon jól szólt.
-WIMS: lásd, mint Behind
-Personal Jesus: a Devotional óta a legjobb előadás! Turné előtt száműztem volna a setlistből (ha rajtam múlik) most viszont kifejezetten tetszett, bár a gyerek nagyon zavart...
- Enjoy: sajna erre sem tudtam koncentrálni, tetszett a gitárszólónál a Martin-Dave "együttműködés"
- Shake: király volt a dallam tapsolása!
-Just: Nagyon jól megcsinálták ezt a régi dalt, itt kifejezetten tetszett a dob, és a végén az énekeltetés.
-Everything: Jobb, mint a Devotional verzió, nagyon ott volt!
-NLMDA: a kis hely miatt nem tudtunk 2 kézzel "integetni", így a közönséget is figyeltem: óriási látvány volt, ahogy 12000 ember integetett!
-GL: csúcs befejezés a duettel, az elején a kivetítőn D+M a háttérben Andyvel a szinti mögött nagyon jó volt!
---
Csatlakoznék én is: jó volt!
A hangzás néha kissé rendetlenkedett, de a színpadról is sugárzó hangulat (mosolyok, ökörködés) kárpótolt mindenért. Félve mondom, de (számomra is meglepő módon) a Martin blokkok hozták az igazi lúdbőrözéseket.
A koncert eleje sztem a John-al, de főleg a QoT-al ütött rendesen (a Pain picit fáradt volt még), utána a Policy és a Precious kicsit leült. Érdekes, a bootlegeken nagyon csíptem a Precious-t, nagyon tetszik ez a fajta 'lightos' koncert verziója, de sajna tegnap valahogy mégsem működött olyan jól. Aztán a Walking, és az elején azok az agyba mászó basszusok!!! Suffer Well viszont nagyon jól működött élőben. A klip és a koncert nagyon feltolta nálam ennek a dalnak az ázsióját!
Damaged-et én sem szeret(t)em annyira a lemezen, mint a Macro-t, de a mostani előadás állat volt. És mikor Martin levetette a sapiját ... Meg mikor (talán a Home végén) vigyorgott, mint a vadalma! :-))) Én még nem láttam őt ennyire felszabadultnak koncerten. Nagyon nagy pillanatok voltak!
És aztán a zúzda: Sinner még csak bemelegít, de aztán jön az I Feel You. Nem tartozik a kedvenceim közé, de élőben szinte kihagyhatatlan! Behind the Wheel: egyértelműen a koncert - hangulati, tombolás-beli - csúcsa volt. Nagyon vártam, és állatit szólt!
Violator blokk: World: sajna kicsit leült, de a Personal és az Enjoy megint odavert rendesen. Én bírtam nagyon azokat az instrumentális, 'beborulós' betéteket. (Bár az Enjoy mintha az Exciter Touron nagyobbat ütött volna ...)
Ráadás: Shake gyönyörű. Martin megint egy 'fénypont', és nagyon 'emberi' volt. Just és Count: semmi meglepő, a várható tombolásokkal és közönségénekeltetésekkel. Never az elmaradhatatlan kéz erdővel, nagy látvány! Goodnight: újabb 'intim' pillanatok. Szép lezárás ez a duett a közönség között.
Színpadkép: nem volt rossz, bár nem is volt semmi extra. Az Exciteres nagy kivetítő vászon (ING, BC ...), sztem izgalmasabb, mint ötlet, de a mostani néha mozgó, néha változó, vegyes kivetítés kétségtelenül maibb, pergőbb, Anton szavaival rockosabb. Jó volt, hogy a világító hidak kör-részei néha lejöttek, de az ebben rejlő lehetőségek sajna messze nem voltak kihasználva.
Közönség: nagyszerű volt. Az intro első hangjaira felállt az egész nézőtér. (Érdekes, hogy jó néhány foghíjas hely volt a lelátókon!?)
Szigi: hihetetlen, hogy éjjel még volt rá erőd (időd, billentyűzeted), s megírtad nekünk azt a kis 'szösszenetet'! Kösz! :-)
SomeGreatReward: ahogy írtad: 'Celebration volt ez a javából, semmi meglepetés, minden kiszámítható, de jó buli'. Szó szerint! Nyárra kérünk sok izgalmat a setlistben!
Faith: Grata a sok és jó képért!
---
Szuper DM koncert volt. Dobogós helyezést nem ért el, de az Exciter, Singles Tour-nál jobb volt.
Összefoglalva:
- Közönség: Óriási volt. Ilyen tombolást utoljára 1993-ban láttam. Azóta nem is fáradtam el úgy fizikailag, mint most.
Még az "ülőhelyeken" is dübörgött, csápolt, tapsolt mindenki. A közönség rendesen be volt vonva az éneklésbe. Ráadásul
ennyi jó csajt is ritkán láttam koncerten.:-)
- Setlist: Nekem nem volt bajom vele, persze jobban örültem volna, ha kicsit beválalósabbak,de
azt is meg kell érteni, hogy sokan csak a slágereket ismerik.
- A színpad: A képek alapján féltem, hogy gagyi lesz, de pozitívan csalódtam. Tök dinamikus volt,
Mindig a lényeget mutatta (pl. Közönség, Dave keze, búzatábla stb...) Apropó más koncertek képeialapján az I Feel You
alatti bögyös csajszi nem mindegyik kivetitőre volt kirakva, mert itt csak egy kockára került???
Az ezüst tök nekem nem jött be, bár a feliratok jók voltak (Pl. A question of time-nál a fogyó idő,stb.)
A világítás szerintem 93 óta gagyi egy két jó ötlettől eltekintve (pl. I Feel You-nál a fel-le futó).
Maga a színpad is túl kicsi és nagyon alacsony volt. Én a 193 cm-mel még jól láttam, de szerintem a 180 cm alatt Dave és Martin
"eltünt" a színpadról. Két órias kivetítő nem ártott volna oldalra. Ja és a függöny nagyon hiányzik!!! Szerintem sokkal
hangulatosabb, ha van függöny az intro alatt és egyszer csak lehull. Ezek egyébént olyan dolgok amik semmibe nem kerülnének.
- A buli: Nagyon halkan és kicsit laposan indult. Az intro és a Pain... után azt hittem, te jó ég ez így gáz lesz. Ennél még
a koncert elötti techno is hangulatosabb volt. Tényleg az milyen zene volt? Nekem nagyon bejött. Szerencsére a Johnnál már
visszajött a hang a Question of Time-nál pedig a hangulat is.
A számokról röviden:
- Intro: gyenge volt.
- Pain...: halk és Dead Of Night utánérzés. Tehát semmi extra. Legközelebb más kezdést kérünk.
- John...: Szerintem jó volt.
- Question...: Szuper volt. Pedig élőben ez rendszerint gagyi, de most tökös volt (Egyébként nálam a Dave koncertes az über).
- Policy...: Egyik kedvencem, de most nem volt jó. Next time out of setlist please.
- Precious: Nem szólt jól. Dave nem tudta kiénekelni rendesen. Next time out.
- Walking...: Nagyon jó volt. Élőben szerintem jobb, mint az albumon.
- Suffer...: Az új albumról ezen volt a legjobb hangulat. Szuper volt.
- Damageg...: Nem jött be. Inkább a Macro-t kellett volna. Out!
- Home: Jó volt a két verzió kombinációja!
- I want...: Albumon sokkal jobb. Out!
- The sinner...: Kövezettek meg, de nekem nem tettszett. Out!
- I Feel...: Én nagyon szeretem. Meg voltam elégedve.
- Behind...: Ez nagyon kellett. Egyik legjobb koncertszám.
- World...: Szeretem, de most nem volt 100%.
- Personal...: Mindig ugyanaz és mindig jó. Enélkül nincs koncert.
- Enjoy...: Én már nagyon unom, de mégis mindig lesz és a közönség is kajolja. Out!
- Shake...: Szerintem jobb választás, mint a Leave in Silence. Jó volt a ritmusos taps.
- Just...: Nekem bejött nagyon, pláne a közönség énekeltetése. A közönség kivetítése szuper volt!
- Everything...: Szuper, de még mindig a Devotional a nyerő. Kellett már nagyon.
- Never...: Kihagyhatatlan! Ilyenkor öröm körbe nézni az Arénában.
- Goodnight...: Én nem szeretem, de abszolút pozitívan csalódtam!
Összefoglalva: Csak ismételni tudom magamat. Ilyen tombolást már régen éltem át koncerten, pedig nem ez volt a másofik koncertem.
Óriási volt körbe nézni, ahogy az Aréna minden helyén tapsol és üvölt a nép. A kivetítők is teljesen interaktívnak tüntek. Ez alatt az értem,
hogy tényleg a koncert hangulatát szolgálták.
Jöhet a nyári buli! Arra jó lenne néhány régi sláger: Photographic, Told You So, Master And Servant, Something To Do, Strangelove, Nothing, Rush, stb...
P.s: Egy kis bulvár. Elég sok celebrity volt látható a nézőtéren: Azurák Csaba (TV2 napló), Hajas László (Andy fodrásza...:-)),
Kenguru (ruhatervező), Annácska vagy kicsoda (Szétplasztikázott Playboy k****.)
Uff, én beszétem.
---
Csak egy pár mondat, mivel munkahelyről írok, és a képeimet sem sikerült még átnéznem. (Sajnos - úgy érzem -, nem sok jó lesz közöttük. :-/)
Az a sokat emlegetett meet & greet kb. 2-3 percig tartott, és ha nem akartok végérvényesen csalódni Dave Gahan-ban, akkor inkább nem írok róla semmit. Mart és Andy sokkal emberibben viselkedtek, még ez alatt a tényleg csupán gondolatnyi idő alatt is.
A zenekar saját stábja az az igazi lelketlen banda, akik mintha arra utaztak volna, hogy teljesen elrontsák annak a néhány embernek az örömét, akik 15-20 év "hithű" rajongás után végre kicsit közel kerülhettek a kedvenceikhez.
A koncert faszogányos volt, csak a még nálunk is keletebbi rajongók részeg dorbézolása volt oda nem illő - szerintem. Bár, néhány hazánkfia is úgy viselkedett, mintha Fradi meccsre jött volna, nem pedig dM koncertre.
Na, ha lesznek használható képek, majd közzéteszem...
Have a nice day, lovers! ;-)
---
A tegnapi koncert Fantasztikus volt. Ilyen hangulatot csinálni.
Félelmetes és egyben gyönyörű látvány volt a NLMDA alatt körbenézni és látni hogy az egész aréna egyszerre lengeti a karját.
Pain: jó kezdőszám volt bár nem volt benne semmi xtra
John: hallatszott Dave hangján a 3 nap pihenő
QOT: rendesen megadta az alaphangulatot
Policy: még mindig a devotional verzió a nyerő nálam
Precious: nem szólt jól, szerintem nem igazán koncertszám
WIMS: nagyon megcsinálták
Suffer: jobban szólt élőben mint az albumon
Damaged: csodálatos volt élőben hallani, Martin nagyon tud
Home: ez mindig jól szól, a gömbről azért hiányoltam a haza szót magyarul de ez nem rontott semmit a számon
I want it: jól illett a martin blokk után
Sinner: élőben ez is nagyon ütős volt
I feel: nem volt rossz de volt ez jobb is (devotional '93)
Behind: régóta kedvencem ez a szám, és tényleg jól megcsinálták, igazi koncertszám, a csúcspont
WIME: jó volt ebben a verzióban hallani
Personal: kihagyhatatlan klasszikus
Enjoy: Martin nagyot alakított az instrumental részében, kicsit elcsépelt már maga a szám de érthető, nem lehet kihagyni
Shake: titkon reménykedtem a LIS-ben de miután meghallottam a shake-t...
Just: tetszett ez a verzió, jó volt ahogy énekeltetett minket a végén
Everything: jó választás volt felvenni a setlistre
Never: méltó zárás a végére
Goodnight: igazi levezető szám, Dave és Martin csodálatos volt együtt
A kivetítések nekem is kissé hiányosnak tűntek (I Feel You) a Just can't alatt meg valamiért nem volt szines a kivetítés, de a hangulat mindenért kárpótolt
Összegezve nagyon jó kis koncertet láthattunk tegnap. Június nincs olyan messze.
Jó lenne ha felvennének olyan számokat a setlistbe amik régen voltak már vagy kissé hanyagolták őket.
---
Koncert után...a 4 seasonnál:
Érkezésünkkor (kb. éjfél) Andy már bent volt a szálloda alsó szintjén, az utcáról beláttunk. Kb. fél óra múlva Martin és Peter (ő besietett) érkezett meg, így gazdagabbak lehettünk egy dedikált jeggyel és néhány fotóval.
Ezek után mensokkal jöttek: B. Lajos úr, Kelemen Annácska (aki innen sem hiányozhat) és kis barátnője, Csász*r Előd, stb., akik persze megígérték sorra, hogy szólnak Andynek, hogy ha lehet, akkor fáradjon ki-persze nem így lett. Érkezett még pár szerencsés rajongó is, aki részt vehetett ezen a party-n. Nos, a társaság 01:00-re együtt volt. Amit igazából lehetett látni, hogy benn vannak mindannyian, fényképezkedés, ja és hogy Annácska egyből ráépült Martinra. Majd ezután szóltak a személyzetnek, hogy a függönyöket húzzák be...hogy ezután mi történhetett? :)
---
HELLO EVRIBADI!
Le a kalappal a DM rajongók előtt!!!!!!Fantasztikus volt a tegnapi koncerten a hangulat, NAGGYON JÓL ÉREZTÜK MAGUNKAT! Habár sajnos ülőhelyre szólt a jegy (persze nem ültünk :-)) fantasztikus hangulat uralkodott szerte körülöttünk, és amerre csak szemem ellátott mit tapasztaltam: Az ülőhelyeken az emberek a székek előtt/mellett/lépcsőn..stb álltak és úgy tombolták végig a show-t!!!Szóval nagyon ott volt Magyarország tegnap! :-)))))))
Más: Olvasta valaki a koncertről írt cikket?? kissé lehangoló.....
"nehézkes kezdés, nyálas befejezés"?????
Meg "kriptából hangzó örgember éneke"?????
Ki írta EZEKET?????????????????
---
Hát igen...a tegnapi este nagyot szólt.
Visszaemlékezve és összehasonlítva az Exciter tour budapesti fellépésére ott nem voltak ilyen kirobbanó formában, a setlist sem volt ilyen frankó, az idő is vacak volt és ne felejtsük el: egy nappal korábban történt a new-yorki terrortámadás...Micsoda hisztit levert a média, hogy el kellett volna maradnia a koncertnek és így most ez a depeche mit képzel magáról...stb...
A közönség nagy része előtt le a kalappal, de valóban voltak olyan deviáns egyedek is akik hullarészegen tér-időcsapdába estek és hörögve pörögtek a műanyag sörös poharaikat görcsösen szorítva... Félelmetes látvány volt :)
Hasonlóan félelmetes látvány volt a Tv2 - "Buzera" műnőjét megpillantani a helyszínen...ki gondolta volna, hogy ő is dm-fan???
A lényeg azonban:
"Thank you for the last 25 years !!!"
---
Magas a merce
Agy tele infoval. FUuuuu
Ez kemeny volt.
Nagyon kemeny.
Mar szinte mindent leirtatok.
En szemely szerint mar a JTR alatt ereztem, hogy itt filmaszakadas lesz, mert nagyon jo volt a Dave hangja. Rengeteg szamit, hogy O milyen formaban van. Becsben szar volt neki a kontroll, allando problemai voltak a SW-ig. Utana o.k. volt, de az eleje megsinylette. Itt klappolt minden. QOT szerintem az O javaslata volt az elejere, mert a szolon is beindultak ra az emberek. Sztem is a Precious kicsit halvanyabb volt. A KROQ Christmas verzio jobb. A WIMS bomba volt. Teljesen ott volt. Ugy ahogy kell. Martin a Home-ot becsben jobban atelte, viszont ott nem kapott akkora szeretetet. A Sinner nagy talany hogy miert nem ut jobban, talan mert nagyon leul elotte mindenki. De utana... IFY osero. Akkor mar nagyon elvezte. Erdekes volt hogy amit lehetett hosszabban jatszottak. Nekunk. Maguknak. Oszinte volt. En is a LIS-t vartam, de nagyon atom erzes volt a Shake. A tipikus kapcsolat letrejottet jelezte kozonseg es eloado kozott. Eleg volt hozza 3 ujj, hogy megtapsoltasson mindenkit. CSucspont. JCGE. Le kene cserelni, de nem lehet megunni. De az a durvabb hogy ok nem unjak meg. A "becsukott szemmel utom a mikrofont utemre" az EC vegen is mindent elarult. Never: no comment. Oriasi himnusz lett (meg lesz is). GL optimalis befejezes. Az index cikkiroja meg kosson bele amibe akar, ezzel kapcsolatban. Dave utolso 2 ujjas puszija osszegezte a velemenyet az esterol.
Negativum: PJ. pedig en erre lettem mode-os (lsd. nevem), de vhogy az most annyira nem jott be. + jobb lett volna egy "see you on summer" a vegere. De ez legyen a legnagyobb bajom.
Bombasztikus volt. Olyan jo volt oket ugy latni, hogy elvezik.
A merce magas. Nyaron is ezt kell nyujtaniuk, hogy...
De gyanitom fognak ra emlekezni hogy mi volt itt ezen a gyonyoru esten.
Ok is.
---
Szinte mindent leírtatok amit lehetett.
Nagyon örültem Dave tiszta, szép hangjának, fölöslegesen aggódtam. Dühítő volt viszont az, hogy fél háromtól ott topogtunk a bejáratnál, reméltük a tuti első sort. Rendben is volt minden, csak a beengedő emberek nem álltak a helyzet magaslatán. A jobb oldali kaput legalább fél percel előbb kinyitották, aki első soros koncertlátogató, az tudja milyen rengeteget jelent ez ilyenkor... Ráadásul csak a negyedik ajtón engedtek át, mondván nem működik a jegyleolvasó...
Mire beértünk már esélytelen volt az első sor, így maradt a kifutó bal széle-második sor- innen viszont nem láttam a színpadból szinte semmit. Iszonyatos nyomulás volt végig, igazi jó hangulat! A lány, akinek Dave megfogta a kezét a BTW-nél, két méterre volt mellettünk. :) Szép jelenet volt!!
csúcs számok: john, suffer, walking in-pedig nem a kedvencem-,sinner, home! -imádtam, libabőrös voltam az egész szám alatt!- enjoy, shake- fantasztikusan jó volt király!- just cant, never- végre hátra tudtam fordulni megnézni a közönséget, gyönyörűséges volt!!- és a goodnight lovers kárpótolt mindenért amit nem láthattam. még gagyi telefonos videót is tudtam csinálni. :)
Ami negatívum: a Precious nem koncertszám, abszolút kilógott, pedig egyébként imádom, de így nem jött be, és nem tetszett, hogy Dave ooooh jee-zett az I want it all és a goodnight alatt. Nem való az oda. Szerintem.
Mindent összevetve nagyon jó volt a koncert, én nem hasonlítanám az előző turnékhoz, bár sok koncerten voltam 93-tól, mindegyiknek megvolt a maga varázsa.
Köszönet mindenkinek, kivéve a beengedő kreténeknek.
És Dave csodás hangjáért, Martin hangos mikrofonba nevetéséért. Csúcs volt.
és puszi mindenkinek, akikkel a bejáratnál várakoztam. Még Barbie Girl- nek is! :)
---
A tegnapi koncert akkora volt, hogy még mindíg remeg a lábam!
Nagyonkomoly volt, pont a kifutó végén álltunk, a szinpaddal szemben! hang , látvány ötös! Nagyon karaj volt minden!
lerepült a pólóm , már a Sinner in me kiszálló alatt :)) "Bandi" haveromnál a Never kiszállónál repült a póló :)) két félmesztelen negyvenhez közeli faszi elszállt aggyal:) sikítva örjöngtünk a többi több ezer rajonjóval! ÁÁLLLAT volt!
De ami a koncert elött történt , azt nem kívánom senkinek!
Tele van a F****om a magyar szervezéssel komolyan!
fél 1-re voltunk kint az Arénánál, simán odamentünk a kordonhoz 3-as kapuhoz, szépen gyültünk, nem volt semmi gond. Fél 7 , kapu kinyit,jegyellenőrzés,futás az üvegajtóhoz, ott motozás, és jegyellenörzés megint, de itt már komoly technikával, VONALKÓD leolvasóval , erre a csajszi aki lelézerezte a jegyet , mint a TESCO-ba a pénztáros a gazdaságos májkrémet, kijelentette, hogy ez a jegy nem érvényes, sőt a haverom jegye, se!!! a fejem a háromszorosára dagadt!!!És mondta , hogy most ő elveszi a jegyeket , és elviszi ellenőrizni, mi pedig ne menjünk sehová...
Na ekkor szakadt el a cérna, és fejhangon elkeztem kurvaanyázni, hogy mi az hogy nem jó a jegy, hiszen a jegyárúsítás első napján vettük itt az arénánál a jegyet, és hogy milyen megoldás ez meg minden... De eközben már a többi bejáraton özönlöttek befelé a többi rajongók, egyre idegesebb lettem. kb 2. perc múlva visszajött a csaj , és mondta hogy pedig ez a jegy nem jó!!! Kilelve magamból, ordítani kezdtem! elküldtem mindenkit oda... ahonnan jött, ekkor odalépett egy biztonságis nő, és flegmán kijeletette , ha pattogunk akkor még be sem engednek...
pár másodperc múlva, FÉLBETÉPTÉK jegyeket és beengedtek...
Kiderűlt, hogy a leolvasó szart be!!!!
VICCC!!!
---
Szervusztok !
Egy kis beszámoló a koncertről, ami úgy kimaradt szerintem az eddigiekből + személyes élményeim.
Délelőttösként dolgoztam, igy nem tudtam nagyon korán kimenni az Arénához. Eleve itt már egyes fanatikusok azt mondogatták, hogy dél körül kimennek, hogy első sorosok lehessenek. Én 17.30-kor álltam be a sorba, még a ruhatárba beadtam a kabátom, elmentem budira is és a 8-ik sorba tudtam állni ! Amivel riogattak, bejött: kordont húztak a küzdőtérre és mindössze 800 (vagy 1000 ?) embert engedtek a színpadhoz, a többi küzdőterest meg mögéjük. Még befértem simán. Bravery: Nem ismertem őket ezelőtt, elég jók voltak. Bár nekem össz annyi maradt meg belőlük, hogy az énekesük egy idegbeteg, aki ugrál, esik-kel a színpadon és töri a mikrofon tartót :). Egyszer eltanyált totál a színpadon, lehet direkt volt, nem tudom. És a mikrofontartót hajtogatta, dobálta. Háromszor, vagy négyszer rakta össze egy technikus :). A végén már újat adott neki :). Aztán lementek, 20.30-kor és átszerelték a színpadot. A küzdőtér fullon volt viszont az ülőhelyesek tudták, nem kell sietni, mert még 20.45-kor is a fél lelátó üres volt !
Koncert: Az intro alatt ugye bejött a zenekar és jött a Pain that I'm used to. Az első három szám szó szerint végig sikítozással ment :). Én is kivettem belőle a részem. Ja, a színpad bal oldalán álltam, kicsit balra Davetől, pont Mart és Dave között. A konci elején a sikítozás közben a negyedik sorig küzdöttem magamat. Szóval sikítozás: a Pain elején az első refrén után elhalkul egy pillanatra a zene. Ekkor Mart pont szemben állt velünk, előrejött teljesen amennyire lehet és gitározott. Elhalkult a zene, a közönség is csendben volt és torkom szakadtából elüvöltöttem, hogy MARTIN ! Martin felnézett és olyan sikítozás lett :), hogy kész.
Dalok, hangulat: A question of time megadta az alaphangulatot, óriási zúzás volt, Dave először jött ki a kifutóra. Dave énekeltetett. Mart a Damaged people-t énekelte, én ezt is vártam :). Előtte, utána is kapta a Waitin for the night - ot, de nem vette fel, kár. A Home csodálatos volt, szokásosan ledobta a satyit (közönség előre tudhatta mert már ment az örjöngés előre :) ) és ő is kijött a kifutóra. A hangulat csak fokozódott, az I feel you és a The Sinner in me alatt... A World in my eyes kicsit álmos volt, de aztán a Behind the wheel dörrent nagyot. Eddig is ment a pörgés, de ezután... Ekkor néztem fel először a lelátóra és döbbenet volt. Az Aréna legeldugottabb zúgaiban is mindenki énekelt, táncolt tapsolt. Enjoy the silence: Dave totál benyújtotta a mikrofont az énekeltetéshez és csak bámult, hogy mi az az örjítő sikítozás lent.
Ráadás: itt volt a koncert mélypontja számomra. Martin a Shake the disease-el jött ki. A közönség a Leave in silence-t várta (mint itt is sokan). A dal kezdésekor ezért döbbent csend volt. Én ezt a dalt vártam, Leave annyira nem jön be ebben a formában. Továbbá a közönség nem tapsolt a dal ütemére az elején. Martin ritkán kér tapsot, de most látni lehetett a megilletődöttségét, hogy mi a fene van és tapsolásra bíztatott, igaz csak két ujjával. Azért a dal a közepétől beindult a dolog és rendben volt. Egyszer poénból elhalkult a zene (bár ezt már máshol is eljátszották ha jól tudom), mi tapsoltunk, Mart jót röhögött bele a mikrofonba,. Aztán újabb csúcsok: Just can't get enough a végén énekeltetéssel, kicsit talán hosszan. Az nagyon bejött, hogy Dave körbejárt a színpadon, fürkészte a lelátót és integetett, üdvözölte a fentieket. Fent mindenki tombolt. Never let me down again. Mondani se kell, iszonyatos hullámzás. És Goodnight lovers: Martin kiment a kifutóra, közben Dave csitította a közönséget, amennyire lehetett, majd ment ő is. Ekkor kis lökölődéssel hátrébb mentem és közelebb a kifutóhoz. A dal szokásosan ment le attól eltérően hogy minden szünetben amikor nem volt szöveg, hihetetlen örjöngés volt. Ahogy nézett körbe Dave, hogy énekeljünk, sikítoztunk. Amikor felénk nézett, talán mi voltunk a legvadabbak. Meg is nézte jól kik vannak ott, szóval beloptuk magunkat a szívébe, az biztos.
Na összességében: Nagyon jó koncert volt. A közönség nagyon odatette magát. Az biztos, hogy a közönség óriási ujjongása nagyon meglepte őket. Nem tudom, máshol ez milyen de fülsüketítő visítás ment végig. És még egy dolog: A Behind the wheel alatt Martin mikrofonjára szállt egy légy, amit lefújt, én Martint néztem és jól beröhögtem, ő meg pont rám, tuti kiszúrt, visszamosolygott, majd hátra a zenekarra nézett.
kb ennyi. Júniusban újra :)))
---
HELLO!
Idáig regenerálódtam, a suliban hulla voltam... Ez volt életem első Depeche Mode koncertje (17 vagyok). NAGYON NAGY VOLT! IRÁNY A PUSKÁS! ÉLETEM EDDIGI LEGNAGYSZERŰBB KONCERTJE VOLT!
Egyetlen negatívum talá naz, hogy számomra kissé halk volt, főleg az eleje...
A 105-ös szektorban(ha a színpaddal szemben állsz, akkor balra) "ültünk", de először véletlenül a 106-osba ültünk le, de szerencsére idejében kiderült, mert szóltak négyen ,hogy az ő jegyük pont a oda szól, szóval még közelebb kerültünk a színpadhoz:)) Szerintem volt ott két HDMFC-s mögöttem, mellettem pedig egy szemüveges Elég jól lehetett látni onnan, teljesen megfelelő hely volt! Kb. a 106-os szektorig tartott a legnagyobb tombolás, és szerintem a szektorban én tomboltam a legnagyobbat!:)) Szinte egyfolytában énekeltem, végig tapsoltam és csápoltam, ordítottam az egész koncerten...:) Nem győztem mire figyleni koncert közben, olyan kellemes volt, szinte tökéletes! A közönség körülöttünk nagyon rendes volt, mindenki szívből átérezte az egészet. Néztem az arcokat, az embereket: hát ezek (mi) a DM fanok...!;) Ahogy vonultunk be az Arénába, nagyon megfogott ez a sok "hasonlélek"... Olyan jó érzés volt tudni, és hallani, hogy ott mindenki a zenekarért ment ki. Nagyon együtt voltunk, minden olyan valótlan volt és mégis emberi... A Metroba menet szinte néma csend, elégedett, rendes arcok... De sokan vagyunk! Alig fértünk fel a Metróra, mondta is a biztonsági őr vagy ki.:)
Csúcspontok: Intro, WIMS, Behind the Wheel, Enjoy the Silence, Just can't (!) és az egész ráadás
---
Sziasztok!
Én nagyon ritkán írok ide,de most úgy érzem írnom kell.Csak most tudtam nyomon követni az írásokat,mert nekem a koncert után még hajnal 3-kor dolgozni kellett mennem és ma délután 14: után értem haza.Elolvastam mindenki hozzászolását és a köv. a véleményem.
Ja de elösször playingtheangel köszi a videót most töltöm,biztos jó.
Mielött elkezdem,a 93-as koncert persze más volt,mert akkor még ugy mentünk oda ,hogy nem láttuk és hallotuk ennyiszer a kedvenc zenekarunkat és az akkori látványvilág az akkori időszakba meghalladta a 93-s kort is.Azt a koncertet már semmi nem fogja tullicitálni,semmi nem lessz jobb akkor 18-20-évesek voltunk most 30-32.
De ettöl függetlenül kiváló volt amostani és Gentlemannal nem is értek eggyet,ha ennyire nem jött be akkor szerintem júniusba ne is gyere mert már nagyon öregek lesszünk.
Egy két számot emelnék ki csak a repertoárbólIntro -és a A Pain That I'm Used To sajnos elég halkra sikeredett,valahogy nem is értem miért ez megy még
A Question Of Time-Kiváló volt minket engem és még pár ezer embert felrázott-tökéetes kidolgozás tökéletes időzítés
Precious-sajan acd-s és aremix jobb ez halkabb,lágyabb rosszabb kiadás,nem volt jó
Walking In My Shoes -nagyon megcsinálták nagyon jó volt
Suffer Well -jó erősen szólt jó volt az akkusztikája a lelátokon itt már tomboltak,meglepő volt hogy mindenki milyen jól tudja a számot kivülről
Damaged People -nekem most nem jött be inkább a Photography kellene helyette vagy a Lilian
I Feel You -kicsit furcsa feldolgozás,de szerintem ütős volt
Behind The Wheel
World In My Eyes-itt tomboltunk a legjobban mármint én és a haverok ,nagyon jó volt ez a verzió széttapsoltam az agyam
Personal Jesus-ez mindig is ütős volt egy jó kis 88-as hangzással.
Enjoy The Silence -káprázato volt a koreográfa, nagyon jók voltak a királyos rajzok
Just Can't Get Enough-martin megénekeltetett minket és még nevet is rajtunk magán
Goodnight Lovers-Jó volt az összhang Martin és Dave között,látszik hogy most nagyon megértik egymást
---
Nagyon-nagyon tetszett a koncert, kicsit mást kaptam, mint amire vártam. Sokak fanyalgását (lehet h ez a szó kicsit erős) számomra nagyon jól megmagyarázza két korábbi beirás, ami jöhetett volna akér tőlem is:)) dehát nem vagyok mindig gépnél.
Megöregedtek Martinék, nincs mit szépiteni, más elvek szerint játsszák a koncerteket, nem lehet összehasonlitani egy harmincéves embert egy negyvenötössel, ennyi mindennel a hátuk mögött hálát adhatunk a sorsnak, hogy ilyen kibaszott jó formában koncerteznek. És mi is megöregedtünk, sokan nem is gondolják végig, az a fránya teknika mit is jelent... régen, mikor még kósza setlistek sem járták a nemlétező netet, minimum 6000 hardcore rajongó körbefosta volna módos bokáját az új everything countsot, vagy shake -t hallván. Meg pl egy Goodnight Lovers mekkorát ütne annak, aki viszonylagos lágysága és nem koncertrevalósága miatt annyira nem szivleli, de látva Martot és Dave-t összeölelkezve, a Never himnikussága okozta sokkból még fel nem ocsúdva érezné a jó kis mellbevágós meglepit... Nem úgy, hogy már nyolc hónapja csak a setlistet rágjuk... olyan, mintha vki nyilvános cd-hallgatásra menne... szóval szerintem egyik legfőbb baj a koncertek előtt a net, sok nagy élményt vesz el.
Ami összehasonlithatatlanul mássá tette ezt a bulit nekem, az volt, hogy a DM végre IGAZI ZENEKARKÉNT VISELKEDETT!!!!!!!!!!!!!!
Nem hittem volna, hogy azt a megfoghatatlan meghittséget, amit a 2001-es koncert közvetitett, lehet vmi módon fokozni, de lehet.
Dave bemutatta a zenészeket.
Petert, Christiant, ANDYT(!), meg persze Martint, ez kurva sokat jelent (my opinion).
Nagyon megérdemelték. A végén az ötös meghajlás is ott volt. Meg az összeölelkezés a végén, dalolva, a két(?) frontember...
Az, amennyire láthatóan jól érezték magukat, annyira rátelepedett az est hangulatára, hogy a dalok csak ez után vehetők Gorecső alá.
pain... nem ütött, mert alig láttam valamit egy szép, kidolgozott medveháton kivül
john: nagyonjó , dave hangja simán vette az akadályokat
qot: bejött, zúzda, jól áll a DM-nek
policy: kevésbé tetszett, voltaképp ez és a pain volt a kevésbé tetszetős
precious: sokakkal ellentétben nekem nagyon bejött, nyáron is meghallgatnám, jó a gitár
mingyár jön az aktivba martin basszameg ogy lehet igy koncentrálni?
wims: veszettjó, értem, miért szeretik, koncertvédjegy
martin-blokk: lúdbőr, EMBERI, pedig én tényleg odavagyok az általa énekelt dolgokért, de hogy ez üssön a legnagyobbat??? nem hittem, hogy átélhetek egy jobb Home-t, mint a múltkor, de de.
i ant it all: szép, illett oda, bravó Dave.
IFY: ha még egy kicsit jobban torzitva lenne az a gitár...
WIME: Andy miatt tetszett, bár ő akkor is igy örül, ha nem őt ünneplik, egyébként a töltelékek közt volt tegnap este
behind: rakendroll, jeeee. Peter többet improvizálhatott volna!
personal: rakenroll, jeeee.
enjoy: kedves kis nóta, ne vegyék ki nyárra se, szabad ég alatt még jobb lesz. 2001ben sookal jobban tetszett
shake: sokakkal ellentétben somebodyt vártam, de maximálisan megfelelt. martin és peter nagyon jól működik együtt
jcge: nekem halvány volt, bár Dave jófej
everything: tetszett, bár ezt az 1988as verzióban jobb lett volna.
never: lúdbőr
Goodnight Lovers: csúcspont. Can't explain, need to feel it, man.
Fasza este volt.
---
Depeche Mode - Papp László Budapest Sportaréna
2006.03.21 20:00
18:30-kor kinyitják a Papp Laci előtt a akput, hatalmas rohanás, ugyanis van 1 kordon ami kb 30-40 méterre van a színpadtól. Ezen koron elé csak a gyorsak mehetne be, mert 1000 ember után lezárják a kordon bejáratát és utánna csak a karszalogosk mehetnek be. Na sikerült bejutnom a korodon mögé. Kb 45 percet kellett várni, mire az előzenekar a Bravery kijött. Tapssal várta őket mindenki. Ez egy rockosabb együttes, nem is tudom, hogy kerültek ők a DM elé, de nekem bejöttek. 30 percet játszottak majd levonultak. 20-25 perc múlva ismét sötétségben úszik az aréna felcsendül az Intro. tapsvihar, örjöngés, sikítás, izgalom veszi kezetét majd bejön Mart, Dave, Andy és a banda többi tagja és belecsapnak a:
PAIN THAT I M USED TO-ba. Hát nem modnom, hogy a legjobb kezdés, de mivel szeretem ezt a számot ezért elnézzük, hogy egy kicsit halk volt. Na ez a szám lefut aztán következik a JOHN THE REVELATOR. Na végre bömböl a basszus, ave hangja is hangos lett, én is leizzadtam. A szám végén Dave leveszi a zakóját hatalmas óváció közepette és belecsapnak a QUESTIN OF TIME-ba. Hát mikor megláttam Martin Gibson gitárját majdnem odapetéztem. Gyönyörű. A közönség ugrál énekel Davvel, amjd Dave nélkül is Andy kegyetlenül üti a billentyűket, a Dob pedig irtózatosan jólszól. Itt már erősen szomjaztam. Majd következik egy lassab blokk a POLICY OF TRUTH és a PRECIOUSSAL. Aztán jön a WALKING IN MY SHOES. Hát istenem, imádom na:) Mart nagyon jól tépi a húrt, a közöség énekel, az ülőhelyeken is mindenki áll. Szem ennél nem kívánhat többet. Következzék a SUFFER WELL. Martin felveszi a basszus gitárt, andy löki a basszust, mi tapsolunk és ütmere pattogunk. Dave ránkbízza a refrén éneklését. Martin még mindig Depeches fejjel áll és csak gitározik. Na a következő szám a DAMAGED PEOPLE, ez Matin száma. felveszi a csillag alakú gitárját, kisétál középre a mikrofonja elé és kezdődik a szám. Hát szerény véleményem szerint jobb, mint az album verzió. A végén jön egy : "thank you" és végre egy hatalmas mosoly. Innentől nincs megállás, látjuk hogy Mart is élvezi a dolgot. Következő szám is egy Martin dal, mégpedig a HOME. Hú istenem, de szeretem az Ultra lemezt. De ez a szám élőben mégjobb.
Itt most egy Playing the Angel blokk jön megint. I WANT IT ALL ÉS SHINNER IN ME. Előbb eg lasabb hangvételű dal. Nagyon jó volt, de a SHINNER IN ME volt a jobb egyértelműen. Nagyon kafán szólt, Dave nagyon jól énekelt, ahogy mi is :)
Ez a szám megelőlegezte az I FEEL YOU zúzósságát, ez ugyanis nagyon zúzott. A dob nagyon kemény volt, Dave ordít, mi is, Mart keményen zúzza a fémhúrt. Nagy pillanat volt.
De az igazán nagy bomba csak a következő szánál robbant ami nem volt más, mint a BEHIND THE WHEEL. ÚRAMATYÁM!!!! Imádjuk ezt a dalt. Állítom, hogy a Music for The Masses legjobb dala. Dave lejött a kifutóra, kinézett magának egy csini lányt és énekelte neki, hogy " Sweet little girl, i prefer, you behind the wheel..." Mindenki nézett, Dave le se vette a szemét a lánykáról, majd a megfogta a hölgy kezét és visszament Mart mellé. Ez a szám hatalmasat szólt. Nem vitás, hogy ez volt a koncert csúcspontja.
Na itt következett Angelus kedvenc dala a WOLRD IN MY EYES. Szerintem szuper volt mésok nem így vélik.Imádom a szövegét, még jó hogy itt is volt közönség énekeltetés. Dave bemutatta Andy-t , egy nagy pacsi majd Dave tovább táncol. Majd sötétség, és megszólal a Personal Jesus. ATYÁM! Újabb nagy pillanata ez a koncinak. Kezeket a magasba, sok fény jön és mindenki ordítsa, hogy "Reach out and touch faith". HÚÚ! Megmozdult az Aréna! Következő szám pedig nem más, mint az ENJOY THE SILENCE!!! Kell erről valamit írni? Alap. Mindenki énekel, az egész Aréna áll, Dave mosolyog, Mart gityózik, Andy pötyög a billentyűkön. Alap na.
Itt egy hatalmas meglepi jött, akusztikuson meghangszerelve: SHAKE THE DISAESE Martin előadásában. Ez is nagyon ott volt a szeren. Martin végig mosolygott, jó érzés volt látni, hogy virul a feje:) Szám vége Martin : "thank you"
és jön Andy a basszussal. tuc-tuc-tuc majd Dave: This is for you és igen JUST CAN T GET ENOUGH. Jajj, de régi szám és mégis milyen jól megcsinálták az idei tour-ra.
Itt következik egy újabb ős Mode dal az EVERYTHING COUNTS. Ezt is kicsit megbolondították és egy nagyon jó verzió kerekedett a dalból. Itt már érzem, hogy holnap nagyon fog fájni a torkom de sebaj, nem mindennap van DM konci.
Így hát : Grab all they can, Everything counts in large amounts" teli torokból. Ajjaj már csak két dal van. Hát jöjjön egy igazi befordulós dal : NEVER LET ME DOWN AGAIN. Martin gitár játéka csoás az elején. Dübörög a basszus, kezek himbálódznak a magasban ismét megmozdult az Aréna. Imádom ezt a pillanatot. Oh, igen-igen:
Dave érkezik:
Kezek a magasban és mehet a himbi-limbi:
Itt megkellett fordulnom, hogy lássam mind a 13.000 ember kezét a magasban. Szívszaggató pillanat volt.
Hát következzék az utolsó szám, ami egy duett az Exciter lemezről, mégpedig a GOODNIGHT LOVERS. Dave és Mart sziszegéssel csendre szólít fel minket és felcsneül a dallam. Tökéletes finálé. Imádtam minden pillanatát. Végén puszi Mart fejére és : Thank you very much. We see you next time. Hatalmas ováció.
Közös meghajlás majd kivonulás. Sikítások, örömkönnyek, szomjas emberek indulnakj el kifele az estébe. Nagyon örülök, hogy részesse lehettem ezen show-nak. Ez volt életem legjob koncertje, mind teknikailag, mind élményileg.
Köszi nektek és ezt a 13.000 (teltház) megjelent ember nevében is mondom.
Én 15 éves vagyok, voltam már jónéhány koncerten, de ez minent űberelt. Ilyen jó összhangot zenész és közönség között még nem láttam.
Üdv,
Gerike
(a helysírási hibákért sorry, rossz a billentyűm)
(ha kicsit szájbarágós az iromány, akkor bocsi, de eredetileg nem ide írtam ezt az irományt)
intro
pain that i m used to
john the revelator
queston of time
policy of truth
precious
walking in my shoes
suffer well
DAMAGED PEOPLE
home
i want it all
the shinner in me
i feel you
behind the wheel
world in my eyes
personal jesus
enjoy the silence(with the first encore)
SHAKE THE DISAESE
just can t get enough
everything counts(with the second encore)
never let me down again
goodnight lovers
---
Leírhatatlanul jó volt a koncert. Magam sem számítottam rá, valahogy jobban tetszett, mint a düsseldorfi, pedig ott azért 4x ennyien voltunk...
Le a kalappal komolyan. A zenekar profi. A hangulat frenetikus. A színpadkép gyönyörűségesen hatásos. A közönség óriási.
Azon lepődtem meg a legjobban, hogy az egyébként sokszor már unott számok (I Feel You, Personal Jesus) is mennyire bejöttek - rá kelett ébrdenem, hogy ezek a dalok egyszerűen ezredszerre is ütnek. Nekem csak a JCGE nem tetszett, túl komolytalan a hangszerelése. A Shake The Disease-nek külön örültem:). Azt hittem, hogy a The Sinner in Me a csúcspont, de aztán végül majd' minden dal az lett... :) Dave hangja igazi meglepetés!
Egyetlen negatívum: kicsit halk volt az egész.
Sokan mondják, hogy az uccsó turné lesz, de biztos vagyok benne, hogy nem...
Kedvet is kaptam most az vmelyik koncert dvd-hez... :)
---
Budapest:
Kb 15:00-kor érkeztünk a stadionhoz a barátnőmmel (továbbiakban Regina) Master Lacussal (továbbiakban Laci, úgyis mindenki ismeri).
Megkezdtük a strázsálást. Hamarosan érkezett kizzo (rtika mint a fehér holló topictárs, Laci hórihorgas 2 méteres barátja, koncerteken igen népszerű szerzet), aki közölte, h útközben ELVESZTETTE a jegyét!!! Futtattuk egy pár kört, hogy keresse meg de hiába… Már majdnem úgy volt, h hazamegy, amikor eszünkbe jutott, h szerzünk neki jegyet és összedobjuk neki a lóvét, hisz hétvégén szülinapja lesz. Mondanom sem kell, 5 percen szereztünk egy ÁLLÓJEGYET árában! Csak el kellett menni érte a Gyömrői útra.
Kizzo kb 1 óra múlva érkezett vissza, addigra azért már szépen összegyűltünk. Aztán 17:10 körül Boush (ugyancsak fehér holló) topictárs is megérkezett, egy rakat sörrel érkezett és arcátlanul beállt hozzánk a kordon elejére.
Beengedés:
Én még soha, sehol nem találkoztam ilyen kulturált és kedves biztonsági emberekkel! Komolyan! Minden kérdésre válaszoltak, hol a kordon, merre kell majd futni, mikor nyitnak, be lehet-e vinni fényképezőt („nyugodtan, csak ne valami ipari teleobjektíves cucc legyen”) stb. Tényleg le a kalappal! Ez a fajta hozzáállás sajnos nem jellemző, bár asszem a Waltonnál védjegy! Éljenek!
Kapu nyílik, jegy tépődi, futás az üvegajtóig. Itt az első bökkenő. Barátnőm jegyét nem viszi az „olvasó” vagy mi a szösz. Na mondom kezelőnek: „Mutasd, így csináld!” klikk! „Szevasz!” És már futottunk is tova… Az első sor korlátjánál csapódtam tüdőre, Martin és Dave „közé”, de Marthoz közelebb. (korábban Bécsben fullközépen, Dave sikerült). Regit magam elé engedtem, a továbbiakban az ő biztonságát én garantáltam.
The Bravery:
Bécsben még úgy ahogy, de tetszett, itt már nagyon elegem volt belőlük. Korábban írtam, ezzel a második alkalommal, pont 1-el többször hallottam őket, mint kellett volna.
Ráadászenekar:
Most mindent nem írok le, csak 1-2 észrevételt.
Pain: Halk is volt, és amúgy sem tetszik már és koncertre sem való. Remélem a nyár egyik nagy áldozata lesz.
Home: Mart bécsben sokkal jobban élvezte! És mi is…
Damaged: nagy albumkedvencem megint nem jött be élőben
Shake. Hátbasszus, ez meglepi volt! Végig azt hittem, h LIS lesz…
Precious: Naggyon faja benne az a „felgyorsuló, lelassuló” centrifuga effekt, de nem koncertszám. Pláne ilyen lassan.
Never: „as ever”
Just: Laci és a mozigépész pikáns sztorija után cseppet sem lepődtünk meg, h szinte csak őt mutatták a kivetítőn. De erről majd inkább ő írjon… Azért mi is kaptunk pár másodpercet, eggyé válni a színpadon a zenekarral.
A dalok közül most néhányat jobban élveztem, mint korábban bécsben, viszont az i want it all-nál már majdnem elaludtam… kivéve a végén az „I’ll try”-os részek. Az lúdbőröztet.
A show elemek, meg a koncert totál megegyezett a bécsivel, kicsit ez olyan mű dolog, de nem lepődünk meg. Azért persze volt 1-2 improvizált mosoly stb…
Vízosztás is volt, és elöl is nagyon rendesek és előzékenyek voltak az őrök. Elejtett kabátot stb-t egyből visszadták stb… a vízért pedig külön hála!!!!
Ami kicsit rontotta az örömöm, hogy elől megint nem volt „elég nagy” nyomulás. Marhaság, de nekem kell a koncerthez, hogy hátulról, végbéltájékon jól betámadjanak egy koncerten. :) Gondolom nagyrészt a kordon az oka, aminek minap kifejtettem már előnyeit, és ez pl egy hátrány. Pedig pont ez a szerepe, márminthogy elől ne nyomjanak agyon. De azért egy picit jobban nyomhatnának na. Az AQOT-nál és az IFY-nál azért volt némi tombolás, ami aztán részben meg is maradt, de közel nem olyan mint a régi szép időkben…
A koncertet jobban élveztem mint bécsben, de még mindig nem volt az igazi. A csarnok hangulata nagyon nagy volt, de én a másokkal ellentétben nem úgy látom, h ez különösebben meghatotta volna a zenekart…
Persze számomra, jó este volt, de ebben a legnagyobb szerepet az játszotta, h a barátnőmmel együtt (koca dM kedvelő, + ez volt az első dM koncertje, és ugye nem is akárhol!!!) élhettem át!
Koncert után haza, totálfáradtan. Semmi kedvem nem volt a másnapi zágrábi úthoz…
