A Sister Of Night elhalkulása után jön a második rövid instrumentális átvezető dal, JAZZ THIEVES címmel. Címében utal a The Love Thieves-re, de őszintén szólva én nem sok hasonlóságot hallok a két alkotás között - esetleg zenész olvasóim hallanak ilyesmit? Martin elmondása szerint mind a Uselink, mind a Jazz Thieves eleve instrumentálisnak készült. "Összeköttetéseket akartunk létesíteni a számok között, hogy még hangulatosabbá tegyük az albumot Egy délutánt töltöttem Daniel Miller házában a csodálatos szintetizátorgyűjteményével, és egy csomót dolgoztunk, loopokat építettünk fel, amiket végül az albumon használtunk.". A Jazz Thieves nem a legeseménydúsabb dala a zenekarnak: egy mániákusan ismétlődő basszusvonal, némi félelmetes elektronikus háttér, és mindezek előtt pedig egy xilofonszerű ütőhangszer játéka hallható. És a dal végén természetesen ismét "fade out". Mondjuk kétségtelen, hogy az Ultra hangulatához hozzad ez a dal is, hiszen tökéletesen "hozza" azt, de ennyi "eseménytelenség" nemigen fordult elő a korábbi Depeche Mode-lemezeken.
