Ezzel a kislemezzel jövőre, a kiadásának kerek jubileumán fogunk behatóbban foglalkozni: ma 19 éve jelent meg Dave Gahan első szólókislemeze, a DIRTY STICKY FLOORS!
Depeche Mode összes
9 éve Pozsonyban járt valaki?... :)
Különlegesség Brüsszelben, 29 éve
29 éve Brüsszelben járt a Devotional Tour. A fellelhető felvételek alapján ez volt az egyetlen olyan állomás a turné során, ahol játszották a Something To Do-t. Itt a teljes koncertfelvétel, az említett szám a koncert utolsó előtti dala volt:
Néhány Freelove remix is elérhetetetlen most valamiért
Ahogy az I Feel Loved kislemeznél említettem, némiképp döcögősen tud csak folytatódni a június 10.-én megjelenő Exciter The 12'' Singles Box bemutatása. A Youtube-ról - és az összes videómegosztóról - eltűntek ugyanis azok a mixek, amelyek nem szerepelnek amúgy sem streaming-szolgáltatókon. Illetve ez igaz volt az I Feel Loved-nál, a Freelove-nál viszont nemcsak a Remixes 81-04-en szereplő DJ Muggs remix található meg mégis valamiért a legnépszerűbb videómegosztón, hanem még néhány más is - a következetesség sosem volt a DM managementjének és/vagy a kiadójának az erőssége.
Szerencsére van nekünk egy remek oldalunk, ahol azért streamelve meghallgathatjuk a máshol nem hozzáférhető felvételeket. Mindjárt itt van a vinyl box hatodik lemezét nyitó FREELOVE (CONSOLE MIX), ami az akkortájt népszerű elektronikus csapat álmos, kissé beteges, azaz nagyon is "Exciteres" remixe. Aztán ugyanezen a lemezen a B-oldalt nyitó FREELOVE (BERTRAND BURGALAT REMIX), ami a francia zeneszerző az Easy Tiger remixénél kevésbé emlékezetesebb munkája, noha a kétharmadánál megérkező kellemes, erős basszusokkal megtámogatott, a korszak jellemző "lounge-os" hangulatát hűen visszaadó ritmus sokat javít rajta. És végül itt van a külön erre a válogatásra összerakott hetedik lemez, a Freelove második vinyljén a FREELOVE (JOSH WINK VOCAL INTERPRETION), ahol az amerikai DJ szupersztár leckét ad a hallgatónak a monoton, ám nagyon sodró Philadelphia-soundból.
A többi mixet pedig majd mutatom külön megjegyzésben :)
Remek háromszámos felvétel a "catwalk" mellől a ma 5 évvel ezelőtti prágai koncertről!
Ultra-playlist 1997-ből!
Erre a meglepően szomorkás késő tavaszi reggelre egy playlisttel készültem. A playlist az idén 25 éves Ultra album körül forog. Tartalmazza természetesen magát a nagylemezt, az 1998-as Only When I Lose Myself kislemezt, a kislemezek remixelőinek 1997-ben aktuális munkáit (csak néhány nagyobb név: Underworld, Plastikman, DJ Shadow, Air, LFO, Kruder&Dorfmeister, Barry Adamson, Luke Slater, Renegade Soundwave, GusGus, Carl Craig, Dan The Automator), az 1998 végi The Singles Tour két előzenekarának aktuális, hozzáférhető hallgatnivalóit (Purity, Stabbing Westward), és véletlenül hozzácsúszott Recoil Unsound Methods-sza is :) Jó fülelést!
9 éve járt valaki Zágrábban? :)
CD-ről vinylre kerülő dalok - Dirt
Az Exciter 12'' Singles Box ötödik lemezére - szerintem nagyon helyesen - felkerült az I Feel Loved eredetileg csak CD-n hozzáférthető B-oldalasa is, a DIRT! Ez a The Stooges 1970-es dalának a feldolgozása, azaz ez a Depeche Mode a Depeche Mode második, széles körben elérhető kiadványon megjelent feldolgozásdala, a Route 66 után (az óvatos megfogalmazás oka az 1987-es karácsonyi Flexipop-kiadvány, a Never Turn Your Back On Mother Earth).
Martin 2001-ben sokat küszködött a dalszövegeivel, kreatív blokk miatt szenvedett (ez kicsit érződik is az Exciter dalszövegein), így szinte nem is volt meglepetés, hogy a három Exciter B-oldalas közül kettő instrumentális, egy pedig feldolgozás volt. Martin így nyilatkozott erről 2003-ban, a 101 DVD-jének audio kommentár szekciójában: "A 'The Idiot' és a 'Lust For Life' című albummal fedeztem fel Iggy Popot, visszamenőleg, 1977-ig. Ekkor még korábbra mentem az életműben, és újra felfedeztem néhány régebbi anyagát, amit még a The Stooges-szal csinált. Az évek során nem sok dalt dolgoztunk fel, de nemrég mégis megtettük ezt, amikor "Dirt"-et a Stooges-tól újragondoltuk az egyik B-oldalunkon. Szerintem (Iggynek) mindig is volt humorérzéke ugyanakkor pedig jelen volt a sötétség a zenéjében - ezt elég nehéz összeházasítani, de szerintem ez mindigis nagyon jól sikerült neki."
Iggy Popék nyers, 7 perc hosszú, dob és basszusközpontú eredeti dalát alig 5 percesre rövíditette a DM: talán egy picit gyorsított is a dalon, és persze a gitárszólókat se emelte át. Már a kezdő doboknál Dave szív egyet, majd nyög (nehéz nem a drogos korszakra gondolni), majd jön az Exciter-korszakban megszokott érzéki éneklési stílus. Az eredeti dal basszusvezéreltsége megmarad ebben a verzióban is, ám ez a verzió még fülledtebb, még füstösebb, mint Iggyék változata. Izgalmas elektronikus hangok díszítik a dalt (valamint "végre rendes dobok vannak", mondták 2001-ben a DM-rajongók). Az effektek azért jellegzetesen "Exciteresek" (az eredeti verzió gitárszólóját itt a korszak tipikus"űrhangjai" helyettesítik), de valahogy az összhang mégis összeáll Dave enyhén torzított, gyakran további nyögésekkel és szippantásokkal teli énekével. A lassan Exciter-effekthalomba fulladó dal egyik csúcspontja egy keményen kiénekelt "got" szó alatti elcsendesülés 4:26-nál. Nem a legnépszerűbb szerzemény ez a DM kiadványok tengerében, de egy próbát érdemes tenni vele - ebben talán segít az alábbi hangulatos fanvideó is. Dave kezdő biccentése máris megadja az alaphangulatot :)
A setlisttel búcsúzunk. Good night, Devotees!
