A ma 35 éve megjelent második Recoil szólólemez, a Hydrology utolsó dala a THE SERMON, ami néhány másodperccel hosszabb, mint 15 perc. Sok szempontból a legpopulárisabb dal az amúgy nem populáris lemezen. Már a kezdése valamivel (de csak valamivel) felemelőbb, mint amit a Grain és a Stone után várunk), a felfelé haladó szintidallam pedig már-már slágeresnek mondható. Természetesen a Kraftwerk szelleme itt is kísért. 2:47-nél elhalkul a zene, egy román nyelvű rádióadó pár másodperce hangzik fel, majd beindul a mormogó basszus, ami sejteti, hogy a lemez legtempósabb daláról van szó. A román nyelvű adás később is visszatér (Alan ezt nyilatkozta ezekről a véletlenszerű "rádióadásokról", amik már a Stone-ban is feltűntek, hogy "Ez volt az első dolog, ami bejött, amikor a rádió gombját csavargattam. Fogalmam sem volt, hogy mit jelent, csak a nyelv hangzása tetszett, más kelet-európai nyelvekkel együtt, amelyek zenék a fülemnek."). A mormogást véletlenszerű effektek színesítik, majd egy zengő basszus erősíti meg a kitörés előtt álló hangzást. Hosszú percek telnek el így (...), majd mélyül a basszus hangzás, majd egy újabb mélyülés és magasodás után bejön a szinte már várt agresszív nyolcvanas évekbeli dobgéphang. Kétségtelenül nagyon hatásos, bár valószínűleg nem ez a rész öregedett a legjobban a lemezről. Plusz effektek jönnek be, amik még tovább növelik az amúgy is nagyon ritmusos részt táncolhatóságát, majd újra előkerül a dalt nyitó slágeresen emelkedő (egyébként szintén elég Kraftwerkes), visszhangos szintidallam. Szépen lassan a dobgép lehalkul a háttérben, marad egy "Radioactivitys" szintiszőnyeg, az emelkedő dallam, és a mormogó basszus, majd aztán csak a mormogás marad egyedül. Az utolsó bő 4 percre pedig egy ősi törzs harci éneke kúszik be - egy ennyire elektronikus lemezen elég érdekes lezárás! A meglehetősen disszonánsnak ható, egyre gyorsuló kántálás aztán a dal 13 percétől váratlanul kiáll és onnantól egy meglehetősen ritmusos, már-már táncolható kántálásba megy át, amelyben még valami primitíven hangzó furulyaszerű dallam is van. Ezzel az érdekes kántálással zárul le a Recoil második nagylemeze, a Hydrology.
