Gyönyörű, nyári nap, hömpölygő tömeg a Puskás Stadionba; Yonderboi és Placebo, a dögmelegben... Aztán némi eső, és nehézkesen induló koncert... de aztán megjavul a hangzás; a kivetítők közül mindegyik látható lesz, a zenekar élni kezd, az eső eláll és jön a Walking In My Shoes. És innentől diadalmenet: 1993 óta hallhatjuk Budapesten újra a Stripped-et és a mini-meglepetésdalt, a Judas-t (igaz, így az It Doesn't Matter Two-t meg egyszer sem). A Leave In Silence-ben egy pici hiba, aztán a Photographic-ra őrület, a Never Let Me Down Again búzamezőjét pedig nehéz feledni. Ma 15 éve ki volt ott velem a Puskás Stadionban? :)
