Delta Machine demó-részletek láttak napvilágot! Tegnap a Soundcloudra felkerült néhány rövid kis részlet a 2013-as DM album demójából, de hamar leszedték; ám hamarosan felkerültek a HOME rajongói oldal fórumára, innen pedig (látszólag) egyenes út vezetett a DM Live Wiki oldalára.
A Delta Machine korszak 17 számából 12 található meg itt: nem szerepel az Angel, a The Child Inside, az Alone, a Goodbye és a Long Time Lie, cserébe kétszer is itt van a My Little Universe, a Secret To The End és a Broken (természetesen ez utóbbiak különféle verzióban). Különösen izgalmas a "Schizm" című dal, ami egy eddig ismeretlen, kiadatlan dalra utal és "Martin DJ szettes" zakatolásával egy őrült tempójú instrumentális dal kezdeménye volt.
A Welcome To My World-öt Martin énekli, és valamivel organikusabb, mint az albumon (bár továbbra is szuper-elektronikus). A Heaven-t szintén Martin énekli, a gitárok jóval hangsúlyosabbak, mint az albumváltozatban. A "Secret" (azaz a Secret To The End) jóval keményebb, sötétebb Dave bánatos vokáljával, nem olyan "fényes", mint az albumváltozat és jobban is áll neki ez a levertebb hangulat; az utolsó másodpercében pedig egy később albumra nem került részletet hallhatunk ("it must have the secret..."). A "Universe" (azaz a My Little Universe) viszont kevésbé cizellált, egyszerű, lüke is elektro-dalnak tűnik, kicsit amolyan Fragile Tension 2.0-nak. Természetesen Martin énekli. Az elvileg 1993-ban felvett és itt újra elővett Slow-t szintén Martin énekli és az album bluesos-nyugis hangulata itt feszes, ideges elektronikával van helyettesítve - kevésbé illik a dalhoz, de érdekesebb, mint az albumverzió. A Broken két verzióban is szerepel, mindkettő hangszerelése sokkal-sokkal vásáribb, mint az albumverzió zseniális, levert, New Orderes hangzása. A "Higher" (azaz a Should Be Higher) kissé kevésbé jelentős dal itt, mint az albumon, még a dallama is teljesen más. A "Soothe" (azaz a Soothe My Soul) sem az a Personal Jesus-ös bulihimnusz, inkább egy amolyan Peace-utánlövésnek tűnik. A "Happens", azaz a Happens All The Time nem az a középtempójú, rosszkedvű poroszkálás, amit ismerünk, hanem egy nagyívű ballada, őszintén szólva jobbnak tűnik ebben a formában. Az Always izgága hangszerelése megvolt már a demó formátumában is, az izgalmas kísérőgitárok végül kimaradtak a versszakok alól a végső verzióban. A "Lot" (azaz az All That's Mine) továbbra is a Camouflage-Melotron hangulatot hozza, mint a végső változat, kissé eltérő dallammal. A már említett Schizm egy instrumentális pörgős dal, Martin DJ szett stílusában, talán egy Oh Well-t lehetett volna belőle faragni. A Secret To The End és a My Little Universe "Rough Demo"-i már az albumverzió közeli változatok, a hosszú Broken demó pedig hosszabb kiadás a meglehetősen vásári szintipop hangszerelésből - ebben az esetben nagy szerencse, hogy "megmentették" a dalt!
Itt meghallgatató az összes demó és persze le is tölthető mindegyik. Jó zenehallgatást! :)
