A ma 30 éves I Feel You B-oldalas dala, a ONE CARESS az egyik legkülönlegesebb gyöngyszem a Depeche Mode történelmében. Egy gyönyörű dallamú dalt valamiért egy 28 tagú vonósszenekar segítségével rögzítettek, ráadásul Martin kissé megmagyarázhatatlan módon egy alkalommal akarta csak felénekelni a dalt. Ha jól figyeltek, hallatszik is, ahogy izgul! Lenyűgöző, ahogy a visszafogottan kezdődő vonósok egyre inkább veszik át az uralmat a dalban, díszítésekkel, ügyes kis témákkal; talán egyetlen Depeche Mode dal sem ennyire ünnepélyes és játékos egyszerre! A vége pedig már-már meghatóan csodálatos: kinyílik a hangszerelés, széles mozdulatokkal játszanak a vonósok és ezzel a már-már klasszikus zene-szintű élményt hozó zenei megoldással, szinte váratlanul ér véget a dal. A One Caress aztán hamar kinőtte B-oldalas státuszát: rákerült a Songs Of Faith And Devotion lemezre is, utolsó előttiként (noha hangszerelésben nem igazán illik rá, persze különösebben semelyikre, annyira egyedi kis különlegesség), aztán később játszották néhány turnén is - ezekről majd holnap! Ami nagyobb meglepetés, hogy egy elég szokatlan, igencsak „dark“ klip is készült hozzá, egy hideg őszi reggelen, az észak-amerikai turné kellős közepén, Chicagoban. Érdekesség még, hogy ez volt hosszú évek után az első DM klip, amelyet nem Anton Corbijn, hanem a korszak népszerű rendezője, Kevin Kerslake rendezett. Állítólag hosszú órákig szedték össze az elkóborolt bogarakat a környékről :D
A DM Live Wikiről néhány szó a dalról.
Alan: „Miután eldöntöttük, hogy "igazi" vonósokat akarunk, csak egy vagy két lehetőségünk volt, hogy ki hangszerelje őket. Will Malone hangszerelte a vonósokat a Massive Attack 'Unfinished Sympathy'-jához, ami mind nekem, mind Martin-nak a kedvencem. A vonósokat a londoni Olympic Studiosban vették fel, egy 28 tagú vonósszekcióval, amelyhez Martin élőben énekelte a vokált - ezzel megszületett (holtversenyben) a valaha volt leggyorsabban felvett Depeche Mode dal (a másik a Somebody volt)
Andy: "Ezt csak egy B-oldalnak szántuk, de olyan jól sikerült, hogy úgy gondoltuk, felrakjuk az albumra".
Martin: "Az volt a legjobb benne, hogy annyira spontán volt. A vonósnégyes bejött és játszott, én pedig élőben énekeltem velük. Három óra alatt vettük fel a dalt, általában minden dal körülbelül egy hónapig tart. Nem osztom azt a nézetet, hogy a szintetizátorok és a samplerek nem igazi hangszerek, de a zenészekkel, az igazi vonósokkal ad valami különleges pluszt az egésznek. Sok éven át tanultak, tudjanak játszani a hangszerükön. Éreztem magamban, hogy a zenémet hirtelen komolyabban veszik. Tudom, hogy nem kellene így éreznem. De bármilyen hülyén is hangzik, dha hirtelen "igazi" zenészeket hallok, akik évekig tanultak zenét, és előadják a dalodat, az bizonyos értelemben komolyabbnak hat. Ez csak egy érzés, és hamis. De létezik.“